Radics Béla
| Radics Béla | |
| Radics Béla szobra Budapesten, Kovács Károly alkotása | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Budapest, 1946. február 6. |
| Elhunyt | Budapest, 1982. október 18. (36 évesen) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | blues, rock |
| Együttes |
|
| Hangszer | gitár |
|
|
|
| Radics Béla weboldala | |
Radics Béla (Budapest, 1946. február 6. – Budapest, 1982. október 18.) rockzenész, gitáros, énekes, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja. "Jimi Hendrix legjobb magyar tanítványa."
Budapesten, az angyalföldi munkáskerületben, a „Tripoliszban” (a Gyöngyösi, a Göncöl, a Mosoly és a Madarász utcák által határolt terület) született. 1959 őszén kapta első akusztikus gitárját, 16 éves korában egy gyári zenekarban játszott. 1964-ben a Sankó Group, egy év múlva az Atlantis együttes tagja, majd 1967-ben már a Pannónia együttes gitárosa volt. Radics Béla elsőként játszott Jimi Hendrix és Cream számokat, amelyekben jól érvényesült virtuóz gitárjátéka és hatásos előadásmódja. Játszott a Sakk-Matt, az Alligátor, az Aréna, a Nevada és a Tűzkerék együttesekben, de legnagyobb sikereit a Taurus tagjaként érte el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Sakk-Matt
1968 elején alakult meg Sakk-Matt nevű együttese (Radics Béla, Harmath Albert, Hönig Rezső, Miklóska Lajos és Csuha Lajos), amelynek bemutatkozó koncertje 1968. május 1-jén volt a Budai Ifjúsági Parkban. Magyarországon addig soha nem látott színpadi show-t mutatott be: a fej fölötti gitározás, bravúros szájjal és foggal való pengetése elkápráztatta a közönséget. A sajtó támogatását nélkülöző együttes koncertjére több mint tízezer néző gyűlt össze. A következő évben a Gellért-hegy oldalában,a Tabánban hatalmas sikert ért el az együttes. A dobok mögött egy új tag, Váradi „Vadölő” László mutatkozott be, és ekkor indult be a „Bélázás” („Bélát a pártba, Bélát a kormányba!”). Törzshelyük a Danuvia Művelődési Ház volt, ahol hétvégenként telt ház tombolta végig koncertjeiket. A Cream- és a Hendrix-számok egy részét már Miklós Tibor magyar szövegével énekelték. 1969 őszén a Sakk-Matt új énekese Demjén Ferenc lett. Ettől kezdve, az együttes jövőbeli irányvonalát illetően komoly nézeteltérések alakultak ki, és 1969. december 20-án feloszlott az együttes, a búcsúkoncert a Kassák Klubban volt. Radics Béla néhány nap múlva alakította meg új, Tűzkerék nevű együttesét.
[szerkesztés] Tűzkerék
1970. január 12-én alakult meg a Tűzkerék (Radics Béla, Som Lajos, Váradi „Vadölő” László), a rockegyüttes, a Trió. A koncertek alatt nem volt műsorterv, rögtönöztek. Béla gitárjátéka magasra állította a mércét, zenésztársai alig bírtak vele lépést tartani. Az első Tűzkerék-formáció nem volt hosszú életű, áprilistól már egymást váltották a zenészek. A tagok cserélődtek ugyan, de változatlanul Jimi Hendrix és a Cream az alap. A Tűzkerékben játszott még: Döme Dezső, Könnyű József, Tátrai Tibor, Csomós Péter, Kun Tamás, Nagy Kati, Szigeti András, Kiss Zoltán, Németh „Nemecsek” Zoltán, és minden Tűzkerék formáció legjobb basszusgitárosa: Póka Egon. A banda 1971 végén oszlott fel.
[szerkesztés] Taurus
A Taurus EX T 25-75-82 megalakulásával az országos népszerűség kapujában állt Radics Béla új együttese. A csapathoz Som Lajos és Balázs Fecó a Neotonból, Brunner Győző a Metró együttesből igazolt át. Az együttes neve után látható számsor Brunner Győző telefonszáma volt, ezen lehetett elérni őket. 1972. május 1-jén volt a bemutatkozó koncert a Budai Ifjúsági Parkban. A Taurus négyes felállásában Radics Béla volt a virtuóz gitáros és énekes, Balázs Fecó hozta a lírai dalokat, Som Lajos jelenítette meg a kemény rocker figuráját, Brunner Győző volt a precíz dobos. A Taurus még ugyanebben az évben, július 29-én és 30-án, a legendás Free együttes (Paul Rodgers, Simon Kirke, Andy Fraser és elvileg Paul Kossoff, utóbbi sajnos drogproblémái miatt már nem jött el Budapestre) előzenekara volt a Kisstadionban. Ősszel Som Lajos helyét Zorán vette át. Radics Béla ismét körön kívülre rekedt saját együttesében, és már nem volt beleszólása a zenekar ügyeibe. Amíg ő igyekezett magasra emelni a progresszív rockzene színvonalát Magyarországon, addig a show-üzlet kérlelhetetlenül megkezdte a Taurus együttes ledarálását. „Zenei mészárszék” – ő használta ezt a kifejezést az akkori magyar viszonyok jellemzésére. A magyar hardrock reményteljes „bikaborját”, a Taurus EX T-t egy jól irányzott tagcserével 1973 májusában letaglózták, és a zenekar feloszlott. A Taurusnak mindössze két kislemeze jelent meg. Radics Béla két hónap múltán már az Alligátor együttes gitárosa volt.
[szerkesztés] Alligátor
Az együttes repertoárjában a feldolgozások mellett a régi Tűzkerék és Taurus nóták szerepeltek. Ez a formáció egyféle szimbolikus erőt hordozott magában, nem volt és nem is lehetett befolyása az akkori magyar rockzenei irányzatokra. Az együttes csak kilenc hónapig létezett. „Ők voltak az áldozati, golgotai bárányok” – finoman fogalmazva és átírva, a hajdani popcézár, Erdős Péter után. Mindezek ellenére a formáció olyan dalokkal gazdagította a magyar rockzene történelmét, mint a „Gonosz asszony” és a „Csodálatos utazás”. 1976 volt a nagy leállás kezdete, ekkor Radics Béla már a Nevada együttesnél gitározott, és visszatért eredeti stílusához (sok kis Tűzkerék-formáció).
[szerkesztés] Epilógus
Az 1977. augusztus 7-ei dátum a magyar rocktörténelem nagy napjának számít. Ezen a napon először és utoljára összeállt a nagy Radics Béla szuperkoncert a Budai Ifjúsági Parkban. Az előzenekar az alkalmilag összeállt Pege Aladár Blues Band volt. Ezt követte a régi Tűzkerék formációk egymás utáni fellépése (Nagy Kati, Tátrai Tibor), majd Taurus koncert következett, ezt követően a Som Lajossal fémjelzett Piramis koncert, és végén a Korál koncert, Balázs Fecóval. A nagy sikerre való tekintettel 1978. szeptember 17-én újra rendeztek egy Jimi Hendrix emlékkoncertet a Budai Ifjúsági Parkban. A tervezett nagy visszatérésből azonban távozás lett, Radics Béla 1982. október 18-án elhunyt, a Megyeri úti temető 50-es parcellájában helyezték nyugalomba. Sírkövét a rockzenészek zenélték össze, sírfelirata: „Minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könnyű a föld!”
Radics Béla életművében jelentős szerepet kaptak Horváth Attila dalszövegei, aki a Korál, a Piramis, a Bojtorján, a 100 Folk Celsius, a Marathon, az Ómen, Charlie, Cserháti Zsuzsa és Deák Bill Gyula lemezeinek szövegírója is volt.
[szerkesztés] Emlékezete
Radics Béla kiváló gitáros, remek előadó, karizmatikus egyéniség volt. A zenén kívül sok minden más is érdekelte, nyitott volt, sokat olvasott és szívesen beszélgetett az irodalomról. Amikor a várt országos áttörés elmaradt, pontosabban szembesült azzal, hogy a hanglemezkiadónál, a televíziónál és a rádiónál csak merev elutasításra számíthat, az alkoholhoz fordult, és végső soron ez vezetett halálához.
Barátai, tisztelői 1999-ben emléktársaságot hoztak létre emléke ápolására. Rendre nagyszabású emlékkoncerteket rendeznek Radics Bélára emlékezve, az ő és egykori zenésztársai zenéjét játszva (egyikről DVD is megjelent Török Ádám szervezésében). Minthogy életében mindössze két kislemeze jelent meg (Taurus), a Radics Béla Emléktársaság folyamatosan gyűjti össze az országban fellelhető orsós és kazettás magnóval rögzített – általában igen rossz minőségű – felvételeket, és azokat feljavítva CD-ken adja ki. Emlékére egykori lakóházán emléktáblát avattak, 2005. október 22-én pedig szobrot (Kovács Károly alkotása) állítottak a XIII. kerületi Gyöngyösi utcában.
Emlékét őrzi az egykori zenésztárs és jóbarát, Miklós Tibor zenés játéka, az „Ilyenek voltunk”, amely Radics Béla és Barta Tamás történetén alapul.
Radics emlékére íródott a P. Box együttes leghíresebb dala, a Zöld, a bíbor és a fekete, amely a magyar rock klasszikusai közé tartozik, több más együttes is játssza, más elhunyt zenészekre is emlékezve.
[szerkesztés] Források
- Radics Béla a PORT.hu-n
- Radics Béla Emléktársaság
- Radics Béla emlékórák a Szent Korona Rádióban, eredeti, letölthető felvételekkel
- A magya–rock halottai – Radics Béla. Riportfilm (66 perc), 2008. Arató Réka riporter, Győrffy Bálint rendező, Flanek László operatőr

