Sting

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sting
StingConcertBudapest2.jpg
Sting Budapesten 2011 júniusában
Életrajzi adatok
Születési név Gordon Matthew Thomas Sumner
Született 1951október 2. (63 éves)
Wallsend, Northumberland, Anglia, Egyesült Királyság
Pályafutás
Műfajok rock, új hullám, post-punk, pop, reggae, klasszikus
Aktív évek 1974–
Együttes The Police
Hangszer ének, basszusgitár, gitár, nagybőgő, mandolin, lant, zongora, billentyűs hangszerek, harmonika, szaxofon, szintetizátor, guitalele, oboa, tekerőlant, ütős hangszerek
Díjak Commander of the Order of the British Empire
Kiadók A&M Records, Deutsche Grammophon, Universal Music Group,

Sting-Logo.svg
Sting aláírása

Sting weboldala

Gordon Matthew Thomas Sumner, CBE (ismertebb nevén Sting; Wallsend, 1951. október 2. –) brit zenész, énekes-dalszövegíró, aktivista, színész.

Oscar-díjra jelölték, tizenhatszor nyert Grammy-díjat. Szólókarrierjének kezdetéig, legfontosabb dalszövegírója, vezető énekese és basszusgitárosa volt a The Police együttesnek. Mint szólóénekes és mint a The Police énekese több mint 100 millió lemezt adott el.[1] Első Grammy-díját 1984-ben kapta.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wallsendben született (North Tyneside-ban, Anglia északi részén) 1951. október 2-án.[2] Ernest Sumner és Audry Cowell gyermekeként, akiknek Gordon után még három gyermekük született: Philip, Angela és Anita. Édesapja naplójában arról írt, hogy Gordon gyakran segített neki már hét éves korától a munkában. Kora reggelenként tejet szállítottak.

A Sumner-gyerekek római katolikus vallás szerint nevelkedtek, ír nagymamájuknak köszönhetően. Gordon legjobb barátja egy öreg spanyol gitár volt, szakadt húrokkal. Egyik nagybácsija után maradt rá, aki Kanadába emigrált.

A Szent Cuthbert Gimnáziumba járt Newcastle-upon-Tyne-ban. Ezután a warwicki egyetemre járt, amit egy év után otthagyott. A zene ugyanis sokkal jobban érdekelte a tanulásnál. Mindig úgy érezte, egyszer majd így tud elmenekülni a szegénységből.

Ebben az időszakban gyakran besurrant különböző nightklubokba, mint pl. a Club-A-Go-Go. Itt olyan zenészeket hallhatott játszani, mint Jack Bruce és Jimi Hendrix, akik későbbi pályáját befolyásolták.

Közben dolgozott kalauzként, építőmunkásként, volt adóhivatali dolgozó, mirelitüzemben is dolgozott. Később beiratkozott az Észak-Angliai Tanítóképző Főiskolára, 1971-ben. Tanítói képesítést szerzett 1974-ben.[3] Ezután két évig a Szent Pál Iskolában tanított Cramlingtonban, egy kis bányászfaluban. Az itteni tapasztalatok inspirálták két The Police-sláger megírására: a Don't Stand So Close To Me és a Roxanne megírására. Mindkét dal kedvenc könyveihez, a Lolitához és a Cyranóhoz is kötődnek.

Gordon már nagyon fiatalon tudta, hogy zenész akar lenni. Estéit, hétvégéit és a vakációit azzal töltötte, hogy képezze magát zenei téren. Olyan helyi jazz-bandákban játszott, mint a Phoenix Jazzmen, a Newcastle Big Band és a Last Exit.

Becenevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Phoenix Jazzmennel töltött időszakban Gordon Solomontól, a zenekarvezetőtől és pozanostól kapta a Sting („fullánk”) becenevet, mert egyszer egy fellépésükön fekete-sárga csíkos pulóvert viselt. Általában ezt a nevet használja, kivéve a hivatalos dokumentumok aláírásakor. A Bring On The Night című film sajtóbemutatóján mondta egy újságírónak: „A gyerekeim Stingnek szólítanak, az anyám is Stingnek hív, de akkor ki a fene az a Gordon?”

The Police[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977 januárjában Sting Newcastle-ből Londonba költözött és nem sokkal később Stewart Copelanddel és Henri Padovanival (őt később Andy Summers váltotta fel) közösen megalapították a legendás The Police nevű, új hullám-os zenekart. 1978 és 1983 között öt toplistás albumuk jelent meg és hat Grammy-díjat nyertek el.

Bár a zenéjüket eleinte a punk hangzás jellemezte, a The Police hamar átváltott a reggae-s rockra és a minimalista popzenére. Utolsó albumuk, a Synchronicity, a legsikeresebb számaikat tartalmazza, mint például az Every Breath You Take-et, amely 1983-ban jelent meg.

Ugyan igazán sohasem váltak szét, a Synchronicity után megegyeztek abban, hogy mindannyian a szólókarrierjükre koncentrálnak. Ahogy teltek az évek, a bandatagok, különösen Sting, egyre inkább elutasította az újjáalakulás lehetőségét. 2007-ben aztán a The Police mégis újra összeállt és világkörüli turnét jelentett be.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenei karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először a The Police zenekarral, majd szóló-zenészként vált híressé, valamint debütált a New York-i Broadwayen is.

Sting számos hangszeren játszik: láthattunk már a kezében gitárt, basszusgitárt, bőgőt, mandolint, szaxofont, pánsípot, legutóbb lantot, de jól zongorázik, és harmonikázik is, amellett, hogy kitűnő énekes.

Zenekarai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • akusztikus duó barátjával, Elliot Dixonnal (1969)
  • Earthrise
  • The Phoenix Jazzman (Jazz Band)
  • The Ronnie Pierson Trio
  • The Riverside Men (River City Jazz Band)
  • The Newcastle Big Band
  • Last Exit (tagok: Gerry Richardson, John Hedley, Ronnie Pearson)
  • Strontium 90 (a Police tagokkal)
  • Eberhard Schoener (a Police tagjaival együtt)
  • The Police

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos zenei díjjal is rendelkezik:

  • A Police-szal közösen – 5 Grammy-díj
  • Szólóban – 10 Grammy-díj (Hugh Padgham elismerése a TST-ért)
  • BMI díjak – 9
  • Brit Awards – 3
  • Video Music Awards – 2
  • Star On Walk Of Fame (2000) – Csillag a hírességek utcáján Hollywoodban.
  • Broadcast Film Critics Associacion Awards (2001)
  • Golden Globe – 2002
  • Songwriters Hall Of Fame
  • Emmy – 2

Számos elismerést is magáénak tudhat:

  • Honorary Doctorate of Music Degree: 1992. november 13-án kapta a Northumbria Egyetemtől tiszteletbeli zenei doktorátusát, melyet a newcastle-i városházán vehetett át;
  • Honorary Doctorate of Music: a Berklee College of Music 1994. május 15-én jutalmazta tiszteletbeli zenei diplomával.

Sting albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Cím Billboard album 200[4] UK Top 100[5] RIAA[6] BPI[7]
1985 The Dream of the Blue Turtles 2 3 3x platinalemez 2x platinalemez
1987 …Nothing Like the Sun 9 1 2x platinalemez platinalemez
1991 The Soul Cages 2 1 platinalemez aranylemez
1993 Ten Summoner's Tales 2 2 3x platinalemez 2x platinalemez
1996 Mercury Falling 5 4 platinalemez platinalemez
1999 Brand New Day 9 5 3x platinalemez platinalemez
2003 Sacred Love 3 3 platinalemez ezüstlemez
2006 Songs from the Labyrinth 25 24
2009 If on a Winter's Night... 6 15 aranylemez
2010 Symphonicities 6 30
2013 The Last Ship

Színészi karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sting a filmekkel nem csak zenei karrierje kapcsán találkozott (több mint 35 filmben használták kisebb-nagyobb zenei alkotásait, valamint énekesként és a Police együttes tagjaként több mint 130 alkalommal szerepelt), de néhány filmben „rendes” színészi szerepet is kapott.

  • Quadrophenia (1979), Ace Face
  • Radio On (1980), Just Like Eddie
  • Brimstone & Treacle (1982), Martin Taylor
  • Dűne (Dune, 1984), Feyd-Rautha
  • A ravasz az agy és két füstölgő puskacső (Lock, Stock and Two Smokin Barrels,1998), JD

Magyarországi fellépései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Helyszín Turné Zenekar
1988. szeptember 6. Népstadion Amnesty International, Human Rights Now!
1996. május 23. Kisstadion Mercury Falling Tour
2000. június 12. Kisstadion Brand New Day Tour
2004. június 5. Felvonulási tér, T-Mobile Nap, Kapcsolat koncert Sacred Love Tour
2006. június 20. Papp László Budapest Sportaréna Broken Music Tour
2010. november 6. Papp László Budapest Sportaréna Symphonicity Tour Royal Philharmonic Concert Orchestra
2011. június 30. Papp László Budapest Sportaréna Symphonicity Tour Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar

Humanitárius tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sting számos alapítványt és jótékonysági eseményt támogatott és támogat. Néhány példa:

Elismerések:

  • Gabriela Mistral díj: Chile kormányától az emberi jogok védelmében tett erőfeszítéseiért (2001. január; érdekesség, hogy másnap a díjat ellopták);
  • Spirit of Humanity díj: az Amerikai Arab Intézettől, amiért többször kiállt az arab és a nyugati kultúra közeledéséért (2001. május 5.)

Sport és egészség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sting northumbriai ifi-futóbajnok volt 100 yardon, ám miután csak a harmadik lett a Nemzeti Ifjúsági Bajnokságon, feladta futókarrierjét. Police-időszakában lelkes kocogó volt és imádott szörfözni.

Sakkozik, jógázik (Stingnek és Trudie-nak van egy jógaközpontja New Yorkban), szeret motorozni.

Lelkes futball-szurkolója a Newcastle csapatának, habár fiatalkorában a nagy ellenfél Sunderlandnek szurkolt. Akkoriban az iskola női focicsapatának edzőjeként is tevékenykedett.

Életrajzi írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://web.archive.org/20060316192111/www.billboard.com/bbcom/yearend/2005/century/2003.jsp
  2. http://www.thebiographychannel.co.uk/biography_story/1016:812/1/Sting.htm
  3. http://northumbria.ac.uk/browse/naa/famous/
  4. Thomas, Stephen: [Sting az Allmusicon ((( Sting > Charts & Awards > Billboard Albums )))]. allmusic, 1951. október 2. (Hozzáférés: 2010. október 19.)
  5. http://www.everyhit.com/searchsec.php
  6. RIAA – Gold & Platinum – August 14, 2008. Riaa.com. (Hozzáférés: 2010. október 19.)
  7. The Bpi. The Bpi. (Hozzáférés: 2010. október 19.)
  8. részlet: Sting: Széttört zene című könyvéből

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sting témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Sting témában.