Sütő András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sütő András
Andras Suto.JPG
Született 1927. június 17.
román Pusztakamarás
Elhunyt 2006. szeptember 30. (79 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író
Fontosabb munkái Mezítlábas menyasszony
Anyám könnyű álmot ígér
Csillag a máglyán
Advent a Hargitán
Díjak Kossuth-díj, Bethlen-díj, Hazám-díj, stb.
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17.Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.

19651977 között parlamenti képviselő, 19741982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.

1990. március 19-én a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, a RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. Saját kérésére Magyarországra szállították gyógykezelésre, 1990. március 20-án este érkezett meg katonai repülőgéppel Tökölre, ahonnan Budapestre vitték tovább.[1]

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Darabjait 1971-óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. A színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője Komor István volt.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.[2]

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Néhány ismertebb műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
  • Emberek indulnak (novellák) 1953
  • Egy pakli dohány (elbeszélések) 1954
  • Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
  • Fecskeszárnyú szemöldök (színpadi játék), 1958
  • Szerelem, ne siess! (színpadi játék), 1961
  • Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
  • Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
  • Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
  • Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
  • Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
  • Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
  • Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
  • A szuzai menyegző (dráma), 1980
  • Gyermekkorom tükörcserepei 1982
  • Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
  • Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
  • Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
  • Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
  • Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
  • Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
  • Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006
  • Hargitai vadászkalandok

Digitalizált művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Farkas József orvos vezérőrnagy, MH és Túri Károly orvos vezérőrnagy, a MH főszemésze vizsgálatai alapján Sütő András a fején és bal szemén sérült, bal mellkasán elmozdulás nélküli bordarepedést, bal kezén pedig törés nélküli zúzódásokat szenvedett. (TV1 Híradó 2. és 3. kiadás, 1990. március 20.)
  2. 2012. szeptember 24-i lekérdezés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sütő András témájú médiaállományokat.