Psycho
| Psycho | |
| Rendező | Alfred Hitchcock |
| Producer | Alfred Hitchcock (nem szerepel a stáblistán) |
| Alapmű | Robert Bloch: Psycho |
| Forgatókönyvíró | Joseph Stefano |
| Főszerepben | Anthony Perkins Vera Miles Janet Leigh |
| Zene | Bernard Herrmann |
| Operatőr | John L. Russell |
| Vágó | George Tomasini |
| Jelmeztervező | Rita Riggs (nem szerepel a stáblistán) |
| Gyártás | |
| Gyártó | Shamley Productions |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 109 perc |
| Költségvetés | 806 947 $[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Paramount Pictures, 1968-tól: Universal Pictures |
| Bemutató |  1960. június 16. 1972. március 9. |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A Psycho 1960-ban bemutatott fekete-fehér, amerikai film Alfred Hitchcock rendezésében. A film kulcsfiguráját, Norman Batest Anthony Perkins alakítja. Robert Bloch egy valódi sorozatgyilkosról - a wisconsini Ed Geinről - mintázta Bates alakját azonos című, hátborzongató regényében, amelyből Joseph Stefano írt forgatókönyvet.
A Psycho minden idők egyik leghíresebb filmje.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
 |
|
A szőke titkárnő, Marion Crane meglép főnöke 40 ezer dollárjával. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik egy rendőrnek, mégis tovább engedi. Éjszakára betér egy mellékút mellett álló magányos motelbe. A szelíd, ám furcsa tulajdonosfiúval, Norman Bates-szel megvacsoráznak. Utána Marion zuhanyozni megy, ám a fürdőszobában rátámad egy idős hölgynek tűnő személy és több késszúrással megöli. Közben Marion főnöke megbíz egy magánnyomozót, Milton Arbogastot, az eltűnt lány (és persze a pénz) felkutatásával. Arbogast eljut a Bates motelbe, de őt is elteszik láb alól. Marion húga, Lila és az eltűnt lány barátja, Sam Loomis a nyomokat követve ugyancsak eljutnak a motelbe. Rájönnek, hogy a tettes valójában Norman, egy tudathasadásos gyilkos, aki halott anyja ruhájába öltözik.
Itt a vége a cselekmény részletezésének!Háttér [szerkesztés]
A híres zuhanyjelenetben Bernard Herrmann visító hegedűmuzsikája ad zenei aláfestést. A filmtörténetben ez az első olyan alkotás, melyben a főszereplőt – akit ráadásul egy sztár, Janet Leigh alakít – a film felénél brutális módon megölik. Ezt a jelenetet 7 napon keresztül forgatták. 70 különböző kameraállást alkalmaztak és nincs egyetlen olyan egyedi beállítás sem, amelyben a gyilkos fegyver az áldozat bőrével érintkezne. Ennek ellenére a jelenet igen hátborzongató. A női testnek egyetlen olyan részét sem látni, ami tabu lehetne. (Viszont a helyszínen látható a filmtörténet legelső vécécsészéje.) Az egyes beállításokat lassított felvétellel forgatták, hogy a mell véletlenül se kerüljön a képbe, s emiatt ne avatkozhasson közbe a cenzúra.
Abban a jelenetben, amelyben Arbogast nyomozó hátrazuhan a lépcsőn, az őt játszó színész, Martin Balsam valójában nem esik hátra. A lábát nem látni, mégis olyan benyomása van az embernek, mintha leesne a lépcsőn. Ehhez először lefilmezték a lépcsőt felülről lefelé haladva, de szereplő nélkül. Majd Balsamot Hitchcock beültette egy külön erre a célra készített székbe, a vetítővászon elé, amelyre rávetítették a lépcsőn való lejövetelt. Ekkor jól megrángatták a széket, Balsamnak meg csak annyi dolga volt, hogy kinyújtott karral kalimpáljon egy kicsit a levegőben.
A Psycho kritikai fogadtatása kezdetben langyos volt. A közönség lelkesedése azonban felülmúlt minden várakozást, hosszú sorok kígyóztak a mozipénztárak előtt. Hitchcock speciális taktikája az volt, hogy senkit sem engedtek már be a nézőtérre a főcím után.
Ez a film, amelyet Hitchcock egy televíziós stábbal és igen alacsony költségvetéssel forgatott, egy új korszak kezdetét jelentette a thrillerek kedvelői számára. Már Saul Bass grafikus főcíme, Bernard Herrmann vészjósló zenéjével jelzi, hogy a rendező itt stilizált formában kívánja feltárni az erőszak mélységeit. Hitchcock legtöbb thrillerjétől eltérően a Psycho nem kínál azonosulásra igazán alkalmas karaktereket, s a film végén a meglepő megoldás is majdnem ugyanolyan ijesztő, mint a bemutatott gyilkosságok.
A film megtörtént eseten alapul.[2]
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Színész | Magyar hang |
|---|---|---|
| Norman Bates | Anthony Perkins | Szakácsi Sándor |
| Marion Crane | Janet Leigh | Kiss Mari |
| Lila Crane | Vera Miles | Földessy Margit |
| Sam Loomis | John Gavin | Kertész Péter |
| Milton Arbogast nyomozó | Martin Balsam | Szilágyi Tibor |
A Psycho feldolgozása [szerkesztés]
Hitchcock klasszikusát Gus Van Sant rendező azonos címmel 1998-ban forgatta újra.[3] Érdekessége, hogy beállításról beállításra, jelenetről jelenetre megegyezik az eredeti alkotással, leszámítva persze a modernebb környezetet, és hogy a film színes. A filmben Vince Vaughn, Anne Heche, Julianne Moore, Viggo Mortensen, és William H. Macy játszották a főszerepeket.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
