Ugrás a tartalomhoz

Sava Bohinjka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 8., 23:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Sava Bohinjka
OrszágokSzlovénia
Földrajzi adatok
Hossz32 km
Vízgyűjtő terület388 km²
é. sz. 46° 16′ 42″, k. h. 13° 53′ 12″46.278200°N 13.886600°E
TorkolatSzáva
é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 14° 09′ 19″46.343900°N 14.155200°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sava Bohinjka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sava Bohinjka vagy Bohinji-Száva[1] folyó Szlovénia északnyugati részén. A Száva egyik forrásvize a hosszabb Sava Dolinka mellett. Folyása során többször nevet változtat. Bár vízgyűjtő területe kisebb, vízhozama nagyobb testvérfolyójáénál, mivel vízgyűjtőjének felső része az egyik legnagyobb vízbőségű terület az országban.[2]

Földrajz

A folyó a Júliai-Alpokban, a Triglav hegyvidékén ered, felső szakasza a Triglavi Nemzeti Park részeként védettséget élvez. Ez a terület nagy vízbőségű.[2]

Bohinj völgyébe Szlovénia leglátogatottabb vízesése, a 71 m magas Savica-vízesés formájában lép be. Komarča alatt Savica néven ismert.[2]

A Bohinji-tavat Jezernica néven hagyja el a Keresztelő Szent János-templom mellett híres kőhíd alatt, majd néhány száz méter után egyesül a Mostnica patakkal, és innentől viseli a Sava Bohinjka nevet. 150 m-rel lejjebb egy szurdokban vág át egy mészkő-vonulaton, majd Bohinjska Bistricánál felveszi a Bistrica vizét. Nomenjnél északra, majd Blednél keletre fordul, míg Radovljicánál egyesül a Sava Dolinkával, a Szávaként.[2]

Turizmus

A folyó számos látványosságot érint Bohinjban, például a Savica-vízesést, a Bohinji-tavat, a Keresztelő Szent János-templomot és a bohinji vasútvonalat.[2]

Számos szabadidős tevékenységre alkalmas, többek között a horgászatra, raftingra, kajakozásra, kenuzásra, valamint a nyári időszakban úszásra is (bár hőmérséklete ritkán emelkedik 20 °C fölé).[2]

Jegyzetek

  1. Faragó Imre: Földrajzi nevek (magyar nyelven) (pdf) pp. 75. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 2014. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
  2. a b c d e f The Sava Bohinjka river (angol nyelven). Bohinj Slovenia. Turizem Bohinj, 2014. [2016. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 14.)