Ron Harris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ron Harris
Személyes adatok
Teljes név Ronald Edward Harris
Születési dátum 1944. november 13. (68 éves)
Születési hely Hackney, London, Anglia
Állampolgárság Angol
Poszt Hátvéd
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
1961–1980 Angol Chelsea 6550(13)
1980–1983 Angol Brentford 06100(0)
1984–1985 Angol Aldershot 00?00(?)
Edzőség
Időszak Klub
1984–1985 Angol Aldershot (játékosedző)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma)

Ronald Edward Harris (Hackney, London, 1944. november 13. –), ismertebb nevén Ron "Chopper" Harris, korábbi angol labdarúgó, aki 1961-től 1980-ig játszott a Chelsea-ben, ezalatt a csapat kapitánya is volt. A csapatban ő tartja a legtöbb mérkőzés rekordját: az itt töltött 19 év alatt 795 mérkőzésen lépett pályára, ebből 655 bajnoki, 64 pedig FA-kupa mérkőzés, ami szintén rekord a klubnál.

Harrist korának egyik legerősebb védőjeként tartják számon olyan játékosok mellett, mint Tommy Smith és Norman Hunter, így kapta a Chopper becenevet is. Testvére, Allan Harris szintén labdarúgó volt, a Chelsea-nél két periódusban is játszott.

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

Harris a Chelsea saját nevelésű játékosa volt, 1961-ben angol ifjúsági kupát nyert a csapattal. Tommy Docherty edzőnél kapott először játéklehetőséget a felnőttek között 1962 februárjában, a Sheffield Wednesday elleni, 1–0-ra megnyert mérkőzésen. Egy éven belül már állandó tagja volt a csapatnak, helye a hátvédek közt biztos volt számára a következő 18 évre. Fontos tagja volt a Docherty által fiatalokból átalakított csapatnak az élvonalból kiesés után, mikor olyan játékosok voltak a csapattársai, mint Peter Bonetti, Peter Osgood és Bobby Tambling.

Mikor a klub visszatért az élvonalba, Harris erős, és néha kemény fellépéseivel megszilárdította hírvenét. Első sikere a Chelsea-vel a Ligakupa-győzelem volt 1965-ben a Leicester City ellen. Ugyanebben a szezonban a csapat a bajnoki címért is küzdött, azonban csak harmadikként végeztek, miután az utolsó 5 mérkőzésükből csak egyet nyertek meg. Harris a következő évben lett a csapatkapitány, mikor Terry Venables elhagyta a Chelsea-t a Tottenham Hotspur-ért, majd 1967-ben ő lett a legfiatalabb kapitány, aki FA-kupa döntőben vezette csapatát. A mérkőzést azonban 2–1-re elveszítették az immár Venables-szel felálló Tottenham ellen. A Harris-vezette Chelsea három évvel később ismét bekerült az FA-kupa döntőjébe, a kupát végül az akkor szárnyaló Leeds United ellen megnyerték. Az 1970-es döntő első mérkőzésén a Leeds csupán 6 perccel a lefújás előtt megszerezte a vezetést a Wembley-ben, de Harris szabadrúgásából a 86. percben Ian Hutchinson egyenlített, így visszavágót játszottak 18 nappal később az Old Traffordon, amit 2–1-re nyertek meg hosszabbítás után.

A következő szezonban Harris megnyerte a Chelsea első európai kupáját, a KEK-et egy szintén kétrészes döntőben a Real Madrid ellen. A csapattal 1972-ben újabb Ligakupa-döntőt játszott, de meglepetésre elvesztették a mérkőzést a Stoke City ellen; ez volt Harris utolsó döntője a klubnál.

Az 1970-es években több nagy játékos is elhagyta a klubot különböző okok miatt, Harris mégis maradt, annak ellenére is, hogy a klub nehéz időszakban volt: kétszer estek ki, és egyszer jutottak fel. A csapatkapitányi pozíciót is elvesztette a 18 éves Ray Wilkinsszel szemben. Végül 1980-ban ő is elhagyta a Chelsea-t, és a Brentfordhoz igazolt, ahol játékosedzőként tevékenykedett. Pályafutásának utolsó éveiben az Aldershotnál volt játékosedző.

A Stamford Bridge nyugati lelátóján később egy boxot neveztek el Harrisről a klubnak tett szolgálatai elismeréséül.

Sikerei [szerkesztés]

Csapatokkal [szerkesztés]

Chelsea FC [szerkesztés]

Brentwood FC [szerkesztés]

  • Milk Cup: 4. kör (a Brentwood legjobb helye a kupában)

Egyénileg [szerkesztés]

  • A legtöbb bajnoki mérkőzés a Chelsea-ben: 655
  • A legtöbb FA-kupa mérkőzés a Chelsea-ben: 64
  • A legtöbb mérkőzés a Chelsea-ben (összesen): 795