Spoiler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A spoiler irodalmi művekre, filmekre, videojátékokra stb. vonatkozó információ: leggyakrabban a végkifejlet elárulását jelenti, de kulcsfontosságú pontok (főleg hosszabb alkotások esetén) nem csak a mű végén találhatók.

Idő előtti közlése elronthatja, tönkreteheti a befogadás élményét, újabb kutatások szerint viszont akár élvezetesebb is lehet a művek olvasása, ha előre tudjuk a végüket.[1]

Elnevezés, fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejezés az angol spoil (’elrontani’) igéből származik. Magyar szóként jószerével csak az internetes szlengben használatos. Tartalmilag leginkább a poéngyilkosság fogalmával rokonítható, bár e kifejezés elsősorban a vicc műfajában használatos.

Jellegzetes spoilerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krimiben a gyilkos személyének elárulása.
  • Számítógépes kalandjátékban egy elrejtett tárgy hollétének felfedése.
  • A cselekmény olyan fordulatának előrejelzése, amely az alkotó által kívánt hatást (izgalmat, szorongást, meghatódást, nevetést stb.) váratlansága révén éri el.
  • Valamely (fő)szereplő halálának (vagy egyéb sorsdöntő eseménynek) elárulása.
  • Annak felfedése, hogy a történetben megjelenő két alak valójában egy személy.
  • Egy titokzatos ismeretlen kilétének elárulása.

Előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A spoilert elkövetheti magának a műnek a kiadója. Ennek tipikus példája a túl sokat mondó fülszöveg, ill. az olyan borítóillusztráció, amely következtetni enged a cselekményre.
  • Élőszóban megtörténhet, hogy aki másodszor lát egy filmet, felhívja nézőtársa figyelmét, hogy „Na, most figyelj!” – és ezzel oda a meglepetés.
  • Műelemzések, kritikák, recenziók ugyancsak árulhatnak el nem kívánatos módon információt.
  • Népszerű művek kapcsán létrejött internetes fórumok, rajongói oldalak hozzászólói gyakran hivatkoznak úgy a szeretett műre, hogy mondanivalójuk megszövegezésekor nem gondolnak azokra, akik a kérdéses művel csak a jövőben ismerkednek meg.
  • A spoilerek előfordulhatnak időutazások hatására is. Ha egy ember a jövőbe utazik és megtud valamit, amit a jelenbe való visszautazása után spoilernek minősítünk. (Persze a valóságban a tudomány mai állása szerint az időutazás lehetetlen.) Erre egy jó példa a Ki vagy, Doki? című sorozat.

A spoiler kiküszöbölése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csattanó idő előtti közlését elkerülendő egyes internetes fórumokon, lexikonokban (így a Wikipédiában is) az egyes művek cselekményének leírásakor spoiler-figyelmeztetéseket (angolul spoiler warning) használnak. (Ezekre néha röviden szintén a spoiler szóval utalnak.) A cikk olvasói ezek révén átugorhatják a cikk kritikus részeit, és úgy kaphatnak háttérinformációt a mű részleteiről, hogy később az eredetit is izgalommal követhetik végig. A cikkekben közölt információkat tehát elkülönítik aszerint, hogy melyek lehetnek szükségesek a mű folyamatos megértéséhez, és melyek azok, amelyek felfedése leront(hat)ja a befogadás élményét – így lehetővé teszik az olvasóknak, hogy belátásuk szerint csak az előbbi ismeretekről tájékozódjanak.

A spoilerek elkerülését rendszerint egy erre szánt funkcióval oldják meg (ezt néha úgy nevezik: „spoiler alá” helyezik az illető szövegrészt).

  • A leggyakoribb módok közé tartozik, ha a problematikus szövegrész elé egy jól látható, az oldal egészétől látványosan elütő figyelmeztetést tesznek, hogy át lehessen ugrani.
  • Az olvasó még nagyobb tiszteletben tartását jelenti, ha a szöveget az oldal háttérszínével írják, így az csak kijelölés után lesz látható.
  • Előfordul a ROT13 kódolás is, ahol a rejtett információt egy egyszerű titkosírással közlik (13 betűvel eltolva).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]