Üzleti terv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az üzleti terv egy üzleti vállalkozás útját jelöli ki az előkészületektől a kijelölt célokig. Gyakorlatilag egy középtávú akcióterv, ami általában három vagy öt évre jelöli ki a taktikai és stratégiai lépéseket, és azok időzítését.

Nincs általános konszenzus a formájáról és tartalmáról, de vannak olyan elemek, amiket mindenképpen célszerű tartalmaznia. Van néhány előfeltétel, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy üzleti tervet készíthessünk. Ilyen például, hogy a megvalósítandó üzleti ötletünk mellé szükséges

Az üzleti terv megalkotásának folyamata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ötlet kidolgozása és véglegesítése
  • Célok kijelölése
  • Stratégia kidolgozása
  • Taktikai lépések meghatározása
  • Akciótervek megalkotása
  • Strukturálás
  • #Vezetői összefoglaló

Az üzleti terv felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terjedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terjedelmet tekintve szintén nincs általánosan elfogadott optimum, de a piacon a leggyakrabban 20 és 30 oldal közötti terjedelem az elvárás. Ehhez jön természetesen a függelék, amely tartalmazhat bármilyen a tervet erősítő, az elgondolást alátámasztó segédanyagot, táblázatot, amely azonban nem illeszkedik teljesen a tervbe.

Fedőlap és tartalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden üzleti terv egy fedőlappal és tartalomjegyzékkel kezdődik.

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a vezetői összefoglalót készítjük el a legvégén, ez kerül az üzleti terv legelejére. Ennek terjedelme egy vagy két oldalnál nem több.Ezek után következik minden, a terv megvalósítását bemutató elképzelés és magyarázat.

Pénzügyi tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pénzügyi tervek kerülnek a terv végére, a függelék elé.

Függelék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzleti terv tartalmi részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Van néhány alapvető tartalmi elem, amelyet minden üzleti tervnek célszerű tartalmaznia. A sorrend sem egyértelműen az alábbiak szerint kell, hogy alakuljon, hiszen az üzleti terv megírása gyakorlatilag nem egy terv kidolgozását, sokkal inkább egy kidolgozott terv rendszerbe foglalását és lejegyzését jelenti.

Vezetői összefoglaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzleti terv egyik legfontosabb része a vezetői összefoglaló, amelynek elsősorban külső források - például kockázati befektető, vagy banki hitel - bevonása során van nagy jelentősége, hiszen a potenciális befektető legelőször ezt fogja elolvasni. Ebből derül ki, hogy mi az ötlet és a vállalkozás milyen módon tervezi megvalósítani azt. Ugyanakkor az üzleti terv írója számára is alkalmat ad, hogy ismét rendszerezze az elképzelést.

A vállalkozás bemutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tervnek fontos eleme, hogy a vállalkozás milyen formában üzemel, vagy milyen formában tervez üzemelni. Itt olyasmire kell gondolni, hogy milyen gazdasági társaságot terveznek az alapítók létrehozni (Kft, Bt, Zrt, stb...). Szintén nagyon fontos elem, hogy kik hozták létre, vagy kik terveznek a céget létre hozni. Kik az alapítók, és mi volt a szerepük az üzleti terv megírásáig és milyen szerepet kívánnak vállalni a továbbiakban. Itt célszerű pozíciót, egyéb statust (pl: ötletgazda, feltaláló, stb...) megjelölni, illetve egy nagyon rövid életrajzot feltüntetni.

Az iparági helyzet bemutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környezet, amiben a vállalkozás működni fog. Ennek minél részletesebb leírása bizonyítja, hogy a terv megalapozott, és ennek hasznossága egyébként sem kérdéses. Ez a fejezet olyan további alfejezeteket tartalmazhat, mint például:

Iparági trendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelen helyzet elemzéséből levont következtetések és elvárások, amelyek az iparág jövőjére vonatkozóan tapasztalhatók, ezek részletezése és a módszertan bemutatása, amivel ezt mértük, vizsgáltuk.

Kiegészítő szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparágban jelenleg megtalálható olyan működő vállalkozások bemutatása, amelyek potenciálisan együttműködési vagy növekedési lehetőséget jelentenek.

Iparági szabályozói környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Speciális szabályok, törvények, korlátozások akár nemzeti, akár magasabb szinten, illetve a várható változások.

Piacra lépés korlátai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Speciális termékek esetében ezek lehetnek szabályozási korlátok, de egy-egy tőkeigényes szegmens esetében a tőkeigény vagy a piac telítettsége is ilyen lehet.

Versenyképességi elemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mitől vagyunk jobbak vagy csak mások, mint a versenytársak? Kik a versenytársak? A en:competitor analysis

A piac áttekintése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparágtól a piacot - ez elsőre nem biztos, hogy egyértelmű - az különbözteti meg, hogy az iparág, ahol működik a vállalkozás, a piac pedig ahová a termékét, szolgáltatását célozza. Tehát egy vendéglátóipari szoftvereket fejlesztő cég iparági például az IT szektor, míg piaca a vendéglátó szektor. A piac sajátosságait és várható változásait mutatjuk be ebben az alfejezetben.

Egyéb aktuális trendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A célpiac szükségletei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

SWOT elemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SWOT elemzés elkészítése mellett fontos, hogy kitérjünk minden fejezetre és magyarázzuk is azokat, valamint, hogy leírjuk, hogy tervezzük a gyengeségeket erősségekké, a veszélyeket lehetőségekké alakítani, vagyis a kockázatok kezeléséről ejtsünk szót!

Növekedési stratégia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marketing terv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marketing terv vagy más szóval a marketing stratégia megvalósítási terve a marketing mix elemeinek alkalmazása vagyis arra vonatkozóan kidolgozott akcióterv, hogy termékünket/szolgáltatásunkat, illetve információkat róla milyen módon igyekszünk a terméket eljuttatni a fogyasztókhoz. Marketing terv a vállalkozás méretétől függően készülhet akár egy üzleti tervvel megegyező terjedelemben is, sőt tartalmazhat hasonló vagy ugyanolyan fejezeteket is. A marketing terv ilyen esetekben értelmezhető egy marketing fókuszú üzleti tervnek. Üzleti tervezés esetében viszont a marketing tervet célszerű egyszerűsítve, kizárólag a szűkebb értelemben vett marketing tevékenységekre fókuszálni.

Sok esetben a marketing terv és az értékesítési terv egy fejezetbe kerül Marketing és értékesítési terv címen. A marketing és sales elkülönítése régóta ellentmondásos megítélés alá esik.

Branding[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brand felépítése (márkaépítés), illetve az alapok lehelyezése. Elsősorban az arculati tervek kialakítását jelenti ebben a fázisban. Logó, márkanév vagy márkanevek, weboldal, szlogen, stb...

Piaci bevezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termék/szolgáltatás sajátosságait figyelembe vevő akcióterv. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen módon igyekszünk megbirkózni a kezdeti nehézségekkel.

Hirdetési és promóciós csatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkalmazni kívánt marketing csatornák beazonosítása.

Értékesítési terv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fenntarthatóság és szociális értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vezetőség bemutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termék / szolgáltatás bemutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pénzügyi tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Exit lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]