Psycho

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Psycho
Bates Motel.jpg
Rendező Alfred Hitchcock
Producer Alfred Hitchcock (nem szerepel a stáblistán)
Alapmű Robert Bloch: Psycho
Műfaj Horrorfilm
slasher
misztikus film
thriller
Forgatókönyvíró Joseph Stefano
Főszerepben Anthony Perkins
Vera Miles
Janet Leigh
Zene Bernard Herrmann
Operatőr John L. Russell
Vágó George Tomasini
Jelmeztervező Rita Riggs (nem szerepel a stáblistán)
Gyártás
Gyártó Shamley Productions
Ország  USA
Nyelv angol
Időtartam 109 perc
Költségvetés 806 947 $[1]
Forgalmazás
Forgalmazó Paramount Pictures, 1968-tól: Universal Pictures
Bemutató USA 1960. június 16.
Magyarország 1972. március 9.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Psycho (ejtsd: [ˈsaɪkəʊ]) 1960-ban bemutatott fekete-fehér, amerikai film Alfred Hitchcock rendezésében. A film kulcsfiguráját, Norman Batest Anthony Perkins alakítja. Robert Bloch egy valódi sorozatgyilkosról - a wisconsini Ed Geinről - mintázta Bates alakját azonos című, hátborzongató regényében, amelyből Joseph Stefano írt forgatókönyvet.

A Psycho minden idők egyik leghíresebb filmje.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szőke titkárnő, Marion Crane meglép főnöke 40 ezer dollárjával. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik egy rendőrnek, mégis tovább engedi. Éjszakára betér egy mellékút mellett álló magányos motelbe. A szelíd, ám furcsa tulajdonosfiúval, Norman Batesszel megvacsoráznak. Utána Marion zuhanyozni megy, ám a fürdőszobában rátámad egy idős hölgynek tűnő személy és több késszúrással megöli. Közben Marion főnöke megbíz egy magánnyomozót, Milton Arbogastot, az eltűnt lány (és persze a pénz) felkutatásával. Arbogast eljut a Bates motelbe, de őt is elteszik láb alól. Marion húga, Lila és az eltűnt lány barátja, Sam Loomis a nyomokat követve ugyancsak eljutnak a motelbe. Rájönnek, hogy a tettes valójában Norman, egy tudathasadásos gyilkos, aki halott anyja ruhájába öltözik.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híres zuhanyjelenetben Bernard Herrmann visító hegedűmuzsikája ad zenei aláfestést. A filmtörténetben ez az első olyan alkotás, melyben a főszereplőt – akit ráadásul egy sztár, Janet Leigh alakít – a film felénél brutális módon megölik. Ezt a jelenetet 7 napon keresztül forgatták. 70 különböző kameraállást alkalmaztak és nincs egyetlen olyan egyedi beállítás sem, amelyben a gyilkos fegyver az áldozat bőrével érintkezne. Ennek ellenére a jelenet igen hátborzongató. A női testnek egyetlen olyan részét sem látni, ami tabu lehetne. (Viszont a helyszínen látható a filmtörténet legelső vécécsészéje.) Az egyes beállításokat lassított felvétellel forgatták, hogy a mell véletlenül se kerüljön a képbe, s emiatt ne avatkozhasson közbe a cenzúra.

Egy fiziológiai hibát azért bennehagytak a zuhanyjelenetben: a meggyilkolt nő szuper plánban mutatott pupillája normális fényreflexet mutat, azaz összehúzódik. Halotté kitágult volna, ami pupillatágító cseppel megoldható lett volna.

Abban a jelenetben, amelyben Arbogast nyomozó hátrazuhan a lépcsőn, az őt játszó színész, Martin Balsam valójában nem esik hátra. A lábát nem látni, mégis olyan benyomása van az embernek, mintha leesne a lépcsőn. Ehhez először lefilmezték a lépcsőt felülről lefelé haladva, de szereplő nélkül. Majd Balsamot Hitchcock beültette egy külön erre a célra készített székbe, a vetítővászon elé, amelyre rávetítették a lépcsőn való lejövetelt. Ekkor jól megrángatták a széket, Balsamnak meg csak annyi dolga volt, hogy kinyújtott karral kalimpáljon egy kicsit a levegőben.

A Psycho kritikai fogadtatása kezdetben langyos volt. A közönség lelkesedése azonban felülmúlt minden várakozást, hosszú sorok kígyóztak a mozipénztárak előtt. Hitchcock speciális taktikája az volt, hogy senkit sem engedtek már be a nézőtérre a főcím után.

Ez a film, amelyet Hitchcock egy televíziós stábbal és igen alacsony költségvetéssel forgatott, egy új korszak kezdetét jelentette a thrillerek kedvelői számára. Már Saul Bass grafikus főcíme, Bernard Herrmann vészjósló zenéjével jelzi, hogy a rendező itt stilizált formában kívánja feltárni az erőszak mélységeit. Hitchcock legtöbb thrillerjétől eltérően a Psycho nem kínál azonosulásra igazán alkalmas karaktereket, s a film végén a meglepő megoldás is majdnem ugyanolyan ijesztő, mint a bemutatott gyilkosságok.

A film megtörtént eseten alapul.[2]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
Norman Bates Anthony Perkins Szakácsi Sándor
Marion Crane Janet Leigh Kiss Mari
Lila Crane Vera Miles Földessy Margit
Sam Loomis John Gavin Kertész Péter
Milton Arbogast nyomozó Martin Balsam Szilágyi Tibor

A Psycho feldolgozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hitchcock klasszikusát Gus Van Sant rendező azonos címmel 1998-ban forgatta újra.[3] Érdekessége, hogy beállításról beállításra, jelenetről jelenetre megegyezik az eredeti alkotással, leszámítva persze a modernebb környezetet, és hogy a film színes. A filmben Vince Vaughn, Anne Heche, Julianne Moore, Viggo Mortensen, és William H. Macy játszották a főszerepeket. A film paródiaváltozatának címe A báránysültek hallgatnak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]