Puskás Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puskás Ferenc
Ferenc Puskas 1971.jpg
Puskás Ferenc a Panathinaikósz edzőjeként az Amszterdam-Schiphol repülőtéren 1971 májusában
Személyes adatok
Születési dátum 1927. április 1.[1]
Születési hely Budapest, Magyarország
Halálozási dátum 2006. november 17. (79 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar, spanyol
Becenév Öcsi, Higany, Sváb, Száguldó Őrnagy,
Pancho, Cañoncito Pum, Boss
Poszt csatár (bal összekötő)
Junior klubok
Időszak Klub
19371942 Magyar 1919-1946 Kispest FC
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19421956 Magyar 1949-1956 Kispest AC / Bp. Honvéd 349 (358)[2]
19581966 Spanyol 1945-1977 Real Madrid 179 (159)
Válogatottság2
19451956 Magyar 1949-1956 Magyarország 085 0(84)
19611962 Spanyol 1945-1977 Spanyolország 004 00(0)
Edzőség
Időszak Klub
1967 Spanyol 1945-1977 Hércules Alicante
1967 USA San Francisco Golden Gate Gales
1968 Kanada Vancouver Royals
19681969 Spanyol 1945-1977 CD Alavés
19701974 Görögország Panathinaikósz
1975 Spanyol 1945-1977 Real Murcia
19751976 Chile Colo Colo
19761977 Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia
19781979 Görögország AÉK
19791984 Egyiptom Al Masri
19851986 Paraguay Club Sol de América
1986 Paraguay Cerro Porteño
19891991 Ausztrália South Melbourne Hellas
1993 Magyar 1957-2000 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2006. december 20.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2006. december 20.
* Mérkőzések (gólok) száma
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
labdarúgás
Világbajnokság
ezüst
1954, Svájc

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎ névvel illették.

1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid legendás játékosa lett. 39 évesen hagyott fel játékosi pályafutásával és utána futballedzőként tevékenykedett. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy Magyarországon és Spanyolországban máig is köztiszteletnek örvend, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkor, Kispesti AC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás Ferenc apai ágon szegény sváb származású családba született Purczeld Ferenc néven (a dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban,[3] azonban az esetleges április 1-i tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2-án ünnepelte).

Édesapja, id. Puskás Ferenc (19031952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódja, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró Margit (19041976) varrónő volt. A család 1937-ben magyarosította nevét Purczeld-ről Puskásra. A családban az anya és a gyerekek már nem beszéltek németül. Korai éveit egy kispesti házban töltötte, 32 felnőtt és 132 gyermek társaságában.

Tehetséges labdarúgó volt, már gyerekkorától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból és harisnyanadrágból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. A másfél évvel idősebb „Cucut” tizenkét éves korában, az akkori szabályok szerinti korhatárt elérve, leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata. Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. Édesapja mindkettejüket nagyon tehetségesnek találta és igyekezett csiszolni a játékukon.[4]

Puskás már 15 évesen bekerült a kispesti felnőtt csapatba (a húszéves alsó korhatár kijátszása érdekében a korábban készített hamis adatokkal, Kovács Miklós álnéven), nem sokkal azután, hogy édesapja edzőként átvette azt. A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. Ekkortájt kezdték idősebb játékostársai „Puskás Öcsinek” szólítani, és ebből az időszakból származik a „Sváb” becenév is.

A Budapesti Honvéd játékosaként sikerek a nemzeti válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első nemzetközi mérkőzésen, melyen 5:2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás játékstílusa és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább. Mivel a klub ezután a Magyar Honvédséghez (akkori nevén a Magyar Néphadsereghez) tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar futballcsapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször (l.: 4.1) nyerte meg a magyar bajnokságot és négyszer szerzett gólkirályi címet. Ebben az évben megnősült és felesége, Hunyadvári Erzsébet haláláig kitartott mellette. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó.

Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát,
szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt.

Puskás Ferencné

A legendás Aranycsapat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aranycsapat, élén Puskással minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték). A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is meglehetősen ismertté vált: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok, (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-válogatott) részvételével (az EB elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3:0-ra verték meg az olasz csapatot. Puskás a torna legjobb góllövőjeként összesen tíz gólt szerzett, melyből kettőt a döntőben szerzett.

Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6:3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4-2-4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3-2-5-ös volt, ami 5 támadójátékost jelentett).

Az angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény. Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7:1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Budapest Honvédnél is eredményesen szerepelt.

Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoportmérkőzésük során 9:0-ra győzték le Dél-Koreát, és 8:3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó németeket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2:0-ra elhúzott (az egyik gólt Puskás szerezte). A németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben azonban Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2:3-ra elveszítette a döntőt (Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen - ha volna, bizonyára több honlap is közölné). Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi sorozatnak vetett véget.

Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a VB-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került. Feltűnő volt, hogy a döntő után több német játékos is kórházba került (ami doppingolásra utal), de bizonyítást csak 2010 októberében nyert: a németeknek a pervitin nevű ajzószert injekciózták be, ami ma már tiltott (csak az 1960-as években kezdték el betiltani ezeket a szereket)[5]

Emigráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnokság után Puskás a Budapest Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 2:3-ra kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Puskásék külföldön maradtak, mások pedig, mint például Grosics Gyula, hazatértek.

1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Azonban a legtöbb klubnál elutasították, mivel ekkorra már elmúlt 30 éves és emellett túlsúlyos is volt.

Sikerek a Real Madridnál és a pályafutás vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás a 20. század legjobb gólvágója

1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5:5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Realhoz.

Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfano-val, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb európai futballklubbá vált. Hatszor nyerték meg a nemzeti bajnokságot és további három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Alfredo Di Stéfano és Puskás Ferenc

Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord) és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát, azaz spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez.

1960 novemberében, miután a Real sorozatban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2:2, majd a visszavágón 1:2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt.

Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, három meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.

1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét, Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2:1-re. A Világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano, Puskás, Gento balszárny játszott). Nyolcévnyi közönségsiker után 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását.

...Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam...

Puskás Ferenc[4]

Edzői karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez, ahonnan egy év után Görögországba távozott.

1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, amely edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub, történetében először, döntőt játszott a BEK-ben. Bár győzelmet vártak, a végjátékban mégis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött 0:2-re.

A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK-hoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.

1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.

Hazatérés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számon tartott és részben rehabilitált Puskás (akiről a médiában hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni[6]) hazautazhasson. Mindenekelőtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország-Anglia VB-selejtező előtt megrendezett Budapest-Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség. A nyolcvanas években egy ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál), de több alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás, majd nemzetközi igazgatója lett. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar nemzeti válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be, de a csapatot nem sikerült bejuttatnia az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra.

Kitüntetések, egészségi állapot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás Ferenc sírja Budapesten a Szent István-bazilikában.

1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Évszázad Labdarúgó Gáláján az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett góljai (489) alapján a legnagyobb játékklasszisnak járó elismerésben részesült. 1998-ban a FIFA Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagja lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövetévé nevezték ki, 2001-ben pedig az évszázad legjobb férfi sportolójának választották.

2000-től az Alzheimer-kór hatására az egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. 2002-től a magas kezelési költségek fedezésére a Real Madrid, illetőleg Alfredo Di Stéfano igyekezett pénzt biztosítani.

2002-ben az Aranycsapat egykori játékosai közül Bozsik József és Hidegkuti Nándor után ő részesült harmadikként abban a megtiszteltetésben, hogy stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion, melyben az 1950-es évek válogatottja legendává vált, az egykori csapatkapitány 75. születésnapján kapta a Puskás Ferenc Stadion nevet. Ez évtől már a Kútvölgyi kórházban töltötte a napjait, ahol felesége minden nap meglátogatta. A további születésnapjait is a kórházban ünnepelte.

2006 szeptemberében a Nemzeti Sport arról számolt be, hogy Puskás súlyos tüdőgyulladással és magas lázzal az intenzív osztályra került. Állapota az elkövetkezendő hetekben nem javult, végül november 17-én reggel 7 órakor légzési és keringési elégtelenség következtében elhunyt. A legendás Aranycsapatból mindössze ketten élték túl, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. December 9-én nagy állami szertartással, a nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé és rádió is közvetítette.

Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára.

Buzánszky Jenő

Pályafutás (Összefoglalás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország (1939–1956)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon csak a Budapesti Honvédban (1949–1956), illetve ennek elődeiben a Kispesti FC-ben (1939-1944) és a Kispesti AC-ben (1944–1949) játszott. Az 1947-48-as évadban 32 mérkőzés során 50 gólt szerzett, amely máig megdöntetlen rekord. Emellett öt alkalommal nyert bajnoki címet (l.: 4.1).

1946 és 1956 között 18 alkalommal került be a Budapest-válogatottba és 15 gólt lőtt.

Spanyolország (1958–1966)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás, Real Madrid licenc

1958 és 1966 között a Real Madrid játékosa volt. A Real ezidőtájt hazájában nem talált legyőzőre. Összesen 372 meccset játszott végig és 324 góllal gazdagította csapatát.

A BEK-ben 39 mérkőzés során 35 gólt lőtt és 12 találatával gólkirály lett az 1959-60-as évadban. Az 1960-as Eintrach Frankfurt elleni döntő 7:3-as győzelméből (amely találatait tekintve máig rekordnak számít) 4 góllal vette ki a részét (a többi gólt Alfredo di Stéfano rúgta). Az 1961-62-es évadban héttel több gólt lőtt be, mint a Real korábbi legeredményesebb játékosai, Di Stéfano és Tejada, így újra gólkirály lett. A döntőben, amelyben a Guttmann Béla által irányított Benfica Lissabon ellen 3:5-ös vereséget szenvedtek, csak Puskásnak sikerült a kapuba találnia. Két évvel később, a döntőben a Real az Internazionale ellen 3:1-re veszített. 1966-ban a megfiatalított Real Madridnak már sikerült győznie az FK Partizan Belgrad elleni döntőben. Puskás, aki ekkor már 39 éves volt már nem játszott a végjátékban, azonban csapatán belül mégis gólkirály lett, három meccsen szerzett öt góljával.

Magyar nemzeti válogatott (1945–1956)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályafutása a magyar válogatottban 17 éves korában, 1945. augusztus 20-án az osztrákok elleni 5:2-es budapesti győzelemmel kezdődött, és 1956. október 14-én Bécsben fejeződött be, mikor az osztrákok 2:0-s vereséget szenvedtek. Mindkét meccsen egyszer talált a hálóba.

1950-ben az Albániával szembeni 12:0-s győzelemből négy góllal vette ki a részét. További négy mérkőzésen újabb három gólt szerzett (1946 7:2 Luxemburg ellen, 1948 5:1 Románia ellen, 1949. május 8. 6:1 és 1950. október 29. 4:3 Ausztria ellen). Több mint 50 nemzetközi meccs résztvevőjeként került fel a legjobb góllövők listájára. Csapatával 63 meccset nyert meg, és csak 11-szer veszített, emellett további 11 alkalommal zárt döntetlennel. 85 nemzetközi találkozón 84 góljával magyar rekordot állított fel.

Spanyol nemzeti válogatott (1961–1962)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol válogatottban négy mérkőzésen játszott 1961 és 1962 között, de nem szerzett gólt. Első alkalommal 1961. november 12-én szerepelt Marokkó ellen, Casablancában (ahol a spanyolok 1-0-ra nyertek). A másik három mérkőzést az 1962-es chilei világbajnokság részeként játszották le, melyen a spanyol csapat utolsó csoport mérkőzésén 1962. június 6-án, Viña del Mar-ban 2-1-es vereséget szenvedett Brazíliától. Összeredménye 2 győzelem és 2 vereség.

Játékos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország Spanyolország
Budapest Honvéd SE Real Madrid CF
Évadok Évadok
1943-1944 17 mérkőzés 8 gól 1958-1959 24 mérkőzés 21 gól
1944 5 mérkőzés 4 gól 1959-1960 24 mérkőzés 28 gól
1945 22 mérkőzés 13 gól 1960-1961 28 mérkőzés 27 gól
1945-1946 36 mérkőzés 35 gól 1961-1962 23 mérkőzés 20 gól
1946-1947 30 mérkőzés 32 gól 1962-1963 30 mérkőzés 26 gól
1947-1948 32 mérkőzés 50 gól 1963-1964 24 mérkőzés 20 gól
1948-1949 30 mérkőzés 46 gól 1964-1965 18 mérkőzés 11 gól
1949-1950 30 mérkőzés 31 gól 1965-1966 8 mérkőzés 4 gól
1950 15 mérkőzés 25 gól
1951 21 mérkőzés 21 gól
1952 26 mérkőzés 22 gól
1953 26 mérkőzés 27 gól
1954 20 mérkőzés 21 gól
1955 26 mérkőzés 18 gól
1956 13 mérkőzés 5 gól
1943–1956 349 mérkőzés 358 gól 1958–1967 179 mérkőzés 159 gól

Klubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-től 1956-ig egy klubnál játszott, melynek neve többször megváltozott

Bajnokságok és gólok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 349 mérkőzés (358 gól)[2] Magyarországon
  • 179 mérkőzés (159 gól)[7] Spanyolországban

Meccsek és gólok a Budapest-válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1946–56: 18 mérkőzés (15 gól)

Egyéb válogatott meccsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1954–55: 5 mérkőzés (11 gól)

Nemzeti gólkirályi címek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1948 – 50 gól a Kispesti AC számára
  • 1950 – 31 gól a Budapesti Honvéd SE számára
  • 1950. ősz – 25 gól a Budapesti Honvéd SE számára
  • 1953 – 27 gól a Budapesti Honvéd SE számára
  • 1960 – 28 gól a Real Madrid számára
  • 1961 – 27 gól a Real Madrid számára
  • 1963 – 26 gól a Real Madrid számára
  • 1964 – 20 gól a Real Madrid számára

Nemzetközi gólkirályi címek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európa-kupa: 1953 (10 gól)
  • BEK: 1960 (12 gól), 1962 (7 gól – holtversenyben)

Nemzetközi mérkőzések és gólok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 85 mérkőzés (84 gól) a magyar válogatottnál (1945–56)
  • 4 mérkőzés (0 gól) a spanyol válogatottnál (1961–62)

Klubok edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tíz országban edzősködött: Spanyolország, USA, Kanada, Görögország, Chile, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Paraguay, Ausztrália és Magyarország.

Sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékosként elért eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar bajnok (5): 1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955
  • Spanyol bajnok (6): 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67
  • Spanyol kupagyőztes (Copa del Rey/Copa del Generalísimo) (2): 1957–58, 1961–62
  • BEK-győztes (3): 1958–59, 1959–60, 1965–66
    • BEK-ezüstérmes (2): 1961–62, 1963–64
  • Olimpiai bajnok (1): 1952
  • Európa Kupa-győztes (1): 1953
  • Világkupa-győztes (1): 1960
    • Világbajnoki ezüstérmes (1): 1954
    • Aranylabda-szavazás második helyezettje (1): 1960

Edzőként elért eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög bajnok (2): 1970, 1972 a Panathinaikósz Athén csapatával
    • BEK döntős (1): 1971 a Panathinaikósz Athén csapatával
  • Ausztrál bajnok (1): 1991 a South Melbourne Hellas csapatával
  • Ausztrál kupagyőztes (1): 1990 a South Melbourne Hellas csapatával

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a magyar válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1945. augusztus 20. Budapest  Ausztria 5 – 2 barátságos Gól : 12' 12'
2. 1945. szeptember 30. Budapest  Románia 7 – 2 barátságos Gól : 15' 15' Gól : 66' 66'
3. 1946. április 14. Bécs  Ausztria 2 – 3 barátságos lecserélve 46'
4. 1946. október 6. Budapest  Ausztria 2 – 0 barátságos
5. 1946. október 31. Esch-sur-Alzette  Luxemburg 7 – 2 barátságos Gól : 15' 15' Gól : 60' 60' Gól : 85' 85'
6. 1947. május 4. Budapest  Ausztria 5 – 2 barátságos Gól : 11' 11'
7. 1947. május 11. Torinó  Olaszország 2 – 3 barátságos Gól : 78' 78' (11-esből)
8. 1947. június 29. Belgrád  Jugoszlávia 3 – 2 Balkán-kupa Gól : 57' 57' Gól : 60' 60' (öngól)
9. 1947. szeptember 14. Bécs  Ausztria 3 – 4 barátságos
10. 1947. október 12. Bukarest  Románia 3 – 0 Balkán-kupa Gól : 35' 35' Gól : 74' 74'
11. 1948. április 22. Budapest  Svájc 7 – 4 Európa-kupa Gól : 1' 1' Gól : 88' 88'
12. 1948. május 2. Bécs  Ausztria 2 – 3 Európa-kupa
13. 1948. május 23. Budapest  Csehszlovákia 2 – 1 Európa-kupa
14. 1948. június 6. Újpest  Románia 9 – 0 Balkán-kupa Gól : 57' 57' Gól : 87' 87'
15. 1948. október 24. Bukarest  Románia 5 – 1 Balkán-kupa Gól : 44' 44' Gól : 63' 63' Gól : 84' 84'
16. 1948. november 7. Szófia  Bulgária 0 – 1 barátságos
17. 1949. április 10. Prága  Csehszlovákia 2 – 5 Európa-kupa Gól : 61' 61' (11-esből)
18. 1949. május 8. Újpest  Ausztria 6 – 1 Európa-kupa Gól : 33' 33' Gól : 82' 82' (11-esből) Gól : 87' 87'
19. 1949. június 12. Újpest  Olaszország 1 – 1 Európa-kupa
20. 1949. június 19. Stockholm  Svédország 2 – 2 barátságos becserélve 41'
21. 1949. július 10. Debrecen  Lengyelország 8 – 2 barátságos Gól : 35' 35' Gól : 86' 86'
22. 1949. október 16. Bécs  Ausztria 4 – 3 barátságos Gól : 8' 8' Gól : 73' 73' (11-esből)
23. 1949. október 30. Újpest  Bulgária 5 – 0 barátságos Gól : 70' 70' Gól : 84' 84'
24. 1949. november 20. Újpest  Svédország 5 – 0 barátságos Gól : 24' 24'
25. 1950. április 30. Budapest  Csehszlovákia 5 – 0 barátságos Gól : 38' 38' Gól : 85' 85'
26. 1950. május 14. Bécs  Ausztria 3 – 5 barátságos Gól : 25' 25' (11-esből)
27. 1950. június 4. Varsó  Lengyelország 5 – 2 barátságos Gól : 9' 9' (11-esből) Gól : 35' 35'
28. 1950. szeptember 24. Budapest  Albánia 12 – 0 barátságos Gól : 18' 18' Gól : 36' 36' Gól : 75' 75' Gól : 82' 82'
29. 1950. október 29. Budapest  Ausztria 4 – 3 barátságos Gól : 10' 10' Gól : 13' 13' Gól : 90' 90'
30. 1950. november 12. Szófia  Bulgária 1 – 1 barátságos
31. 1951. május 27. Budapest  Lengyelország 6 – 0 barátságos Gól : 71' 71' Gól : 75' 75' (11-esből) lecserélve 81'
32. 1951. október 14. Vítkovice  Csehszlovákia 2 – 1 barátságos
33. 1951. november 18. Budapest  Finnország 8 – 0 barátságos Gól : 69' 69' (11-esből) Gól : 71' 71'
34. 1952. május 18. Budapest  NDK 5 – 0 barátságos
35. 1952. május 24. Moszkva Szovjetunió Moszkva-válogatott 1 – 1 barátságos
36. 1952. május 27. Moszkva Szovjetunió Moszkva-válogatott 1 – 2 barátságos Gól : 56' 56'
37. 1952. június 15. Varsó  Lengyelország 5 – 1 barátságos Gól : 25' 25' Gól : 33' 33'
38. 1952. június 22. Helsinki  Finnország 6 – 1 barátságos Gól : 11' 11'
39. 1952. július 15. Turku (FIN)  Románia 2 – 1 olimpiai selejtező
40. 1952. július 21. Helsinki (FIN)  Olaszország 3 – 0 olimpiai nyolcaddöntő
41. 1952. július 24. Kotka (FIN)  Törökország 7 – 1 olimpiai negyeddöntő Gól : 64' 64' Gól : 90' 90'
42. 1952. július 28. Helsinki (FIN)  Svédország 6 – 0 olimpiai elődöntő Gól : 1' 1'
43. 1952. augusztus 2. Helsinki (FIN)  Jugoszlávia 2 – 0 olimpiai döntő Gól : 71' 71'
44. 1952. szeptember 20. Bern  Svájc 4 – 2 Európa-kupa Gól : 36' 36' Gól : 45' 45'
45. 1952. október 19. Budapest  Csehszlovákia 5 – 0 barátságos
46. 1953. április 26. Budapest  Ausztria 1 – 1 barátságos
47. 1953. május 17. Róma  Olaszország 3 – 0 Európa-kupa Gól : 63' 63' Gól : 68' 68'
48. 1953. július 5. Stockholm  Svédország 4 – 2 barátságos Gól : 20' 20'
49. 1953. október 4. Prága  Csehszlovákia 5 – 1 barátságos Gól : 71' 71'
50. 1953. október 11. Bécs  Ausztria 3 – 2 barátságos
51. 1953. november 15. Budapest  Svédország 2 – 2 barátságos
52. 1953. november 25. London  Anglia 6 – 3 barátságos Gól : 25' 25' Gól : 29' 29'
53. 1954. február 12. Kairó  Egyiptom 3 – 0 barátságos Gól : 14' 14' Gól : 59' 59'
54. 1954. április 11. Bécs  Ausztria 1 – 0 barátságos
55. 1954. május 23. Budapest  Anglia 7 – 1 barátságos Gól : 21' 21' Gól : 73' 73'
56. 1954. június 17. Zürich (SUI)  Dél-Korea 9 – 0 vb-mérkőzés Gól : 11' 11' Gól : 89' 89'
57. 1954. június 20. Bázel (SUI)  NSZK 8 – 3 vb-mérkőzés Gól : 17' 17' lecserélve 58' (sérülés)
58. 1954. július 4. Bern (SUI)  NSZK 2 – 3 vb-döntő Gól : 7' 7'
59. 1954. szeptember 19. Budapest  Románia 5 – 1 barátságos
60. 1954. szeptember 26. Moszkva  Szovjetunió 1 – 1 barátságos
61. 1954. október 10. Budapest  Svájc 3 – 0 barátságos
62. 1954. október 24. Budapest  Csehszlovákia 4 – 1 barátságos
63. 1954. december 8. Glasgow  Skócia 4 – 2 barátságos
64. 1955. április 24. Bécs  Ausztria 2 – 2 Európa-kupa
65. 1955. május 8. Oslo  Norvégia 5 – 0 barátságos Gól : 49' 49' lecserélve 63'
66. 1955. május 11. Stockholm  Svédország 7 – 3 barátságos Gól : 20' 20' (11-esből) Gól : 77' 77'
67. 1955. május 15. Koppenhága  Dánia 6 – 0 barátságos
68. 1955. május 19. Helsinki  Finnország 9 – 1 barátságos Gól : 39' 39' lecserélve 46'
69. 1955. május 29. Budapest  Skócia 3 – 1 barátságos
70. 1955. szeptember 17. Lausanne  Svájc 5 – 4 Európa-kupa Gól : 57' 57' Gól : 85' 85' (11-esből)
71. 1955. szeptember 25. Budapest  Szovjetunió 1 – 1 barátságos Gól : 87' 87' (11-esből)
72. 1955. október 2. Prága  Csehszlovákia 3 – 1 Európa-kupa
73. 1955. október 16. Budapest  Ausztria 6 – 1 Európa-kupa Gól : 84' 84'
74. 1955. november 13. Budapest  Svédország 4 – 2 barátságos Gól : 50' 50'
75. 1955. november 27. Budapest  Olaszország 2 – 0 Európa-kupa Gól : 81' 81'
76. 1956. február 19. Isztambul  Törökország 1 – 3 barátságos Gól : 81' 81'
77. 1956. február 29. Bejrút  Libanon 4 – 1 barátságos Gól : 42' 42'
78. 1956. április 29. Budapest  Jugoszlávia 2 – 2 Európa-kupa
79. 1956. június 3. Brüsszel  Belgium 4 – 5 barátságos Gól : 13' 13'
80. 1956. június 9. Lisszabon  Portugália 2 – 2 barátságos
81. 1956. július 15. Budapest  Lengyelország 4 – 1 barátságos lecserélve 46'
82. 1956. szeptember 16. Belgrád  Jugoszlávia 3 – 1 Európa-kupa Gól : 66' 66'
83. 1956. szeptember 23. Moszkva  Szovjetunió 1 – 0 barátságos
84. 1956. október 7. Párizs  Franciaország 2 – 1 barátságos
85. 1956. október 14. Bécs  Ausztria 2 – 0 barátságos Gól : 27' 27'

Mérkőzései a spanyol válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1961. november 12. Casablanca  Marokkó 1 – 0 barátságos  
2. 1962. május 31. Viña del Mar  Csehszlovákia 0 – 1 vb-mérkőzés  
3. 1962. június 3. Viña del Mar  Mexikó 1 – 0 vb-mérkőzés  
4. 1962. június 6. Viña del Mar  Brazília 1 – 2 vb-mérkőzés  

Mérkőzései magyar szövetségi kapitányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1993. április 15. Budapest  Svédország 0 – 2 barátságos
2. 1993. április 28. Moszkva  Oroszország 0 – 3 vb-selejtező
3. 1993. május 29. Dublin  Írország 4 – 2 barátságos
4. 1993. június 16. Reykjavík  Izland 0 – 2 vb-selejtező

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Személyes rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legtöbb gól egy mérkőzésen: 7 gól (1949. február 19.)
  • Legtöbb gól egy évadban: 50 gól (1948)
  • A 20. század harmadik legjobb góllövője (a Kispesti AC, illetve a Budapest Honvéd SE és a Real Madrid játékosaként 489 első osztálybeli meccseken szerzett góllal)
    • A harmadik legjobb magyar góllövő a magyar bajnoki örök góllövőlistán 357 góllal (az 1943 és 1956 közötti mérkőzéseken)
  • A magyar válogatott legjobb góllövője (84 góllal)
    • A tizenharmadik legjobb spanyol góllövő, 155 góllal (az 1958 és 1966 közötti mérkőzéseken)
    • A BEK góllövőlistájának harmadik helyezettje (Di Stéfano és Eusébio mögött) 36 góllal (az 1958 és 1966 közötti mérkőzéseken)

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen 84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92 mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan 62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón gyengébben teljesített. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba (amely 1,103-as találati arányt jelent).

Legendák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szóbeszéd szerint a pályafutása elején, az egyik meccsén jobb lábbal próbált gólt rúgni, de a lövés a kapust találta el, akinek az összes bordája eltört, ezért a későbbiekben csak a gyengébb bal lábát használta a kapura lövéshez. A valóság ezzel szemben az, hogy a bal lábát jobban tudta használni, mint a jobbat.[11]
  • Állítólag megtörtént, hogy a szövetség egyre gyakrabban nem fizette ki a játékosoknak járó prémiumot. Az 1952-es zürichi mérkőzésen a svájciak 2:0-ra vezettek, mikor Puskás érdeklődni kezdett a kispadon ülő Sebes Gusztávnál a honorárium felől: „Guszti bácsi, még mindig nincs pénz a győzelemért?”. Az edző azonban megnyugtatta a játékost: „De van!”. A magyar csapat végül 4:2-re győzött.[12]
  • Az egyik válogatott mérkőzésen történt, hogy az ellenfél kivonult melegíteni a pályára, keményen készültek, eközben Puskásék a kezdőkörbe mentek, és azt játszották, hogy a félpályáról a kapujuk felé rúgták a labdát, de úgy, hogy az csak a felsőlécet érinthette. Az ellenfél egy idő után megunta a bemelegítést, és némán nézte őket.
  • Papp László háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk, 1963 decemberében Madridban lépett szorítóba hivatásos mérkőzés keretében a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyú Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. Laci kissé szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem az ellenfél izgatta, hanem a győzelemre áhítozó, heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánja. Zúgott is a harsány biztatás a spanyolok kedvence felé. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a harsány „Hajrá, Papp!” kiáltás is. És míg Folledo hívei olykor szünetet is tartottak, Papp szurkolói megállás nélkül a mérkőzés végéig lankadatlanul biztatták a magyar fiút. Laci önbizalmát láthatóan növelte a váratlan buzdítás. Fölénye egyre fokozódott. Végül biztos győzelemmel harcolta ki az Európa-bajnok büszke címet. Az első gratuláló Puskás volt, aki a szorító közvetlen közelében szurkolta végig a mérkőzést. – Nem értelek, „Öcsi”! – jegyezte meg Papp. – Te amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. És íme: ma este több száz magyar buzdított itt engem. – Tévedsz, „Görbe”! (ez Papp kedvenc beceneve) – magyarázott Puskás. – Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. Kubala és én fogadtuk fel ezeket az embereket itt. Kasztíliai munkanélküliek. Megvettük nekik a jegyet és órabért fizettünk, hogy téged biztassanak. Becsülettel rászolgáltak a fizetésre.
Szobra az óbudai promenádon
A Bozsik Stadion falán látható dombormű

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Budapest Honvéd FC csapatában már senki nem játszhat 10-es mezben, mert a klub Puskás előtt tisztelegve visszavonultatta ezt a mezszámot. Puskás Ferenc 1942 és 1956 között a Kispesti AC-ben és jogutódjában, a Bp. Honvédban 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett. A klubbal ötször bajnok lett és négyszer gólkirály. A Real Madrid CF együttesében "Puszkasz" harmincegy évesen, jelentős súlyfelesleggel, kétéves eltiltás után játszhatott újra. A spanyol profi klubban játékostársai elismerték tudását és ott is a tízes mezt adták neki. Amikor a portugál Figo 2000-ben a Realhoz került, csak annyit mondott neki az elnök, úgy viselje ezt a mezt, hogy előtte Puskásé volt.
  • A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2009-ben Puskás Ferenc-díjat alapított, melyet minden évben a legszebb gólt rúgó játékos kap.
  • 2002 róla nevezték el a Puskás Ferenc Stadiont (volt Népstadion).
  • 2010 Zalaszabáron a főteret nevezték el róla és a településen egyben ünnepélyesen leleplezték a labdarúgó első köztéri szobrát is.[13]
  • Budapest XIX. kerületében a Bozsik stadion előtti, volt Újtemető utcát róla nevezték el.
  • A Bozsik Stadion pénztárának falán domborműves bronz emléktábla látható (Alkotó: Tihanyi Viktor 2007).
  • Kispesten, az egykori Szekfű utcai általános iskola falán mészkő, bronz domborműves emléktábla hirdeti BOZSIK JÓZSEF és PUSKÁS FERENC, az iskola egykori tanulói nevét. (Alkotó: Tihanyi Viktor 2008).
  • Pécsett teret neveztek el róla[14]
  • Dunaföldváron emléktáblát állítottak tiszteletére[14]
  • Egy 2001-ben felfedezett kisbolygót a 82656 Puskást róla nevezték el.
  • Puskás Öcsi-szobor Budapesten (2013)
  • Puskás szobor Szentesen (2013)[15]
  • 2011. november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Puskás Ferenc is felkerült. A vállalat így állított a legendás csapatnak emléket.[16]
  • 2013. március 28-án az Óbudai Promenádon, a leendő Puskás Öcsi téren avatták fel a világ első egész alakos köztéri Puskás-szobrát. Pauer Gyula és Tóth Dávid szobrászművész alkotásához egy madridi fénykép adta az ötletet, amelyen a madridi Toros de Las Ventas terén gyerekek csodálják a labdával varázsló Puskást.
  • A Puskás Akadémia FC 2014-ben átadott felcsúti stadionja a Pancho Aréna nevet kapta, amely Puskás Ferenc keresztnevének spanyol változatának, a Franciscónak becézése. Spanyolországban így nevezték Puskást.[17]

Zenei kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Puskas canta: Canciones populares de Hungria / Danzas gitanas hungaras (EP, 1961, Discophon 27.125)[18]
  • Nótáskedvű volt az apám (MC, 1997)[19]
  • Puskás Ferenc Emlékalbum: A futballegenda kedvenc nótái saját előadásában (CD, 2007)

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás Ferenc családfája
Puskás Ferenc
(Budapest, 1927. ápr. 1.–
Budapest, 2006. nov. 17.)
labdarúgó, edző
Apja:
Puskás (Purczeld) Ferenc
(Budapest, 1903. máj. 11.–
Budapest, 1952. június 12.)
labdarúgó, edző
Apai nagyapja:
Purczeld Ferenc
(Budapest, 1876. febr. 21.–
?)
gőzmalom munkás, r. kat.
Apai nagyapai dédapja:
Purczeld Mátyás
Apai nagyapai dédanyja:
Lisztl Anna
Apai nagyanyja:
Schubert Karolina
(Budapest, 1881. szept. 13.–
?)
r. kat.
Apai nagyanyai dédapja:
Schubert Ferenc
Apai nagyanyai dédanyja:
Gróf Katalin
Anyja:
Bíró Margit
(Kecskemét, 1904. dec. 21.–
Budapest, 1976. ápr. 21.)
Anyai nagyapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Bíró Mária
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Puskás Ferenc emléktáblájánál koszorúzott az MLSZ. Hivatalos okmányai április 2-át jelölték meg születésnapjaként, később hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy szülei adtak meg mindenhol egy nappal későbbi dátumot, 2012. április 4. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  2. ^ a b Puskás Ferenc életrajzának és eredményeinek áttekintése. (Hozzáférés: 2006. december 18.)[halott link]
  3. Nemzeti Sport Online – Isten futballistának teremtette. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  4. ^ a b Maruzsa István. „84 éve született a Száguldó Őrnagy”, hatharom.hu, 2011. április 1. (Hozzáférés ideje: 2012. november 19.) 
  5. Nem a nácikra gondolt bejegyzésében a köztársasági elnök, hvo.hu
  6. Agyonhallgatott legendák. (Hozzáférés: 2006. december 11.)
  7. The Best Ever. (Hozzáférés: 2006. december 20.)[halott link]
  8. http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-szemelyi-hirek-207252.html
  9. Hall Of Fame. (Hozzáférés: 2006. december 20.)
  10. Puskás Öcsi átvette az UEFA kitüntetését. (Hozzáférés: 2006. december 20.)
  11. Puskás Pancho Sport Pub. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  12. A történetet Hofi Géza is előadja Második menet c. nagylemezén.
  13. Puskás-szobor Zalában. Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Felcsút, 2010. február 3. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  14. ^ a b Teret neveznek el Puskásról Pécsett. nb1.hu. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  15. Szobrot avattak Puskás Ferenc tiszteletére Szentesen. ma.hu, 2013. november 16. (Hozzáférés: 2013. november 17.)
  16. Útjára indult az Aranycsapat-mozdony. MÁV Zrt., 2011. november 25. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  17. Hogy lett Pancho Aréna a felcsúti stadion?. sportgeza.hu, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  18. http://rateyourmusic.com/artist/ferenc_puskas
  19. Discogs

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsolt Róbert. Puskás Öcsi. Budapest: Szabad Tér, Vörösmarty (1989) 
  • Hámori Tibor. Puskás Öcsi. Pharma Press. ISBN 963-8339-33-0 (2001) 
  • Bán Tibor, Harmos Zoltán. Puskás Ferenc. Aréna 2000. ISBN 963-7046-51-8 (2005) 
  • Szöllősi György. PUSKÁS 1927-2006, 3. bőv. kiad, Ringier. ISBN 963-7714-23-5 (2006) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puskás Ferenc témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Puskás Ferenc témában.


A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány:
Jenei Imre
Puskás Ferenc


1993

Következő kapitány:
Verebes József