Siklósi Gyula
| Siklósi Gyula | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1949. január 21.[1] Budapest |
| Elhunyt | 2017. február 16.[2] (68 évesen) Székesfehérvár |
| Sírhely | Béla úti új köztemető, Székesfehérvár[3] |
| Ismeretes mint | régész |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történész, régész |
| Kutatási terület | Székesfehérvár történelme |
Siklósi Gyula (Budapest, 1949. január 21. – Székesfehérvár, 2017. február 16.) magyar régész, történész, a történettudomány kandidátusa, a középkori Székesfehérvár egyik legnagyobb kutatója. 2012-ben Székesfehérvár díszpolgárává avatta a város közgyűlése.[4]
Életrajza[szerkesztés]
1949. január 21-én született Budapesten. 1977-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának régész–történelem szakán diplomázott. 1994-ben sikerrel védte meg kandidátusi értekezését. 1978-tól folytatott kutatásokat Székesfehérvár történelmével kapcsolatban. Kutatási területe eleinte a középkori, mérműves ablakok összegyűjtésére, tipizálására, majd később a középkori városrégészetre terjedt ki. Az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatárásaként majd főmunkatársaként Székesfehérvár és térsége topográfiájának kiépítésében játszott úttörő szerepet. Lakóhelyeinek története és hagyományörzése legalább ennyire foglalkoztatta: Budakeszi, Körmend majd Székesheférvár igazi lokálpatriótaként ismerhette meg.[5]
2014. március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.[6]
Művei[szerkesztés]
- Die mittelalterlichen Wehranlagen Burg- und Stadtmauern von Székesfehérvár. Varia archaeologica Hungarica 12. Budapest, 1999
- Királyaink emléke - In memory of our kings (Borbély Bélával) Nap Kiadó, 2006
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Elhunyt Siklósi Gyula (HTML). Műemlékem.hu, 2017. február 16. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
- ↑ Papp Klaudia: Meghalt Siklósi Gyula régész, a középkori Székesfehérvár kutatója. (magyarul) Lokál Extra, III. évf. 7. sz. (2017. február 23.) 10. o.
- ↑ Gombkötő Gina; Koppán Viktor: A hite, alázata és a szeretete vezérelte - Siklósi Gyula utolsó útja (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. március 7. [2017. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
- ↑ A törökkori Székesfehérvár (HTML). 24.hu, 2014. április 12. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
- ↑ B. Kiss László: Meghalt Siklósi Gyula régész, a középkori Székesfehérvár avatott kutatója (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. március 15. [2017. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
- ↑ Állami kitüntetést kapott dr. Siklósi Gyula, Mózessy Gergely, és Nagy Kálmán (HTML). Kék Duna Rádió, 2014. március 17. [2017. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
További információk[szerkesztés]
- Tribolt Lajos: Aki kiásta Székesfehérvárt (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2012. augusztus 25. [2017. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
