Sütő András

Sütő András
Született	Pusztakamarás 1927. június 17.
Elhunyt	Budapest 2006. szeptember 30. (79 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író
Fontosabb munkái	Mezítlábas menyasszony Anyám könnyű álmot ígér Csillag a máglyán Advent a Hargitán
Díjak	Kossuth-díj, Bethlen-díj, Hazám-díj, stb.
Kitüntetései	A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Életpályája

Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, veszítette el egyik szeme világát.

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Darabjait 1971-óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron november 19.én mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. Az színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője: Komor István volt.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Néhány ismertebb műve

• Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
• Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
• Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
• Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
• Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
• Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
• Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
• Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
• Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
• Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
• A szuzai menyegző (dráma), 1980
• Gyermekkorom tükörcserepei 1982
• Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
• Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
• Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
• Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
• Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
• Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
• Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006
• Hargitai vadászkalandok

Digitalizált művei

• Digitális Irodalmi Akadémia

Díjak, elismerések

• Román Népköztársaság Állami Díja (1951; 1953, harmadik fokozat)
• Füst Milán-díj (1978)
• Herder-díj (1979)
• Alföld-díj (1986, 1987)
• SZOT-díj (1989)
• Bethlen-díj (1990)
• Kossuth-díj (1992)
• Erzsébet-díj (1993)
• Kisebbségekért-díj (1995)
• A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
• Magyar Örökség díj (1996)
• A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
• Hazám-díj (2002)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005) - az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
• Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Források

• Kuszálik Péter: Purgatórium (Pro-Print, Csíkszereda, 2009) ISBN 978-973-8468-93-1
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1852-1853. o. ISBN 963-05-6807-1
• Színházi Adattár [1]

További információk

• Életrajzi adatok
• Életmű-bibliográfia
• Sütő András profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Adatok a Kortárs Irodalmi Adattárban
• Rövid összefoglaló néhány művéről
• Képriport Sütő Andrásról
• Sütő András a PORT.hu-n
• SütőAndrás.lap.hu linkgyűjtemény
• Szerzői adatlapja a Molyon

Kapcsolódó szócikkek

• Kortárs Színpad
• Önéletrajz Erdélyben