SWOT-elemzés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4c:1125:8200:fc35:b789:8cdb:2b60 (vitalap) 2021. február 21., 13:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A SWOT-elemzés a stratégiaalkotás folyamatának egyik lépése. Gyakran találkozhatunk a módszerrel, illetve a fogalommal SWOT-analízis néven is.

A SWOT-elemzés fogalma

A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi: bankok, vagy befektetők számára készül, hogy látható legyen az üzleti tervben, melyek a megtérülés esélyei, arányai.

Jelentése

A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze:

  • Strengths - erősségek
  • Weaknesses - gyengeségek
  • Opportunities - lehetőségek
  • Threats - veszélyek

Magyar megfelelője

A SWOT-elemzés magyar megfelelője a GYELV-elemzés.

  • Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen.
  • Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek.
  • Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket.
  • Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek.

Amikor SWOT-elemzést végzünk a stratégia kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Ez még mindig nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség fontosabb lehet a stratégia építésénél vagy a piaci helyzet szempontjából, mint a többi, és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is. Fontos tehát, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni.

A SWOT elemzésnek van számos hátránya is:

  • Nem tudja megmutatni, hogy szerezhet versenyelőnyt egy cég.
  • Nem tud alkalmazkodni a gyorsan változó belső és külső környezethez.
  • A SWOT elemzés gyakran csak a korábban felállított állapotokat mutatja be és azok célját védi.

Ezekre válaszul alkotta meg Michael Porter az Öt erő modellt.[1]

Jegyzetek

  1. Gábor, Papp: SWOT elemzés: Mi az és hogyan használd? (lépésről-lépésre) (angol nyelven). The Pitch, 2019. február 22. (Hozzáférés: 2019. november 21.)

Források

  • Marketing Alapismeretek I. rész