Roseau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roseau
Közigazgatás
Ország  Dominikai Közösség
Alapítás éve 1750
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Roseau (Dél-Amerika)
Roseau
Roseau
Pozíció Dél-Amerika térképén
é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′Koordináták: é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′

Roseau a Kis-Antillákhoz tartozó szigetcsoport ívében fekvő Dominikai Közösség fővárosa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dominika sziget délnyugati partján, a Layou folyócska torkolatánál helyezkedik el.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klímája trópusi szavanna. Évi középhőmérséklete 26 Celsius-fok. Az évi átlagosan 1100 mm csapadék túlnyomó része a májustól novemberig tartó esős évszakban hull le.

A területen augusztus és november között gyakran söpörnek végig óriási erejű ciklonok, hurrikánok.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roseau a kikötővel, légifelvétel

Dominikát második útja során, 1493 november 3-án Kolumbusz fedezte fel. A sziget felfedezésének napja vasárnapra esett, innen ered elnevezése.

A XVII.-XVIII. század folyamán gyakran cserélt gazdát, mivel az angolok és a franciák is egyaránt jogot formáltak rá. 1805-ben végül Napóleon trafalgari veresége után az angoloknak sikerült itt megszilárdítaniuk fennhatóságukat.

Roseaut, a fővárost 1750 körül alapították Carlotta Town néven. Mai franciás nevét (Roseau) egy itt honos nádféleségről kapta.

1978-től a független Dominikai Közösség fővárosa.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roseau, tengerparti részlet
Roseau, templombelső
Roseau, utcarészlet
Roseau látképe

Roseau a 26 km szélességű és 42 km hosszan elnyúló 751 négyzetkilométernyi területű szigetállam közigazgatási, ipari- és kereskedelmi központja, és legnagyobb forgalmú kikötője.

Szerény, de sokoldalú ipara a sziget trópusi termékeit – illóolaj-előállítás, kakaóőrlés, kókuszdió feldolgozás, ruházati ipar – dolgozza fel, az egyszerűbb fogyasztási cikkek pedig kisipari műhelyekben készülnek.

A mélyvízű kikötőjét felkereső hajók rakományát a szigetállam fő exportcikkei: banán, citrusfélék, kakaó, vanília, kopra és illóolaj jelentik. A Morne Diablotins 1447 méter magasságú hegyének trópusi erdőségeiből kitermelt fát a Layou folyón úsztatják le és rakják hajóra.

Melville Hall nevű repülőtere a sziget átellenes oldalán, a fővárostól tekintélyes távolságra található, és csak a szigetek közötti forgalomban használatos kisebb gépeket képes fogadni. A repülőteret a fővárossal hegyek között kanyargó autóút köti össze.


Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kormányzósági palota
  • Anglikán Szent György templom
  • Római katolikus katedrális

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]