Puskás Ferenc

Puskás Ferenc
Személyes adatok
Születési dátum	1927. április 1.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	2006. november 17. (79 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar, spanyol
Becenév	Öcsi, Higany, Sváb, Száguldó Őrnagy, Pancho, Cañoncito Pum, Boss
Poszt	csatár (bal összekötő)
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1942–1956 Bp. Honvéd 349 (358) 1958–1966 Real Madrid 179 (159)
Válogatottság2
1945–1956 Magyarország 085 0(84) 1961–1962 Spanyolország 004 00(0)
Edzőség
Időszak Klub 1967 Hércules Alicante 1967 San Francisco Golden Gate Gales 1968 Vancouver Royals 1968–1969 CD Alavés 1970–1974 Panathinaikósz 1975 Real Murcia 1975–1976 Colo Colo 1976–1977 Szaúd-Arábia 1978–1979 AÉK 1979–1984 Al Masri 1985–1986 Club Sol de América 1986 Cerro Porteño 1989–1991 South Melbourne Hellas 1993 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2006. december 20. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2006. december 20. * Mérkőzések (gólok száma)

Szerzett érmek

Labdarúgás

Olimpiai játékok arany Helsinki, 1952 labdarúgás Világbajnokság ezüst Svájc, 1954 labdarúgás

Puskás Ferenc (született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎; Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.

„	Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján.	”
– Orth György

1950 és 1954 között a magyar nemzeti futballválogatott csapatkapitánya volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

„	A világon akárhova megyünk, a magyarokról megtudják honnan jöttek, az biztos hogy az első reakciójuk: a Puskás...	”
– Grosics Gyula

Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte.

„	Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte…	”
– Alfredo Di Stéfano

Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

Élete

Gyermekkor, Kispesti AC

Puskás Ferenc szegény sváb családban született Purczeld Ferenc néven (a dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban, azonban az esetleges április 1-i tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2-án ünnepelte).

Édesapja, id. Puskás Ferenc (1903–1952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódjának, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró Margit (1904–1976) varrónő volt. A család 1937-ben magyarosította nevét Purczeld-ről Puskásra. A családban az anya és a gyerekek már nem beszéltek németül. Korai éveit egy kispesti házban töltötte, 32 felnőtt és 132 gyermek társaságában. Tehetséges labdarúgó volt, már gyerekkorától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból és harisnyanadrágból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. Édesapja mindkettejüket tehetségesnek találta és igyekezett csiszolni a játékukon. Puskás már 15 évesen bekerült a kispesti felnőtt csapatba (a húszéves alsó korhatár kijátszása érdekében hamis adatokkal, Kovács Miklós álnéven), nem sokkal azután, hogy édesapja edzőként átvette azt. A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. Ekkortájt kezdték idősebb játékostársai „Puskás Öcsinek” szólítani, és ebből az időszakból származik a „Sváb” becenév is.

Nemzeti válogatott, sikerek a Budapesti Honvédnél

A fiatal Puskás a címeres mezben

1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első nemzetközi mérkőzésen, melyen 5:2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás játékstílusa és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább. Mivel a klub ezután a Magyar Honvédséghez (akkori nevén a Magyar Néphadsereghez) tartozott, a játékosai kénytelenek voltak hivatásos katonaként szolgálatba lépni. Puskás másik közismert beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar futballcsapat. Játékosai a nemzeti válogatottban is domináltak. Puskás a Honvéddal ötször (l.: 4.1) nyerte meg a magyar bajnokságot és négyszer szerzett gólkirályi címet. Ebben az évben megnősült. Felesége, Hunyadvári Erzsébet haláláig kitartott mellette. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó.

„	Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt.	”
– Puskás Ferencné

A legendás Aranycsapat

Az Aranycsapat, élén Puskással minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték). A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is meglehetősen ismertté vált: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok, (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-válogatott) részvételével (az EB elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3:0-ra verték meg az olasz csapatot. Puskás a torna legjobb góllövőjeként összesen tíz gólt szerzett, melyből kettőt a döntőben lőtt be.

Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6:3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4-2-4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3-2-5-ös volt, ami 5 támadójátékost jelentett).

Az angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény. Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7:1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Budapest Honvédnél is eredményesen szerepelt.

Puskás Ferenc emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 57/a szám alatt

Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoportmérkőzésük során 9:0-ra győzték le Dél-Koreát, és 8:3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó németeket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2:0-ra elhúzott (az egyik gólt Puskás szerezte). A németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben azonban Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2:3-ra elveszítette a döntőt (Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen - ha volna, bizonyára több honlap is közölné). Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi sorozatnak vetett véget.

Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a VB-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került. Feltűnő volt, hogy a döntő után több német játékos is kórházba került (ami doppingolásra utal), de bizonyítást csak 2010 októberében nyert: a németeknek a pervitin nevű ajzószert injekciózták be, ami ma már tiltott (csak az 1960-as években kezdték el betiltani ezeket a szereket)

Emigráció

A világbajnokság után Puskás a Budapest Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 2:3-ra kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Puskásék külföldön maradtak, mások pedig, mint például Grosics Gyula, hazatértek.

1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Azonban a legtöbb klubnál elutasították, mivel ekkorra már elmúlt 30 éves és emellett túlsúlyos is volt.

Sikerek a Real Madridnál és a pályafutás vége

Puskás a 20. század legjobb gólvágója

1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5:5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Realhoz.

Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfano-val, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb európai futballklubbá vált. Hatszor nyerték meg a nemzeti bajnokságot és további három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Alfredo Di Stéfano és Puskás Ferenc

Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord) és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát, azaz spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez.

1960 novemberében, miután a Real sorozaban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2:2, majd a visszavágón 1:2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt.

Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, három meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.

1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét, Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2:1-re. A Világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano, Puskás, Gento balszárny játszott). Nyolcévnyi közönségsiker után 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását.

„	...Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam...	”
– Puskás Ferenc

Edzői karrier

1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez, ahonnan egy év után Görögországba távozott.

1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, amely edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub, történetében először, döntőt játszott a BEK-ben. Bár győzelmet vártak, a végjátékban mégis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött 0:2-re.

A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK-hoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.

1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.

Hazatérés

Puskás Ferenc

1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számon tartott és részben rehabilitált Puskás (akiről a médiában hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni) hazautazhasson. Mindenekelőtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország-Anglia VB-selejtező előtt megrendezett Budapest-Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség. A nyolcvanas években egy ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál), de több alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás, majd nemzetközi igazgatója lett. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar nemzeti válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be, de a csapatot nem sikerült bejuttatnia az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra.

Kitüntetések, egészségi állapot

Puskás Ferenc sírja Budapesten a Szent István-bazilikában.

1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Évszázad Labdarúgó Gáláján az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett góljai (489) alapján a legnagyobb játékklasszisnak járó elismerésben részesült. 1998-ban a FIFA Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagja lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövetévé nevezték ki, 2001-ben pedig az évszázad legjobb férfi sportolójának választották.

2000-től az Alzheimer-kór hatására az egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. 2002-től a magas kezelési költségek fedezésére a Real Madrid, illetőleg Alfredo Di Stéfano igyekezett pénzt biztosítani.

2002-ben az Aranycsapat egykori játékosai közül Bozsik József és Hidegkuti Nándor után ő részesült harmadikként abban a megtiszteltetésben, hogy stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion, melyben az 1950-es évek válogatottja legendává vált, az egykori csapatkapitány 75. születésnapján kapta a Puskás Ferenc Stadion nevet. Ez évtől már a Kútvölgyi kórházban töltötte a napjait, ahol felesége minden nap meglátogatta. A további születésnapjait is a kórházban ünnepelte.

2006 szeptemberében a Nemzeti Sport arról számolt be, hogy Puskás súlyos tüdőgyulladással és magas lázzal az intenzív osztályra került. Állapota az elkövetkezendő hetekben nem javult, végül november 17-én reggel 7 órakor légzési és keringési elégtelenség következtében elhunyt. A legendás Aranycsapatból mindössze ketten élték túl, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. December 9-én nagy állami szertartással, a nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé és rádió is közvetítette.

„	Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára.	”
– Buzánszky Jenő

Pályafutás (Összefoglalás)

Magyarország (1939–1956)

Magyarországon csak a Budapesti Honvédban (1949–1956), illetve ennek elődeiben a Kispesti FC-ben (1939-1944) és a Kispesti AC-ben (1944–1949) játszott. Az 1947-48-as évadban 32 mérkőzés során 50 gólt szerzett, amely máig megdöntetlen rekord. Emellett öt alkalommal nyert bajnoki címet (l.: 4.1).

1946 és 1956 között 18 alkalommal került be a Budapest-válogatottba és 15 gólt lőtt.

Spanyolország (1958–1966)

Puskás, Real Madrid licenc

1958 és 1966 között a Real Madrid játékosa volt. A Real ezidőtájt hazájában nem talált legyőzőre. Összesen 372 meccset játszott végig és 324 góllal gazdagította csapatát.

A BEK-ben 39 mérkőzés során 35 gólt lőtt és 12 találatával gólkirály lett az 1959-60-as évadban. Az 1960-as Eintrach Frankfurt elleni döntő 7:3-as győzelméből (amely találatait tekintve máig rekordnak számít) 4 góllal vette ki a részét (a többi gólt Alfredo di Stéfano rúgta). Az 1961-62-es évadban héttel több gólt lőtt be, mint a Real korábbi legeredményesebb játékosai, Di Stéfano és Tejada, így újra gólkirály lett. A döntőben, amelyben a Guttmann Béla által irányított Benfica Lissabon ellen 3:5-ös vereséget szenvedtek, csak Puskásnak sikerült a kapuba találnia. Két évvel később, a döntőben a Real az Internazionale ellen 3:1-re veszített. 1966-ban a megfiatalított Real Madridnak már sikerült győznie az FK Partizan Belgrad elleni döntőben. Puskás, aki ekkor már 39 éves volt már nem játszott a végjátékban, azonban csapatán belül mégis gólkirály lett, három meccsen szerzett öt góljával.

Magyar nemzeti válogatott (1945–1956)

Pályafutása a magyar válogatottban 17 éves korában, 1945. augusztus 20-án az osztrákok elleni 5:2-es budapesti győzelemmel kezdődött, és 1956. október 14-én Bécsben fejeződött be, mikor az osztrákok 2:0-s vereséget szenvedtek. Mindkét meccsen egyszer talált a hálóba.

1950-ben az Albániával szembeni 12:0-s győzelemből négy góllal vette ki a részét. További négy mérkőzésen újabb három gólt szerzett (1946 7:2 Luxemburg ellen, 1948 5:1 Románia ellen, 1949. május 8. 6:1 és 1950. október 29. 4:3 Ausztria ellen). Több mint 50 nemzetközi meccs résztvevőjeként került fel a legjobb góllövők listájára. Csapatával 63 meccset nyert meg, és csak 11-szer veszített, emellett további 11 alkalommal zárt döntetlennel. 85 nemzetközi találkozón 84 góljával magyar rekordot állított fel.

Spanyol nemzeti válogatott (1961–1962)

A spanyol válogatottban négy mérkőzésen játszott 1961 és 1962 között, de nem szerzett gólt. Első alkalommal 1961. november 12-én szerepelt Marokkó ellen, Casablancában (ahol a spanyolok 1-0-ra nyertek). A másik három mérkőzést az 1962-es chilei világbajnokság részeként játszották le, melyen a spanyol csapat utolsó csoport mérkőzésén 1962. június 6-án, Viña del Mar-ban 2-1-es vereséget szenvedett Brazíliától. Összeredménye 2 győzelem és 2 vereség.

Játékos

Magyarország			Spanyolország
Budapest Honvéd SE			Real Madrid CF
Évadok			Évadok
1943-1944	17 mérkőzés	8 gól	1958-1959	24 mérkőzés	21 gól
1944	5 mérkőzés	4 gól	1959-1960	24 mérkőzés	28 gól
1945	22 mérkőzés	13 gól	1960-1961	28 mérkőzés	27 gól
1945-1946	36 mérkőzés	35 gól	1961-1962	23 mérkőzés	20 gól
1946-1947	30 mérkőzés	32 gól	1962-1963	30 mérkőzés	26 gól
1947-1948	32 mérkőzés	50 gól	1963-1964	24 mérkőzés	20 gól
1948-1949	30 mérkőzés	46 gól	1964-1965	18 mérkőzés	11 gól
1949-1950	30 mérkőzés	31 gól	1965-1966	8 mérkőzés	4 gól
1950	15 mérkőzés	25 gól
1951	21 mérkőzés	21 gól
1952	26 mérkőzés	22 gól
1953	26 mérkőzés	27 gól
1954	20 mérkőzés	21 gól
1955	26 mérkőzés	18 gól
1956	13 mérkőzés	5 gól
1943–1956	349 mérkőzés	358 gól	1958–1967	179 mérkőzés	159 gól

Klubok

• 1939–44: Kispest FC
• 1944–49: Kispesti AC
• 1949–56: Budapesti Honvéd SE
• 1958–67: Real Madrid

1939-től 1956-ig egy klubnál játszott, melynek neve többször megváltozott

Bajnokságok és gólok

• 349 mérkőzés (358 gól) Magyarországon
• 179 mérkőzés (159 gól) Spanyolországban

Meccsek és gólok a Budapest-válogatottban

• 1946–56: 18 mérkőzés (15 gól)

Egyéb válogatott meccsek

• 1954–55: 5 mérkőzés (11 gól)

Nemzeti gólkirályi címek

• 1948 – 50 gól a Kispesti AC számára
• 1950 – 31 gól a Budapesti Honvéd SE számára
• 1950. ősz – 25 gól a Budapesti Honvéd SE számára
• 1953 – 27 gól a Budapesti Honvéd SE számára
• 1960 – 28 gól a Real Madrid számára
• 1961 – 27 gól a Real Madrid számára
• 1963 – 26 gól a Real Madrid számára
• 1964 – 20 gól a Real Madrid számára

Nemzetközi gólkirályi címek

• Európa-kupa: 1953 (10 gól)
• BEK: 1960 (12 gól), 1962 (7 gól – holtversenyben)

Nemzetközi mérkőzések és gólok

• 85 mérkőzés (84 gól) a magyar válogatottnál (1945–56)
• 4 mérkőzés (0 gól) a spanyol válogatottnál (1961–62)

Klubok edzőként

Tíz országban edzősködött: Spanyolország, USA, Kanada, Görögország, Chile, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Paraguay, Ausztrália és Magyarország.

• 1967 – Hércules Alicante, Spanyolország
• 1967 – San Francisco Gales, USA
• 1968 – Vancouver Royals, Kanada
• 1968–1969 – CD Alavés, Spanyolország
• 1970–1974 – Panathinaikósz, Görögország
• 1974–1975 – FCL Murcia, Spanyolország
• 1975–1976 – Colo Colo, Chile
• 1976–1977 – a Szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott edzője, Szaúd-Arábia
• 1978–1979 – AÉK, Görögország
• 1979–1984 – Al Masri, Egyiptom
• 1985–1986 – Sol de América, Paraguay
• 1986 – Cerro Porteño, Paraguay
• 1990–1991 – South Melbourne Hellas, Ausztrália
• 1992 – az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója
• 1993. április-július – 4 mérkőzésen magyar szövetségi kapitány

Sikerek

Játékosként elért eredmények

Szerzett érmek

Férfi labdarúgás

Olimpiai játékok arany 1952 Helsinki Csapatban

• Magyar bajnok (5): 1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955
• Spanyol bajnok (6): 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67
• Spanyol kupagyőztes (Copa del Rey/Copa del Generalísimo) (2): 1957–58, 1961–62
• BEK-győztes (3): 1958–59, 1959–60, 1965–66
  • BEK-ezüstérmes (2): 1961–62, 1963–64
• Olimpiai bajnok (1): 1952
• Európa Kupa-győztes (1): 1953
• Világkupa-győztes (1): 1960
  • Világbajnoki ezüstérmes (1): 1954
  • Aranylabda-szavazás második helyezettje (1): 1960

Edzőként elért eredmények

• Görög bajnok (2): 1970, 1972 a Panathinaikósz Athén csapatával
  • BEK döntős (1): 1971 a Panathinaikósz Athén csapatával
• Ausztrál bajnok (1): 1991 a South Melbourne Hellas csapatával
• Ausztrál kupagyőztes (1): 1990 a South Melbourne Hellas csapatával

Kitüntetések

• Európa legjobb góllövője (1948)
• Világválogatott játékos (1963)
• Európaválogatott játékos (1965)
• Halhatatlanok Klubjának tagja (1991)
• Alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben
• NOB Olimpiai Érdemrend (1997)
• Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)
• Magyarság Hírneve (1997)
• A FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete (1998-tól)
• A FIFA Hírességek Csarnokának (International Football Hall of Fame) tagja (1998)
• A 20. század legjobb magyar sportolója (2001)
• Budapest díszpolgára (2001)
• A Nemzet Sportolója (2004)
• FIFA Erény Rendje díj (2004)
• UEFA Az elmúlt fél évszázad legjobb játékosa (2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés (2005)
• Golden Foot-díjas (2006)
• UEFA Európa Bajnoka (2006)

Statisztika

Mérkőzései a magyar válogatottban

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1945. augusztus 20.	Budapest	Ausztria	5 – 2	barátságos	12'
2.	1945. szeptember 30.	Budapest	Románia	7 – 2	barátságos	15' 66'
3.	1946. április 14.	Bécs	Ausztria	2 – 3	barátságos	46'
4.	1946. október 6.	Budapest	Ausztria	2 – 0	barátságos
5.	1946. október 31.	Esch-sur-Alzette	Luxemburg	7 – 2	barátságos	15' 60' 85'
6.	1947. május 4.	Budapest	Ausztria	5 – 2	barátságos	11'
7.	1947. május 11.	Torinó	Olaszország	2 – 3	barátságos	78' (11-esből)
8.	1947. június 29.	Belgrád	Jugoszlávia	3 – 2	Balkán-kupa	57' 60' (öngól)
9.	1947. szeptember 14.	Bécs	Ausztria	3 – 4	barátságos
10.	1947. október 12.	Bukarest	Románia	3 – 0	Balkán-kupa	35' 74'
11.	1948. április 22.	Budapest	Svájc	7 – 4	Európa-kupa	1' 88'
12.	1948. május 2.	Bécs	Ausztria	2 – 3	Európa-kupa
13.	1948. május 23.	Budapest	Csehszlovákia	2 – 1	Európa-kupa
14.	1948. június 6.	Újpest	Románia	9 – 0	Balkán-kupa	57' 87'
15.	1948. október 24.	Bukarest	Románia	5 – 1	Balkán-kupa	44' 63' 84'
16.	1948. november 7.	Szófia	Bulgária	0 – 1	barátságos
17.	1949. április 10.	Prága	Csehszlovákia	2 – 5	Európa-kupa	61' (11-esből)
18.	1949. május 8.	Újpest	Ausztria	6 – 1	Európa-kupa	33' 82' (11-esből) 87'
19.	1949. június 12.	Újpest	Olaszország	1 – 1	Európa-kupa
20.	1949. június 19.	Stockholm	Svédország	2 – 2	barátságos	41'
21.	1949. július 10.	Debrecen	Lengyelország	8 – 2	barátságos	35' 86'
22.	1949. október 16.	Bécs	Ausztria	4 – 3	barátságos	8' 73' (11-esből)
23.	1949. október 30.	Újpest	Bulgária	5 – 0	barátságos	70' 84'
24.	1949. november 20.	Újpest	Svédország	5 – 0	barátságos	24'
25.	1950. április 30.	Budapest	Csehszlovákia	5 – 0	barátságos	38' 85'
26.	1950. május 14.	Bécs	Ausztria	3 – 5	barátságos	25' (11-esből)
27.	1950. június 4.	Varsó	Lengyelország	5 – 2	barátságos	9' (11-esből) 35'
28.	1950. szeptember 24.	Budapest	Albánia	12 – 0	barátságos	18' 36' 75' 82'
29.	1950. október 29.	Budapest	Ausztria	4 – 3	barátságos	10' 13' 90'
30.	1950. november 12.	Szófia	Bulgária	1 – 1	barátságos
31.	1951. május 27.	Budapest	Lengyelország	6 – 0	barátságos	71' 75' (11-esből) 81'
32.	1951. október 14.	Vítkovice	Csehszlovákia	2 – 1	barátságos
33.	1951. november 18.	Budapest	Finnország	8 – 0	barátságos	69' (11-esből) 71'
34.	1952. május 18.	Budapest	NDK	5 – 0	barátságos
35.	1952. május 24.	Moszkva	Moszkva-válogatott	1 – 1	barátságos
36.	1952. május 27.	Moszkva	Moszkva-válogatott	1 – 2	barátságos	56'
37.	1952. június 15.	Varsó	Lengyelország	5 – 1	barátságos	25' 33'
38.	1952. június 22.	Helsinki	Finnország	6 – 1	barátságos	11'
39.	1952. július 15.	Turku (FIN)	Románia	2 – 1	olimpiai selejtező
40.	1952. július 21.	Helsinki (FIN)	Olaszország	3 – 0	olimpiai nyolcaddöntő
41.	1952. július 24.	Kotka (FIN)	Törökország	7 – 1	olimpiai negyeddöntő	64' 90'
42.	1952. július 28.	Helsinki (FIN)	Svédország	6 – 0	olimpiai elődöntő	1'
43.	1952. augusztus 2.	Helsinki (FIN)	Jugoszlávia	2 – 0	olimpiai döntő	71'
44.	1952. szeptember 20.	Bern	Svájc	4 – 2	Európa-kupa	36' 45'
45.	1952. október 19.	Budapest	Csehszlovákia	5 – 0	barátságos
46.	1953. április 26.	Budapest	Ausztria	1 – 1	barátságos
47.	1953. május 17.	Róma	Olaszország	3 – 0	Európa-kupa	63' 68'
48.	1953. július 5.	Stockholm	Svédország	4 – 2	barátságos	20'
49.	1953. október 4.	Prága	Csehszlovákia	5 – 1	barátságos	71'
50.	1953. október 11.	Bécs	Ausztria	3 – 2	barátságos
51.	1953. november 15.	Budapest	Svédország	2 – 2	barátságos
52.	1953. november 25.	London	Anglia	6 – 3	barátságos	25' 29'
53.	1954. február 12.	Kairó	Egyiptom	3 – 0	barátságos	14' 59'
54.	1954. április 11.	Bécs	Ausztria	1 – 0	barátságos
55.	1954. május 23.	Budapest	Anglia	7 – 1	barátságos	21' 73'
56.	1954. június 17.	Zürich (SUI)	Dél-Korea	9 – 0	vb-mérkőzés	11' 89'
57.	1954. június 20.	Bázel (SUI)	NSZK	8 – 3	vb-mérkőzés	17' 58' (sérülés)
58.	1954. július 4.	Bern (SUI)	NSZK	2 – 3	vb-döntő	7'
59.	1954. szeptember 19.	Budapest	Románia	5 – 1	barátságos
60.	1954. szeptember 26.	Moszkva	Szovjetunió	1 – 1	barátságos
61.	1954. október 10.	Budapest	Svájc	3 – 0	barátságos
62.	1954. október 24.	Budapest	Csehszlovákia	4 – 1	barátságos
63.	1954. december 8.	Glasgow	Skócia	4 – 2	barátságos
64.	1955. április 24.	Bécs	Ausztria	2 – 2	Európa-kupa
65.	1955. május 8.	Oslo	Norvégia	5 – 0	barátságos	49' 63'
66.	1955. május 11.	Stockholm	Svédország	7 – 3	barátságos	20' (11-esből) 77'
67.	1955. május 15.	Koppenhága	Dánia	6 – 0	barátságos
68.	1955. május 19.	Helsinki	Finnország	9 – 1	barátságos	39' 46'
69.	1955. május 29.	Budapest	Skócia	3 – 1	barátságos
70.	1955. szeptember 17.	Lausanne	Svájc	5 – 4	Európa-kupa	57' 85' (11-esből)
71.	1955. szeptember 25.	Budapest	Szovjetunió	1 – 1	barátságos	87' (11-esből)
72.	1955. október 2.	Prága	Csehszlovákia	3 – 1	Európa-kupa
73.	1955. október 16.	Budapest	Ausztria	6 – 1	Európa-kupa	84'
74.	1955. november 13.	Budapest	Svédország	4 – 2	barátságos	50'
75.	1955. november 27.	Budapest	Olaszország	2 – 0	Európa-kupa	81'
76.	1956. február 19.	Isztambul	Törökország	1 – 3	barátságos	81'
77.	1956. február 29.	Bejrút	Libanon	4 – 1	barátságos	42'
78.	1956. április 29.	Budapest	Jugoszlávia	2 – 2	Európa-kupa
79.	1956. június 3.	Brüsszel	Belgium	4 – 5	barátságos	13'
80.	1956. június 9.	Lisszabon	Portugália	2 – 2	barátságos
81.	1956. július 15.	Budapest	Lengyelország	4 – 1	barátságos	46'
82.	1956. szeptember 16.	Belgrád	Jugoszlávia	3 – 1	Európa-kupa	66'
83.	1956. szeptember 23.	Moszkva	Szovjetunió	1 – 0	barátságos
84.	1956. október 7.	Párizs	Franciaország	2 – 1	barátságos
85.	1956. október 14.	Bécs	Ausztria	2 – 0	barátságos	27'

Mérkőzései a spanyol válogatottban

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1961. november 12.	Casablanca	Marokkó	1 – 0	barátságos
2.	1962. május 31.	Viña del Mar	Csehszlovákia	0 – 1	vb-mérkőzés
3.	1962. június 3.	Viña del Mar	Mexikó	1 – 0	vb-mérkőzés
4.	1962. június 6.	Viña del Mar	Brazília	1 – 2	vb-mérkőzés

Mérkőzései magyar szövetségi kapitányként

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1993. április 15.	Budapest	Svédország	0 – 2	barátságos
2.	1993. április 28.	Moszkva	Oroszország	0 – 3	vb-selejtező
3.	1993. május 29.	Dublin	Írország	4 – 2	barátságos
4.	1993. június 16.	Reykjavík	Izland	0 – 2	vb-selejtező

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Személyes rekordok

• Legtöbb gól egy mérkőzésen: 7 gól (1949. február 19.)
• Legtöbb gól egy évadban: 50 gól (1948)
• A 20. század harmadik legjobb góllövője (a Kispesti AC, illetve a Budapest Honvéd SE és a Real Madrid játékosaként 489 első osztálybeli meccseken szerzett góllal)
  • A harmadik legjobb magyar góllövő a magyar bajnoki örök góllövőlistán 357 góllal (az 1943 és 1956 közötti mérkőzéseken)
• A magyar válogatott legjobb góllövője (84 góllal)
  • A tizenharmadik legjobb spanyol góllövő, 155 góllal (az 1958 és 1966 közötti mérkőzéseken)
  • A BEK góllövőlistájának harmadik helyezettje (Di Stéfano és Eusébio mögött) 36 góllal (az 1958 és 1966 közötti mékőzéseken)

Érdekességek

Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen 84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92 mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan 62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón gyengébben teljesített. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba (amely 1,103-as találati arányt jelent).

Legendák

• A szóbeszéd szerint a pályafutása elején, az egyik meccsén jobb lábbal próbált gólt rúgni, de a lövés a kapust találta el, akinek az összes bordája eltört, ezért a későbbiekben csak a gyengébb bal lábát használta a kapura lövéshez. A valóság ezzel szemben az, hogy a bal lábát jobban tudta használni, mint a jobbat.
• Állítólag megtörtént, hogy a szövetség egyre gyakrabban nem fizette ki a játékosoknak járó prémiumot. Az 1952-es zürichi mérkőzésen a svájciak 2:0-ra vezettek, mikor Puskás érdeklődni kezdett a kispadon ülő Sebes Gusztávnál a honorárium felől: „Guszti bácsi, még mindig nincs pénz a győzelemért?”. Az edző azonban megnyugtatta a játékost: „De van!”. A magyar csapat végül 4:2-re győzött.
• Az egyik válogatott mérkőzésen történt, hogy az ellenfél kivonult melegíteni a pályára, keményen készültek, eközben Puskásék a kezdőkörbe mentek, és azt játszották, hogy a félpályáról a kapujuk felé rúgták a labdát, de úgy, hogy az csak a felsőlécet érinthette. Az ellenfél egy idő után megunta a bemelegítést, és némán nézte őket.
• Papp László háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk, 1963 decemberében Madridban lépett szorítóba hivatásos mérkőzés keretében a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyú Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. Laci kissé szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem az ellenfél izgatta, hanem a győzelemre áhítozó, heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánja. Zúgott is a harsány biztatás a spanyolok kedvence felé. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a harsány „Hajrá, Papp!” kiáltás is. És míg Folledo hívei olykor szünetet is tartottak, Papp szurkolói megállás nélkül a mérkőzés végéig lankadatlanul biztatták a magyar fiút. Laci önbizalmát láthatóan növelte a váratlan buzdítás. Fölénye egyre fokozódott. Végül biztos győzelemmel harcolta ki az Európa-bajnok büszke címet. Az első gratuláló Puskás volt, aki a szorító közvetlen közelében szurkolta végig a mérkőzést. – Nem értelek, „Öcsi”! – jegyezte meg Papp. – Te amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. És íme: ma este több száz magyar buzdított itt engem. – Tévedsz, „Görbe”! (ez Papp kedvenc beceneve) – magyarázott Puskás. – Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. Kubala és én fogadtuk fel ezeket az embereket itt. Kasztíliai munkanélküliek. Megvettük nekik a jegyet és órabért fizettünk, hogy téged biztassanak. Becsülettel rászolgáltak a fizetésre.

Emlékezete

• A Budapest Honvéd FC csapatában már senki nem játszhat 10-es mezben, mert a klub Puskás előtt tisztelegve visszavonultatta ezt a mezszámot. Puskás Ferenc 1942 és 1956 között a Kispesti AC-ben és jogutódjában, a Bp. Honvédban 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett. A klubbal ötször bajnok lett és négyszer gólkirály. A Real Madrid CF együttesében "Puszkasz" harmincegy évesen, jelentős súlyfelesleggel, kétéves eltiltás után játszhatott újra. A spanyol profi klubban játékostársai elismerték tudását és ott is a tízes mezt adták neki. Amikor a portugál Figo 2000-ben a Realhoz került, csak annyit mondott neki az elnök, úgy viselje ezt a mezt, hogy előtte Puskásé volt.
• A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2009-ben Puskás Ferenc-díjat alapított, melyet minden évben a legszebb gólt rúgó játékos kap.
• 2002 róla nevezték el a Puskás Ferenc Stadiont (volt Népstadion).
• 2010 Zalaszabáron a főteret nevezték el róla és a településen egyben ünnepélyesen leleplezték a labdarúgó első köztéri szobrát is.
• Budapest XIX. kerületében a Bozsik stadion előtti, volt Újtemető utcát róla nevezték el.
• A Bozsik Stadion pénztárának falán domborműves bronz emléktábla látható (Alkotó: Tihanyi Viktor 2007).
• Kispesten, az egykori Szekfű utcai általános iskola falán mészkő, bronz domborműves emléktábla hirdeti BOZSIK JÓZSEF és PUSKÁS FERENC, az iskola egykori tanulói nevét. (Alkotó: Tihanyi Viktor 2008).
• Pécsett teret neveztek el róla
• Dunaföldváron emléktáblát állítottak tiszteletére
• Egy 2001-ben felfedezett kisbolygót róla neveztek el.

Származása

Puskás Ferenc családfája

Puskás Ferenc (Budapest, 1927. ápr. 1.– Budapest, 2006. nov. 17.) labdarúgó, edző	Apja: Puskás (Purczeld) Ferenc (Budapest, 1903. máj. 11.– Budapest, 1952) labdarúgó, edző	Apai nagyapja: Purczeld Ferenc (Budapest, 1876. febr. 21.– ?) gőzmalom munkás, r. kat.	Apai nagyapai dédapja: Purczeld Mátyás
			Apai nagyapai dédanyja: Lisztl Anna
		Apai nagyanyja: Schubert Karolina (Budapest, 1881. szept. 13.– ?) r. kat.	Apai nagyanyai dédapja: Schubert Ferenc
			Apai nagyanyai dédanyja: Gróf Katalin
	Anyja: Bíró Margit (Kecskemét, 1904. dec. 21.– Budapest, 1976. ápr. 21.)	Anyai nagyapja: n.a.	Anyai nagyapai dédapja: n.a.
			Anyai nagyapai dédanyja: n.a.
		Anyai nagyanyja: Bíró Mária	Anyai nagyanyai dédapja: n.a.
			Anyai nagyanyai dédanyja: n.a.

Ajánlott irodalom

• Zsolt Róbert. Puskás Öcsi. Budapest: Szabad Tér, Vörösmarty (1989) 
• Hámori Tibor. Puskás Öcsi. Pharma Press. ISBN 963-8339-33-0 (2001) 
• Bán Tibor, Harmos Zoltán. Puskás Ferenc. Aréna 2000. ISBN 963-7046-51-8 (2005) 
• Szöllősi György. PUSKÁS 1927-2006, 3. bőv. kiad, Ringier. ISBN 963-7714-23-5 (2006) 

Források

• Puskás Ferenc– Emlékoldal. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Aranycsapat (1981) dokumentumfilm. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
• Puskás – Emlékezés a legendára. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• film a magyar legendáról. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Budapest Honvéd Online. (Hozzáférés: 2006. december 19.)^{[halott link]}
• Esterházy Péter: Puskás, Gödel, passz. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Hall of fame – Puskás Ferenc. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Aranycsapat. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• A berni VB-döntő. (Hozzáférés: 2007. július 1.)
• A csapatkapitány. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Puskás és kora. (Hozzáférés: 2006. december 19.)^{[halott link]}
• Nemzetközi góljai. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Puskás Ferenc – Egy karrier számokban. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Puskás Öcsi kisbolygója. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Puskás Öcsi a Real Madridban. (Hozzáférés: 2006. december 19.)^{[halott link]}
• Puskás Ferenc az IMDb oldalán. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Nemzeti gyásznap. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
• Meghalt Puskás Ferenc – Az aranycsapat elhunyt kapitányának életútja. (Hozzáférés: 2006. december 19.)^{[halott link]}
• Emlékezés: „Puskás minden idők legjobbja volt”. (Hozzáférés: 2006. december 19.)^{[halott link]}
• Poesía dedicada a Puskas. (Hozzáférés: 2008. augusztus 30.)
• Puskás emlékoldal a Real Madrid szurkolóinak weblapján. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
• Ki kicsoda a magyar sportéletben? , II. kötet (I–R). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 487. o., ISBN 963-495-011-6
• http://www.budapestgaleria.hu/index.php?akt_menu=144#XIX. kerület
• Budapesti polgári anyakönyvek - házasságok
• OSZK gyászjelentések

További információk

• Puskás Ferenc a MOB honlapján
• Puskás Ferenc a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum honlapján
• Puskás Ferenc az Encyclopædia Britannica lexikonban, www.britannica.com
• Magyarország-Románia 3-0. MAFIRT Krónika 91.. Filmhíradók online, 1947. október 7. (Hozzáférés: 2011. december 12.)

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány: Jenei Imre	Puskás Ferenc 1993	Következő kapitány: Verebes József