Minószi vallás
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Történet
Krétán az újkőkori kultúra akkor ért véget, amikora Kr. e. 3. évezred közepén a szigetet a délről és keletről jött bevándorlók gyarmatosították. Arthur Evans, a régészet egy kiemelkedő alakja a kultúrájukat a mondabeli Minósz királyról minószi civilizációnak nevezte el és három korszakra osztotta: kora minószi (Kr. e. 3. évezred végéig), közép-minószi (Kr. e. 2000-1580), késő-minószi (Kr. e. 1580-1150). A közép-minószi korban a krétaiak hiroglif írást (képírást) használtak, amelyet Kr. e. 1700 körül egy lineáris írás (a lineáris A) követett. Máig egyiket sem fejtették meg. Ez alatt az idő alatt (Kr. e. 2000-1900) hatoltak be a szigetre az első görögök, a minüaiak Görögország szárazföldi részére. A minószi kultúra csúcspontja a késő minószi kor első szakasza (Kr. e. 1500 körül) volt. Az indoeurópai hódítók ekkor építették meg a Peloponnészoszon Mükénét, és kerültek kapcsolatba Krétával. Nem sokkal később (Kr. e. 1450-1400) a mükénéiek (vagy akhájok) megteleptek Knósszoszban és bevezették az ún. Lineáris B írást. [1]
Jegyzetek
Források
- Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története, 1994
- Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1983
- Gecse Gusztáv: Vallástörténet, 1980
- Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1928, Háttér Kiadó
- Tonhaizer Tibor: Egyetemes vallástörténet, 2015
- Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008