Stefanics János
| Stefanics János | |
| Született | 1914. szeptember 11.[1] Nyágova |
| Elhunyt | 1982. november 19. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | sebészorvos |
| Tisztsége | Magyar Sebész Társaság tagja |
| Sírhelye | Óbudai temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stefanics János (Nyágova, 1914. szeptember 11. – Budapest, 1982. november 19.) orvos, sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1963). Az általános sebészet, az ortopédia és traumatológia, valamint az agysebészet területén dolgozott. A Magyar Sebész Társaság vezetőségi tagja volt.
Életpályája[szerkesztés]
1932-ben kezdte meg orvosi tanulmányait Debrecenben, 1934-ben átiratkozott a budapesti egyetemre, ahol 1938-ban diplomázott. Munkáját az egyetem Anatómiai Tájbonctani Intézetében kezdte meg. 1935-től katonai szolgálatot teljesített. 1939-ben került az egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájára, amelyet akkor Bakay Lajos, majd Ádám Lajos és 1947-től Sebestény Gyula vezetett. 1941-ben műtővizsgát tett. 1941–1942 között a keleti fronton szolgált. 1945-től tanársegédként dolgozott. Sebestény Gyula halála után (1954) megbízottként vezette az I. sz. Sebészeti Klinikát. 1954–1955 között a III. sz. Sebészeti Klinika megbízott vezetője volt. 1955-ben adjunktussá nevezték ki. Ezt követően Mosonmagyaróvárra került, ahol a Városi Tanács Kórházának sebész főorvosaként dolgozott 1957–1958 között. 1958-tól a II. sz. Sebészeti Klinika docense, 1959–1961 között megbízott vezetője volt. 1961-től mint megbízott tanszékvezető, 1964-től mint tanszékvezető egyetemi tanár a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatója volt. 1967–1970 között a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánhelyettese, 1970–1973 között dékánja volt. 1974–1982 között a II. sz. Sebészeti Klinika vezetője volt. 1975–1979 között a Magyar Sebész Társaság elnöke volt.
Alapvető klinikai tanulmányokat közölt a fekélybetegség, valamint a tápcsatorna különböző betegségeinek sebészetéről. Tudományos munkásságát közel 100 közlemény és ugyanennyi előadás jelzi. Több magyar és külföldi orvosi társaság tagja volt.
Sírja az Óbudai temetőben található (5/0/1/90-91).
Művei[szerkesztés]
- Experimental angiographic studies after damaging the veins or arteries of the inferior extremity (másokkal, Budapest 1956)
- A ductus cysticus csonk megbetegedéséből eredő panaszok cholecystektomia után (Görgő Pállal és Papp Sándorral, Budapest, 1958)
- Idős korban végzett epeműtétek (Vida Ödönnel, Budapest, 1959)
- A gyomor- és nyombélfekély műtéte utáni késői panaszok kóroktana és sebészi elemzése (Klimkó Dezsővel és Egri Györggyel, Budapest, 1961)
- A Mondor-betegség (másokkal, Budapest, 1961)
- A vékony-, vastag- és végbél nem daganatos sebészi betegségei (Budapest, 1962)
- Részletes sebészet 1. (szerkesztő, Budapest, 1969)
- Részletes sebészet és traumatológia 2. (szerkesztő, Budapest, 1970)
- Adatok az epeműtéteket követő panaszok kóroktanához és sebészi kezeléséhez. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1962)
- Sebészet (Budapest, 1977. 2. átdolgozott kiadás: 1984. Kocsis Lászlóval, Budapest, 1982)
Díjai[szerkesztés]
- Érdemes Orvos (1955)
- Kiváló Orvos (1960)
- Felsőoktatásügy Kiváló Dolgozója (1968)
- Balassa János-emlékérem (1972)
- Soltész Lajos-emlékérem (posztumusz, 1985)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14110.htm, Stefanics János, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Stefanics János
- Stefanics János sírja
További információk[szerkesztés]
- Nagy Lajos: Dr. Stefanics János (1914-1982) (Orvosi Hetilap, 1983. 124.)
- Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
- Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8