„1741-es pozsonyi országgyűlés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
:{{hasonló|[[Pozsonyi országgyűlés (egyértelműsítő lap)]]}} |
:{{hasonló|[[Pozsonyi országgyűlés (egyértelműsítő lap)]]}} |
||
[[Fájl:Vitam et sanguinem.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|''Vitam et sanguinem pro rege nostro!'']] |
[[Fájl:Vitam et sanguinem.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|''Vitam et sanguinem pro rege nostro!'']] |
||
[[1741]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] összehívta a '''magyar [[országgyűlés]]t |
[[1741]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] összehívta a '''magyar [[országgyűlés]]t macskába''', két évvel egy vesztes török háború, és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után, hogy segítsenek koronáját fegyverrel megmenteni. |
||
A királynő jól tudta, hogy trónját csak a magyar rendek segítségével tudja megvédeni a porosz fenyegetéstől, és azt is, hogy a [[Habsburg Birodalom]] szervezete korszerűsítésre szorul. Emiatt a birodalom felbomlása, széthullása egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. Mária Terézia, hogy megnyerje a magyarok támogatását, a pozsonyi országgyűlésen előterjesztette kívánságait. A magyar rendek kezdetben ellenállást mutattak. Mária Terézia személyesen jelent meg az országgyűlésen, gyászruhát viselve, karján fiával, a gyermek II. Józseffel. Ez a híres ''pozsonyi jelenet.'' A fiatal királynő hatásos beszédet mondott, ezt követően mondták ki a jelenlévő magyar nemesek egybehangzóan: ''„Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”)'' E közfelkiáltással kiálltak a ''király''<ref name="kiraly">Mária Terézia ugyanis férfiasítva lett király.</ref> mellett, aki cserében érvénytelenítette III. Károly király néhány [[magyarellenesség|magyarellenes]] intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a hadseregben a magyar nyelvű vezényletet. A királyi engedmények fejében az akkor 52 sorgyalogezredből és 40 lovasezredből álló [[A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben|Császári-Királyi Hadsereg]] állományában 10 magyar huszárezred és 10 sorgyalogezred szolgált az osztrák örökösödési háborúban. |
A királynő jól tudta, hogy trónját csak a magyar rendek segítségével tudja megvédeni a porosz fenyegetéstől, és azt is, hogy a [[Habsburg Birodalom]] szervezete korszerűsítésre szorul. Emiatt a birodalom felbomlása, széthullása egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. Mária Terézia, hogy megnyerje a magyarok támogatását, a pozsonyi országgyűlésen előterjesztette kívánságait. A magyar rendek kezdetben ellenállást mutattak. Mária Terézia személyesen jelent meg az országgyűlésen, gyászruhát viselve, karján fiával, a gyermek II. Józseffel. Ez a híres ''pozsonyi jelenet.'' A fiatal királynő hatásos beszédet mondott, ezt követően mondták ki a jelenlévő magyar nemesek egybehangzóan: ''„Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”)'' E közfelkiáltással kiálltak a ''király''<ref name="kiraly">Mária Terézia ugyanis férfiasítva lett király.</ref> mellett, aki cserében érvénytelenítette III. Károly király néhány [[magyarellenesség|magyarellenes]] intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a hadseregben a magyar nyelvű vezényletet. A királyi engedmények fejében az akkor 52 sorgyalogezredből és 40 lovasezredből álló [[A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben|Császári-Királyi Hadsereg]] állományában 10 magyar huszárezred és 10 sorgyalogezred szolgált az osztrák örökösödési háborúban. |
||
A lap 2024. március 7., 16:58-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
1741. szeptember 11-én Mária Terézia összehívta a magyar országgyűlést macskába, két évvel egy vesztes török háború, és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után, hogy segítsenek koronáját fegyverrel megmenteni.
A királynő jól tudta, hogy trónját csak a magyar rendek segítségével tudja megvédeni a porosz fenyegetéstől, és azt is, hogy a Habsburg Birodalom szervezete korszerűsítésre szorul. Emiatt a birodalom felbomlása, széthullása egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. Mária Terézia, hogy megnyerje a magyarok támogatását, a pozsonyi országgyűlésen előterjesztette kívánságait. A magyar rendek kezdetben ellenállást mutattak. Mária Terézia személyesen jelent meg az országgyűlésen, gyászruhát viselve, karján fiával, a gyermek II. Józseffel. Ez a híres pozsonyi jelenet. A fiatal királynő hatásos beszédet mondott, ezt követően mondták ki a jelenlévő magyar nemesek egybehangzóan: „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”) E közfelkiáltással kiálltak a király[1] mellett, aki cserében érvénytelenítette III. Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a hadseregben a magyar nyelvű vezényletet. A királyi engedmények fejében az akkor 52 sorgyalogezredből és 40 lovasezredből álló Császári-Királyi Hadsereg állományában 10 magyar huszárezred és 10 sorgyalogezred szolgált az osztrák örökösödési háborúban.
_-_Grenadiers,_Hungarian_Infantry_Regiments_%27Haller%27,_%27Bethlen%27_and_an_Unidentified_Infantry_Regiment._-_RCIN_403391_-_Royal_Collection.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Mária Terézia ugyanis férfiasítva lett király.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |