Ugrás a tartalomhoz

Sevcsik Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 11:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Sevcsik Jenő
Született1899. december 25.
Temesvár
Elhunyt1996. január 29. (96 évesen)
Budapest
Foglalkozásafotográfus
SírhelyeFarkasréti temető (CC-222. fülke)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevcsik Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sevcsik Jenő emléktáblája,
Budapest, II. kerület
Lövőház utca 26. (Káplár utca)

Sevcsik Jenő (Temesvár, 1899. december 25.Budapest, 1996. január 29.) magyar fotószakíró.

Életútja

1925-ben szerezte matematika-fizika szakos tanári diplomáját, 1926-ban doktorált. 1956-ban megalapította a Magyar Fotóművészek Szövetségét, 1958-tól tagja volt a Történeti és Múzeumi Bizottságnak, valamint az Ösztöndíj Bizottságnak, 1957-ben AFIAP, 1969-ben EFIAP, 1982-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja lett. Több évtizedig elnökölt a Műszaki Könyvkiadó Fotószakkönyv Szerkesztőségi Tanácsában, egyúttal annak tagja is volt. Állást nem sikerült szereznie, így sofőrködött, volt helyettes óraadó, s emellett a közgazdasági oklevelet is megszerezte. 1916-tól foglalkozott fényképészettel, 1932-ben fényképész segéd lett, 1949-ben pedig mester. Miután amatőrfotósként is bizonyított, a Székesfővárosi Tanács 1926-ban megbízta a fényképész tanoncokat oktatásával, s a képzés megszervezésével. 1927-től 1946-ig kereskedelmi középiskolában tanított, 1946-tól 1954-ig vezette a Képző- és Iparművészeti Gimnázium fényképész-szakosztályát. 1954 és 1960 között oktató volt különféle ipari iskolákban. Saját kiadásában publikálta első fényképészeti tárgyú tankönyvét, melyet később harminc másik kötet követett. Tanított még előadásokon, ipartestületi összejöveteleken, s a mestervizsga-bizottságban is tag volt. A második világháború során megsemmisült számos képe és felszerelésének túlnyomó része. Ezután főként a tanításnak szentelte életét, keveset fényképezett. Magyarországi fényképeszek több nemzedékének volt a tanára több mint 50 év alatt. Cikkeit közölték az alábbi lapok: a Rádió és Fotóamatőr, az Oktatófilm Közlemények, a Diákfotó, a Magyar Fotográfia, a Magyar Fényképész, a Magyar Iparosnevelés, a Fotóélet, az Új Magyar Fotó és a Fotó.

Díjai

  • 1974: Munka Érdemrend arany fokozata;
  • 1988: Pécsi József-díj.

Művek közgyűjteményekben

  • Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.

Könyvei

  • Fényképészeti technológia, Budapest, 1929
  • Fényképészeti optika és kémia, Budapest, 1933
  • A fényképezés eljárásai és alkalmazásai, Budapest, 1935
  • A fényképezés, Budapest, 1935
  • A fényképészipar, Budapest, 1942
  • Fényképész anyagismeret, Budapest, 1954
  • Fényképészeti ismeretek, Budapest, 1955
  • Fényképezés, Fényképészeti ismeretek [Járai Rudolffal, Zinner Erzsébettel], Budapest, 1956
  • Fényképezés, Budapest, 1960
  • Gyakorlati fényképezés, Budapest, 1961
  • Fotólabor, Budapest, 1963
  • Perspektíva és fényképezés, Budapest, 1964
  • Fotóhibák [Csörgeő Tiborral], Budapest, 1966
  • Fotóamatőr zsebkönyv [Sárközi Zoltánnal], Budapest, 1968
  • Fotótrükkök, felvételi fogások [Chochol Károllyal], Budapest, 1971
  • Fotósok zsebkönyve [Sárközi Zoltánnal, Kun Miklóssal], Budapest, 1977
  • Fényképészet [Hefelle Józseffel], Budapest, 1980.

Források

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html