Samuel Jakob Müller

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 14., 12:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
Samuel Jakob Müller
Született1788. július 23.
Nagyszeben
Elhunyt1838. augusztus 29. (50 évesen)
Veresmart
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Samuel Jakob Müller, magyarosan: Müller Sámuel Jakab (Nagyszeben, 1788. július 23.Veresmart, 1838. augusztus 29.) evangélikus lelkész, Jakob Aurelius Müller szuperintendens unokaöccse.

Élete

1810-től a göttingeni egyetemen tanult; miután mint gimnáziumi tanárt alkalmazták szülővárosában, az evangélikus főkonzisztórium 1813-ban az erdélyi szászok szabad vadászzászlóaljába tábori lelkésznek küldte ki. A francia háború bevégeztével visszatért tanári állásába; később a nagyszebeni városi evangélikus templom lelkésze volt; 1829. február 28-án Veresmart lelkésznek választották.

Munkája

  • De fatis factisve Venatorum Transylvano-Saxonum in bellis proxime finitis Gallicis dissertatio. Cibinii, 1816.

Források