Doketizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2017. április 8., 16:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} A '''doketizmus''' (görög: dokeó = látszik) az az ókeresztény krisztológiai felfogás, mely s…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A doketizmus (görög: dokeó = látszik) az az ókeresztény krisztológiai felfogás, mely szerint Jézus emberi léte és szenvedése csupán látszólagos, nem pedig valóságos volt.

A doketizmus nem szektát létrehívó, zárt tanítás volt, hanem csupán magyarázatkísérlet a halhatatlan, szenvedésre nem képes isteni Logosznak egy emberrel való egyesülésére. Hátterében az a gondolat húzódik meg, hogy az emberi test tisztátalan.

A doketizmus nézetének már az apostolok korától kezdve különböző változatait képviselték.[1] De e tanítás alapvetően a 2-3. századra volt jellemző. Egyes gnosztikusok mintha azt állították volna, hogy Jézusnak mennyei éter-teste van.

A khalkédóni zsinat (451) által rögzített, Krisztus természetére vonatkozó dogmatikai megfogalmazás ellehetetlenítette a doketista nézeteket.

Szintén a doketizmus körébe sorolható az a nézet, mely szerint Jézus csodálatos módon megmenekült a kereszthaláltól. A Korán is ezt az általános vagy ortodox arab értelmezést tartalmazza. [2]


Kapcsolódó cikkek

Hivatkozások

  1. 1Ján 4,3  ; 2Ján 7
  2. Korán 4,158
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009