Ugrás a tartalomhoz

San Franciscó-i pestisjárvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 20:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (hibás hivatkozás enwiki alapján javítva)

A San Francisco-i pestisjárvány 1900 és 1904 között söpört végig a kaliforniai város kínaiak lakta Chinatown negyedén, majd a következő években még kétszer visszatért.[1] Az első bubópestis járvány volt az Egyesült Államok kontinentális területén. A járványt az egészségügyi hatóság már 1900 márciusában azonosította, Henry Gage kaliforniai kormányzó utasítására azonban több, mint két évig eltitkolták. Gage üzleti megfontolásokból nem engedte elterjedni a betegség hírét: meg akarta védeni San Francisco és Kalifornia jó hírét, és elejét akarta venni egy veszteségeket hozó karanténnak. A gyors cselekvés elmaradása hozzájárulhatott, hogy helyi állatpopulációkban szétterjedjen a kórokozó.[2] A szövetségi egészségügyi hatóságok tárták fel, hogy jelentős problémáról van szó. Ez aláásta Gage hitelességét, és az 1902-es kormányzóválasztást el is vesztette. Az új kormányzó, George Pardee 1904-re megállította a járványt. Addigra 121 esetet regisztráltak. Közülük csak ketten élték túl a pestist.

1906-ban San Francisco városi területének jelentős részét tűz pusztította el, a teljes Chinatownt is. Az újjáépítés azonnal megkezdődött, de éveket vett igénybe. Az építkezés csúcsán, 1907 májusa és augusztusa között újabb pestisjárvány pusztított a városban, de ezúttal nem a Chinatown területén. A megbetegedések szétszórtan jelentkeztek a városban, és még az öböl túloldalán, Oaklandben is. Ezúttal egészen másképp reagáltak a helyi politikusok és a sajtó. Az egészségügyi hatóság határozottan lépett fel a kór forrásainak a felszámolása érdekében.[3] Health authorities worked quickly to assess and eradicate the disease.[4] 1907 és 1911 között mintegy kétmillió dollárt költöttek, hogy minél több patkányt irtsanak ki, és ezáltal eltüntessék a betegség vektorait.[5][6]

1908 júniusában 160 újabb esetet azonosították, és közülük 78-an meghaltak. A halálozási arány még mindig súlyos volt, de sokkal kisebb, mint a járvány első jelentkezésekor.[7] Valamennyi fertőzött európai származású volt.[8] A kaliforniai ürgét (Otospermophilus beecheyi) azonosították a betegség újabb vektoraként.[4] A patogén az 1900-as késlekedés következtében vethette meg a lábát Amerikában, és ebből a hídfőből átterjedt más államokra is, erdei pestis formájában. Lehetséges azonban az is, hogy az ürgék már 1900 előtt megfertőződtek valamilyen úton.[2][9][10][11][12]

Jegyzetek

  1. Anderson, Elizabeth T. (May–June 1978). „Plague in the Continental United States, 1900–76”. Public Health Reports 93 (3), 297–301. o. PMID 349602. PMC 1431896. 
  2. a b Echenberg 2007, p. 237
  3. Dolan, Brian (2006). „Plague in San Francisco (1900)”. Public Health Reports 121, 16–37. o. [2016. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1177/00333549061210S103. (Hozzáférés: 2017. október 6.) 
  4. a b Kellogg, W.H. (1920. november 1.). „Present Status of Plague, with Historical Review”. American Journal of Public Health 10 (11), 835–844. o. DOI:10.2105/ajph.10.11.835. PMID 18010389. PMC 1362904. 
  5. Plague, fear, and politics in San Francisco's Chinatown. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 277–298. o. (2012. november 8.). ISBN 978-1-4214-0510-0 
  6. Echenberg 2007, p. 231
  7. Kellogg, Wilfred H. (1937. július 1.). „The Plague Situation”. California and Western Medicine 47 (1), 69–71. o. PMID 18744148. PMC 1759892. 
  8. Evans, William Augustus. How to Keep Well: A Health Book for the Home. New York: D. Appleton & Company, 292. o. (1917) 
  9. Creel, R.H. (1941. november 1.). „Plague Situation in the Western United States”. American Journal of Public Health and the Nations Health 31 (11), 1155–1162. o. DOI:10.2105/AJPH.31.11.1155. ISSN 0090-0036. PMID 18015519. PMC 1531605. 
  10. Lipson, Loren George (1972. augusztus 1.). „Plague in San Francisco in 1900: The United States Marine Hospital Service Commission To Study the Existence of Plague in San Francisco”. Annals of Internal Medicine 77 (2), 303–310. o. DOI:10.7326/0003-4819-77-2-303. PMID 4565792. 
  11. Clark, Paul Franklin. 16: California and the coast, Pioneer Microbiologists of America. University of Wisconsin Press, 295–296. o. (1961) 
  12. Walker, Wesley. A History of Plague in California. Stanford University, 14. o. (1948)