Selyemkóró

Selyemkóró
	; ; Selyemkóró félérett termésekkel
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Angiospermatophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Tárnicsvirágúak (Gentianales);
Család:	Meténgfélék (Apocynaceae);
Alcsalád:	Selyemkórófélék (Asclepiadoideae);
Nemzetség-; csoport:	Asclepiadeae;
Alnemzetség-; csoport:	Asclepiadinae;
Nemzetség:	Selyemkóró (Asclepias);
Hazai fajok:
	Selyemkóró (A. syriaca); További fajok A. albicans; A. amplexicaulis; A. angustifolia; A. arenaria; A. asperula; A. brachystephana; A. californica; A. cinerea; A. connivens; A. cordifolia; A. cryptoceras; A. curassavica; A. curtissii; A. cutleri; A. emoryi; A. engelmanniana; A. eriocarpa; A. erosa; A. exaltata; A. fascicularis; A. feayi; A. glaucescens; A. hallii; A. hirtella; A. humistrata; A. hypoleuca; A. incarnata; A. involucrata; A. labriformis; A. lanceolata; A. lanuginosa; A. latifolia; A. lemmonii; A. linaria; A. linearis; A. longifolia; A. macrotis; A. meadii; A. michauxii; A. nivea; A. nummularia; A. nyctaginifolia; A. obovata; A. oenotheroides; A. ovalifolia; A. pedicellata; A. perennis; A. physocarpa; A. prostrata; A. pumila; A. purpurascens; A. quadrifolia; A. quinquedentata; A. rubra; A. rusbyi; A. scaposa; A. solanoana; A. speciosa; A. sperryi; A. stenophylla; A. subulata; A. subverticillata; A. sullivantii; A. texana; A. tomentosa; A. tuberosa; A. uncialis; A. variegata; A. verticillata; A. vestita; A. viridiflora; A. viridis; A. viridula; A. welshii;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Selyemkóró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemkóró témájú médiaállományokat.

A selyemkóró vagy tejelőkóró,^[1] illetve selyemfű (Asclepias) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Magyarországon egy faj fordul elő, az Asclepias syriaca, egy észak-amerikai eredetű, agresszíven terjeszkedő évelő gyomnövény. Köznyelvi magyar elnevezései: selyemkóró, selyemfű, vaddohány, papagájvirág. Mézelőként ugyan kiváló („selyemfűméz”, „vaddohányméz”), de az őshonos fajok kiszorításával összehasonlíthatatlanul több kárt okoz. Nem védett.

Élőhelye [szerkesztés]

Főleg az alföldi homokos talajokon terjed.

Jellemzői [szerkesztés]

Virága kellemes illatú.
Termése 8–11 cm hosszú, ívelten elkeskenyedő csúcsú tüskés toktermés, sok repítőszőrrel rendelkező maggal.

Életmódja [szerkesztés]

A selyemkóró mérgező növény, de ez a méreg nem hat a bűzpillefélékre, ami miatt a hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye. Mi több, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettől maguk is mérgezővé, illetve ízetlenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltűnő színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik.