Prosser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Prosser az egyesült államokbeli Washington állam Benton megyéjének székhelye, a Yakima folyó partján. A 2010-es népszámlálás adatai alapján 5,714 lakosa van.

Amerikai őslakosok évszázadokon keresztül éltek itt, akik a zúgó, azaz "Tap tut" nevet adták a helynek. William Farrand Prosser ezredes 1879-ben járt először ezen a területen, 1882-ben pedig le is telepedett itt. A Northern Pacific Vasúti Társaság két évvel később síneket fektetett le a városban, 1885-ben pedig Prosser földmérési alaptérképet készíttetett. Egy évvel később megválasztották Yakima megye könyvvizsgálójának. Ekkor el is költözött Yakima városába és többet nem tért vissza abba a városba amit alapított.

Lewis Hinzerling malmot építtetett a prosseri zúgóknál 1887-ben, amellyel tovább bátorította a letelepedést. Az első öntözőcsatorna 1893-ra készült el, Prossert végül 1899-ben jegyezték be városként, 229 lakossal.

1905-ben Yakima és Klickitat megyék lekerekítéséből jött létre Benton megye, Prossert pedig megyeszékhelynek választották. 1907-ben erőmű épült, és kiépült az elektromos hálózat a városban. Egy évvel később új középiskolát alapítottak, 1908-ban pedig telefonközpont. 1910-ben a város adományt kapott Andrew Carnegie-től egy könyvtár építéséhez.

Az 1910-es és 20-as években több vállalat is keresett földgázt és kőolajat Prosser területén, de jelentős készleteket nem találtak, a nagy világválság pedig a keresés végét jelentette.

1912. november 5-én Benton megyében népszavazást tartottak arról, hogy vagy Benton City-be, vagy Kennewickbe kerüljön át a megyeszékhely. A szavazást rendszeres rivalizálás és nyilatkozatháború előzte meg. De annak ellenére, hogy a szavazatok többségét Kennewick kapta, a törvényileg előírt hatvan százalékos többség nem volt meg ahhoz, hogy átkerüljön a megyeszékhely, így a mai napig Prosser az.

1919-ben, a Washington State College (később Washington State University) nevű felsőoktatási intézmény létrehozta az Öntözési Kísérleti Intézetet, amely Washington állam csapadékszegény középső területén zajló problémákat vizsgálja a helyiek segítségével.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]