Stummer János (vármegyei tisztviselő)

Ez a szócikk a Békés vármegyésről szól. Hasonló címmel lásd még: Stummer János (egyértelműsítő lap).

Terényi Stummer János
Született	1764
Elhunyt	1842. augusztus 20. (78 évesen) Békéscsaba
Állampolgársága	magyar
Házastársa	péchujfalusi Péchy Franciska (c.1771—1811)
Foglalkozása	táblabíró, főszolgabíró, Békés vármegye helyettes alispánja
Tisztsége	főszolgabíró (1818. február 24. – 1828. február 5., Békéscsabai járás)
Sablon • Wikidata • Segítség

Terényi Stummer János (1764 – Békéscsaba, 1842. augusztus 20.) táblabíró, főszolgabíró, Békés vármegye helyettes alispánja.

Élete

A nemesi származású római katolikus terényi Stummer család sarja volt. Apja terényi Stummer János, anyja benedekfalvi Luby Julianna volt. A családi legendárium szerint a Stummer család Württembergből származott. Stummer György, aki Koháry István országbíró mellett tevékenykedett, 1741. október 28-án Mária Terézia magyar királynőtől nemességet szerzett. Állítása szerint ősei is valóságos nemesek voltak, ám nemeslevelük elveszett, ezért folyamodott újabb adományért. A család ősi fészke Ipolykeszi és Terény volt, de házasodás révén a báti, disznósi, túri, várboki, cseri, korponai részbirtokokat is megörökölték.

Stummer János 1790 körül költözött át Békés vármegyébe; nemességét, a Hont vármegyei 1790. május 28-i bizonyságlevél alapján, 1790. december 16-án hirdették ki Gyulán. 1790. április 26-án a Békés vármegyei tisztújítás alkalmával a csabai és békési járási alszolgabírói posztra is jelölték, azonban csabai járási esküdtnek választották meg, a tisztséget 1803-ig töltötte be. 1799-ben aladószedőnek ajánlották, de önként elállt a jelöléstől. A rendek a főispán előterjesztésére 1802. március 11-én az országgyűlés idejére Paulovitz József helyére másodszolgabírónak helyettesítették. Stummer ideiglenes posztjáról hamarosan, a diéta végével, 1802. november 23-án mondott le. Horváth Zsigmond 1803. május 3-án tiszteletbeli másodszolgabírónak helyettesítette. A főispán 1803. november 21-én a csabai járás másodszolgabírájává nevezte ki.

Az alispán 1814. augusztus 19-én Stummert bízta meg Paulovitz József csabai járási főszolgabíró törvényes és egyéb hivatalos funkciói ellátásával; ezzel 1814 és 1817 között foglalkozott. A főispán a rendek előterjesztésére 1815. szeptember 5-én tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. Bedekovich Ferenc 1818. február 24-én a rendes főszolgabírói posztra emelte, állását március 28-án foglalta el, a hivatali esküt július 14-én tette le. 1826 októberében két héten át helyettesítette a távol lévő Rudnyánszky Sándor helyettes alispánt. A főispán 1828. február 5-én a legközelebbi tisztújításig ismét helyettes alispánnak nevezte ki Stummert.

Stummer János fiával, a gyermek nélküli Stummer Imrével (1798-1848) a család békési férfi ága kihalt. Ezért Stummer Imre az ipolykeszi ágból származó unokatestvérétől, Stummer Ferenctől (1799-1848) származó fiát, Stummer Lajost örökbe fogadta. Stummer Lajos Békés megyébe költözött, elhagyta eredeti családnevét, és a békési ág előnevét, a "Terényit" vette fel vezetéknévnek.

1842. augusztus 20.-án hunyt el Békéscsabán 78 évesen.

Házassága és gyermekei

Stummer János feleségül vette az ősrégi péchujfalusi Péchy családból való, péchujfalusi Péchy Franciska (c.1771—1811) kisasszonyt. Házasságukból hat gyermek született:

• Stummer Franciska Xavéria (Békéscsaba, 1794. december 12.-†?)
• Stummer Imre László (Orosháza, 1798. szeptember 13.-1848)
• Stummer Eleonóra (Orosháza, 1801. február 4. -1818)
• Stummer Mária (Orosháza, 1803. szeptember 4.-1832). Férje, rozváczi Omazta Zsigmond (1801-1867), táblabíró, Békésmegye alkotmányos első alispánja. Leányuk, nemes Reök Istvánné rozváczi Omazta Mária Terézia (1832-1906) volt.
• Stummer Júlia (Békéscsaba, 1805. szeptember 19.-†?)
• Stummer Krisztina Terézia (Békéscsaba, 1810. június 26.-1864). Férje, Paulovitz Gábor.