Stefanics János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stefanics János
Született1914. szeptember 11.[1]
Nyágova
Elhunyt1982. november 19. (68 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásasebészorvos
TisztségeMagyar Sebész Társaság tagja
SírhelyeÓbudai temető
SablonWikidataSegítség

Stefanics János (Nyágova, 1914. szeptember 11.Budapest, 1982. november 19.) orvos, sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1963). Az általános sebészet, az ortopédia és traumatológia, valamint az agysebészet területén dolgozott. A Magyar Sebész Társaság vezetőségi tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

1932-ben kezdte meg orvosi tanulmányait Debrecenben, 1934-ben átiratkozott a budapesti egyetemre, ahol 1938-ban diplomázott. Munkáját az egyetem Anatómiai Tájbonctani Intézetében kezdte meg. 1935-től katonai szolgálatot teljesített. 1939-ben került az egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájára, amelyet akkor Bakay Lajos, majd Ádám Lajos és 1947-től Sebestény Gyula vezetett. 1941-ben műtővizsgát tett. 1941–1942 között a keleti fronton szolgált. 1945-től tanársegédként dolgozott. Sebestény Gyula halála után (1954) megbízottként vezette az I. sz. Sebészeti Klinikát. 1954–1955 között a III. sz. Sebészeti Klinika megbízott vezetője volt. 1955-ben adjunktussá nevezték ki. Ezt követően Mosonmagyaróvárra került, ahol a Városi Tanács Kórházának sebész főorvosaként dolgozott 1957–1958 között. 1958-tól a II. sz. Sebészeti Klinika docense, 1959–1961 között megbízott vezetője volt. 1961-től mint megbízott tanszékvezető, 1964-től mint tanszékvezető egyetemi tanár a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatója volt. 1967–1970 között a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánhelyettese, 1970–1973 között dékánja volt. 1974–1982 között a II. sz. Sebészeti Klinika vezetője volt. 1975–1979 között a Magyar Sebész Társaság elnöke volt.

Alapvető klinikai tanulmányokat közölt a fekélybetegség, valamint a tápcsatorna különböző betegségeinek sebészetéről. Tudományos munkásságát közel 100 közlemény és ugyanennyi előadás jelzi. Több magyar és külföldi orvosi társaság tagja volt.

Sírja az Óbudai temetőben található (5/0/1/90-91).

Művei[szerkesztés]

  • Experimental angiographic studies after damaging the veins or arteries of the inferior extremity (másokkal, Budapest 1956)
  • A ductus cysticus csonk megbetegedéséből eredő panaszok cholecystektomia után (Görgő Pállal és Papp Sándorral, Budapest, 1958)
  • Idős korban végzett epeműtétek (Vida Ödönnel, Budapest, 1959)
  • A gyomor- és nyombélfekély műtéte utáni késői panaszok kóroktana és sebészi elemzése (Klimkó Dezsővel és Egri Györggyel, Budapest, 1961)
  • A Mondor-betegség (másokkal, Budapest, 1961)
  • A vékony-, vastag- és végbél nem daganatos sebészi betegségei (Budapest, 1962)
  • Részletes sebészet 1. (szerkesztő, Budapest, 1969)
  • Részletes sebészet és traumatológia 2. (szerkesztő, Budapest, 1970)
  • Adatok az epeműtéteket követő panaszok kóroktanához és sebészi kezeléséhez. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1962)
  • Sebészet (Budapest, 1977. 2. átdolgozott kiadás: 1984. Kocsis Lászlóval, Budapest, 1982)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14110.htm, Stefanics János, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Nagy Lajos: Dr. Stefanics János (1914-1982) (Orvosi Hetilap, 1983. 124.)
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8