Samuel Johnson (kritikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. október 31., 21:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete)
Samuel Johnson
Samuel Johnson, színezett ceruzarajz
Samuel Johnson, színezett ceruzarajz
Élete
Született1709. szeptember 18.
Lichfield
Elhunyt1784. december 13. (75 évesen)
London
SírhelyWestminsteri apátság
SzüleiSarah Ford
Michael Johnson
HázastársaElizabeth Porter (1736. július 9. – )
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
Samuel Johnson aláírása
Samuel Johnson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Johnson témájú médiaállományokat.

Samuel Johnson (Lichfield, 1709. szeptember 18.London, 1784. december 13.) angol tudós, költő és műbíráló.

Élete

Ifjúsága küzdelmek és nélkülözések közt folyt le, kényszerülve volt tanítói állást vállalni egy vidéki magán nevelőintézetben. Zabolátlan természete azonban nem engedte, hogy sokáig megmaradjon ebben az állásban; hivataláról lemondott és az irodalomnak szentelte magát. Eleinte hírlapírással kereste kenyerét.

1755-ben kiadta főművét a Dictionary of the English language-t, amely három év alatt hat kiadást ért meg és még a 19. század végén is egyike volt a legjobb angol lexikográfiai munkáknak. A későbbi években szerkesztője volt két folyóiratnak, a The Rambler-nek (1750-1752) és a The Idler-nek (1758-60). Szakadatlan és nagyhatású tevékenységével végül elérte, hogy 1762-től kezdve évi 300 font sterling nyugdíjat húzhatott a kormánytól.

Shakespeare műveit kiadva (1765) kiragadta a nagy brit költőt a feledésből és reá irányította a közfigyelmet. Legismertebb műve a The lives of the most eminent English poets (1779-1781). Szépirodalmi művei közül említésre méltó a History of Rasselas, prince of Abyssinia című tanregénye. Nem utolsó érdeme Johnsonnak, hogy ő volt az, aki Oliver Goldsmith-t, a Wakefieldi pap szerzőjét felfedezte.

Johnson életrajzát legrészletesebben hű csodálója, James Boswell írta meg (London, 1791).

Magyarul

  • Rasselas, Abyssinia herczegének története; ford. Sikó Ernő; szerzői, Tiszavárkony, 1893
  • Kicsi Ricsi, a kritikus; A padlásszoba előnyei; ford. Abody Béla; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967

Források