Rokonság
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy családba tartoznak. A Magyar néprajzi lexikon[1] szerint az alábbi rokonsági típusokat különböztethetjük meg:
- Vérrokonság: leszármazás útján létrejött rokoni kapcsolat. A vérrokonságba nemcsak a vér szerinti rokonok, le- és felmenők, hanem az adoptáció (örökbefogadás) útján bekerültek is beleszámítanak.
- Házassági rokonság: házasság útján létrejövő rokoni kapcsolat, a házasság révén a két rokonsági csoport tagjai passzívan, elhatározásuktól függetlenül kerülnek rokoni kapcsolatba.
- Műrokonság: Nem vérrokon személyek szabad elhatározásukból a rokonsággal egyenértékű kapcsolata, amelyet valamilyen aktussal megerősítenek, az egész közösség tudomására hozzák s a kapcsolat konzekvenciáit viselik. A műrokonság nem azonos a házassági rokonsággal, nem érinti a két egyén rokonait (pl.: keresztszülőség/komaság, tejtestvérség, vértestvérség).
Jogi értelemben
A jogi nyelv a rokon helyett főleg a közeli hozzátartozó kifejezést használja.
Rokoni viszonyok
Az egy családból való embereket rokonsági fokuk alapján különböző nevekkel jelöljük. (Egyes elnevezéseknek több változata is van.)
A rokonsági fokok és kapcsolatok az európai (nyugati) típusú társadalmakban általában az alábbiak szerint alakulnak.
Vérrokonság
- Egyenes ági:
- szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág):
- 1. fok: szülő: apa, anya (valakinek az apja, anyja; édesapa, édesanya; bizalmas: apu – valaki apukája, anyu – valaki anyukája; saját szülők vonatkozásában: apuci, anyuci; erdélyi szociolektusokban: mámá, tátá rövid 'á' hangzókkal. IPA: /ˈmama/; /ˈtata/)
- 2. fok: nagyszülő: nagyapa, nagyanya (bizalmas: nagypapa, papa, papi; erdélyi szociolektusokban: tata; nagymama, mama, mami, nagyi)
- 3. fok: dédszülő: dédapa, dédanya (bizalmas: dédpapa, dédmama, dédi)
- 4. fok: ükszülő: ükapa, ükanya (bizalmas: ükpapa, ükmama)
- 5. fok: szépszülő: szépapa, szépanya (bizalmas: széppapa, szépmama)
- 6. foktól: ős, előd vagy felmenő: ősapa, ősanya
- leszármazási rokonság (lemenői ág):
- 1. fok: gyermek: fiúgyerek, lánygyerek (valakinek a gyereke – fia, lánya)
- 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka
- 3. fok: dédunoka: fiúdédunoka, lánydédunoka
- 4. fok: ükunoka: fiúükunoka, lányükunoka
- 5. fok: szépunoka: fiúszépunoka, lányszépunoka
- 6. foktól: leszármazott, utód vagy lemenő: fiúutód, lányutód
- szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág):
- Oldalági:
- testvér:
- fiútestvér vagy fivér
- báty: valakinek az idősebb fiútestvére
- öcs: valakinek a fiatalabb fiútestvére
- lánytestvér vagy nővér (ez utóbbi ma már az idősebb lánytestvért jelenti)
- nővér vagy néne: valakinek az idősebb lánytestvére
- húg: valakinek a fiatalabb lánytestvére
- féltestvér: két vagy több valaki, akiknek egyik szülője megegyezik, a másik eltér
- fiútestvér vagy fivér
- unokaöcs, unokahúg: valaki testvérének a fia vagy lánya (régebben kisöcs, kishúg)
- unokatestvér: szülők testvérének gyermeke (unokafivér és unokanővér, illetve valaki unokabátyja, unokaöccse, unokanénje vagy unokahúga)
- másodunokatestvér vagy dédunokatestvér: nagyszülők testvérének unokája
- harmadunokatestvér vagy ükunokatestvér: dédszülők testvérének dédunokája
- negyedunokatestvér vagy szépunokatestvér: ükszülő testvérének ükunokája
- ötödunokatestvér: szépszülő testvérének szépunokája
- stb.
- nagybácsi (valaki nagybátyja vagy nagybácsikája): szülő fiútestvére
- nagynéni (valaki nagynénje vagy nagynénikéje): szülő lánytestvére (napjainkban a köznyelv a valamely szülő férfi testvérének feleségére is használja, de az ő helyes megnevezése az ángy)
- nagy-nagybácsi: valaki nagy-nagybátyja vagy nagy-nagybácsikája): nagyszülő fiútestvére
- nagy-nagynéni: valaki nagy-nagynénje vagy nagy-nagynénikéje): nagyszülő lánytestvére
- dédnagybácsi: valaki dédnagybátyja vagy dédnagybácsikája): dédszülő fiútestvére
- dédnagynéni: valaki dédnagynénje vagy dédnagynénikéje): dédszülő lánytestvére
- üknagybácsi: valaki üknagybátyja vagy üknagybácsikája): ükszülő fiútestvére
- üknagynéni: valaki üknagynénje vagy üknagynénikéje): ükszülő lánytestvére
- szépnagybácsi: valaki szépnagybátyja vagy szépnagybácsikája): szépszülő fiútestvére
- szépnagynéni: valaki szépnagynénje vagy szépnagynénikéje): szépszülő lánytestvére
- ősnagybácsi: valaki ősnagybátyja vagy ősnagybácsikája): ősszülő fiútestvére
- ősnagynéni: valaki ősnagynénje vagy ősnagynénikéje): ősszülő lánytestvére
- másodnagybácsi, unokabácsi vagy unokanagybácsi (valaki unokanagybátyja vagy unokanagybácsikája) szülő fiúunokatestvére
- másodnagynéni, unokanéni vagy unokanagynéni (valaki unokanagynénje vagy unokanagynénikéje): szülő lányunokatestvére
- harmadnagybácsi: szülő fiúmásodunokatestvére
- harmadnagynéni: szülő lánymásodunokatestvére
- másodunokaöcs, másodunokahúg: valaki unokatestvérének a fia vagy lánya
- harmadunokaöcs, harmadunokahúg: valaki másodunokatestvérének a fia vagy lánya
- testvér:
Szépapa vagy Szépanya
|
|
Ükapa vagy Ükanya
|
|
Dédapa vagy Dédanya
_________________|_________________
/ \
Nagyapa vagy Nagyapa vagy
Nagyanya testvére
(nagy-nagybácsi vagy nagy-nagynéni) Nagyanya
| __________________|___________________
| / | \
Apa vagy Anya Nagybácsi Apa vagy Anya Nagynéni
unokatestvére (ffi) | (nő)
| | _____|______________
| | / \
Másodunokatestvér Unokatestvér ÉN Testvér
(dédunokatestvér) (ffi vagy nő) | (férfi vagy nő)
(ffi vagy nő) | _____|_____
| / \
Gyer(m)ek Unokaöcs* Unokahúg*
(ffi vagy nő) (fiú) (lány)
|
| * – Az unokaöcs és unokahúg
Unoka megnevezés kétértelmű lehet,
(ffi vagy nő) mindkettő értelmezhető
| unokatestvérként is.
|
Dédunoka
(ffi vagy nő)
|
|
Ükunoka
(ffi vagy nő)
|
|
Szépunoka
(ffi vagy nő)
A régebbi könyvek olvasása során az itt leírtak nem feltétlenül igazak. Egy 1897-ben megjelent könyvben az ősök sora még így nézett ki: Apa – Nagyapa – Szépapa – Dédapa.[2]
Házassági rokonság
A házasság során kialakuló rokoni viszonyok megnevezése:
- férj, feleség
- sógor (eredetileg süv): lánytestvér férje, illetve a házastárs fiútestvére; tágabb értelemben valamely női vérrokonnak a férje
- sógornő: fiútestvér felesége, illetve a házastárs lánytestvére
- após (ipa vagy ipam): házastárs apja
- anyós (napa vagy napam): házastárs anyja
- nagyapós: házastárs nagyapja
- nagyanyós: házastárs nagyanyja
- nász (-uram), nászasszony: gyermekének az apósa, anyósa
- apatárs, anyatárs (Erdélyben): apósok és anyósok közti egyenes megszólítás (a nász szó helyett)
- meny: fiúgyermek felesége
- vő: lánygyermek férje
- vőtárs: két megházasodott leánygyermek férjei /Vas és Fejér megye/
- menytárs: két megházasodott fiútestvér feleségei
- ángy (valaki ángya vagy ángyókája): valamely férfi vérrokonnak a felesége
Após Anyós
(ffi) (nő)
\_________/
_____________|_____________
/ | \
Nász oo Nászasszony ÉN oo Férj (ffi) vagy Sógor* Sógornő*
(ffi) (nő) \ Feleség (nő) (ffi) (nő)
\___________/ \_________/
| _____________|_____________
| / \
Meny oo Gyermek Gyermek oo Vő
(nő) (ffi) (nő) (ffi)
oo – házasság jele
* – A sógor és sógornő megnevezéseket a házastárs testvérének
házastársára is szokás használni (pl.: a feleségem öccse a
sógorom, de az ő feleségét is hívhatom sógornőmnek.
Műrokonság vagy álrokonság
- koma, komaasszony, komaúr, kománé: keresztszülő és szülők közti kapcsolat.
- mostohaszülő: szülő új házastársa
- mostohaapa vagy nevelőapa: valaki anyjának új férje
- mostohaanya vagy nevelőanya: valaki apjának új felesége
Bizonytalan megjelölések
Gyakori fogalmazás a nagyapa, nagypapa, nagyanya, nagymama mintájára a dédnagyapa, dédnagypapa, üknagyapa, üknagypapa, szépnagyapa, szépnagypapa, dédnagyanya, dédnagymama, üknagyanya, üknagymama, szépnagyanya, szépnagymama kifejezés, mely a német Großmutter és Urgroßmutter, illetve az angol grandmother és great-grandmother kifejezések átvétele. Ezeket a szavakat helytelenítik, mivel nehéz meghatározni, kire gondol a használója.[forrás?]
Források
- ↑ Magyar néprajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977-1982
- ↑ Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.