Print on demand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Print on demand (POD), azaz „nyomtatás igény szerint”, vagy „igény szerinti nyomtatás”. Korábban – és elvétve manapság is – használatosak rá a Publish on demand „kiadás igény szerint” vagy a Book on demand „könyv igény szerint” kifejezések is.[1] Ez egyrészt egy nyomtatási technológia, másrészt egy újfajta szolgáltatás és üzleti konstrukció, amely szerint csak akkor kerül kinyomtatásra egy kiadvány vagy könyv, amikor arra konkrét megrendelés érkezik. A POD kialakulását és elterjedését a digitális nyomtatás fejlődése tette lehetővé,[2] , mert egyetlen vagy kevés példányszámú kiadványt nem gazdaságos olyan hagyományos technológiákkal kinyomtatni, mint a magasnyomás vagy az ofszet nyomás. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában számos kisebb nyomda váltotta már fel hagyományos nyomdagépeit a POD technológiához szükséges berendezésekre, illetve több hagyományos könyvkiadó szerződéses kapcsolatban áll POD szolgáltatókkal. Számos tudományos kiadó, illetve egyetemi nyomda saját kiadványaik előállításához egyre inkább POD technológiát vesz igénybe.[3] Nagyobb könyvkiadók pedig a POD technológiában rejlő előnyöket kihasználva tudják felmérni a piaci igényeket és az olvasók érdeklődését egy-egy megjelentetésre szánt kiadványuk esetében, vagy épp az elfogyott címek gyors utánnyomását biztosítják.[4]

Tartalomjegyzék

Könyvkiadás [szerkesztés]

A POD technológiával készült könyvekből nincs eladatlan példány és nem igényelnek raktárkészletet.

A print on demand digitális technológiával előállított könyvek példányonkénti gyártási, előállítási költsége fix áras és egyforma függetlenül a megjelenő mű példányszámától. A POD szolgáltatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legkisebb példányszám az egy példány. Alacsony példányszám esetén a hagyományos nyomtatás költségei jóval magasabbak lennének, mivel példának okáért az ofszet nyomtatással előállított könyvek kötetenként fajlagos költsége, annál alacsonyabb, minél nagyobb példányszámban kerül az adott cím kiadásra.

A POD szolgáltatásban az alacsonyabb költségek miatt a következő üzleti előnyök is rejlenek:

  • A műszaki előkészületek általában jóval kevesebb időt vesznek igénybe, mint a hagyományos nyomtatás esetében.
  • Nem kell nagy mennyiségű kinyomtatott könyvet szállítani és tárolni, amely így csökkenti a szállítási, tárolási, leltározási és könyvelési költségekeket.
  • Nincs eladatlan, raktáron maradt, leértékelésre, vagy újrahasznosításra szánt példány.

A digitális POD kiadvány tehát a hagyományos ofszet nyomtatás alternatívájának is tekinthető. A technológia fejlesztése ma már lehetővé teszi olyan színvonalú kiadványok kinyomtatását, amelyek alig különböztethetők meg a négyszínnyomásos ofszet technikával készült termékektől. A POD technológia a mai kiadói kockázatviselést, a fogyasztói igények folyamatos alul- vagy felülbecslését, a nyomtatáshoz szükséges minimális példányszámhatárt át nem lépő könyvek teljes mellőzését, valamint a túl sok példányban kinyomtatott könyvek sok éves költséges raktározását válthatja fel.[5]

Egyéb kiadványok [szerkesztés]

A digitális technológia ideális előállítási módja az olyan kispéldányszámú kiadványoknak, mint például a plakátok, poszterek vagy reprodukciók, melyekből esetenként csak egyetlen példányt szükséges elkészíteni. Ennek a szolgáltatásnak a megjelenését és elterjedését a nagy formátumú nyomtatásra alkalmas tintasugaras nyomtatók kifejlesztése tette lehetővé. Az ebben rejlő előnyöket számos képzőművész, fotós, fotóművész éppen úgy kihasználja, mint a nagyobb intézmények. Példának okáért a londoni National Gallery 2003 júliusában állította rendszerbe a POD szolgáltatását, melynek segítségével az addigi 60 darabos művészeti reprodukció-kínálata egy csapásra 2 500 darabos kollekcióvá nőtt.[6] Más cégek pedig POD technológiával állítatják elő katalógusaikat, magazinjaikat, árlistáikat, de jellemzően így készülnek a személygépkocsik szervizkönyvei, használati utasításai is.

Technikai háttér [szerkesztés]

A POD technológia végzésére alkalmas speciális berendezés.

A POD egyik hihetetlen előnye abban rejlik, hogy alapvetően nem szükséges hozzá ipari méretű beruházást igénylő géppark. A nyomtatás teljes folyamatát egyetlen – kisebb fénymásoló nagyságú – gép végzi (digitális nyomtató), a mű elektronikus fájlban rendelkezésre bocsátott verziója alapján. Nem létezik külön POD-formátum, erre a célra a PDF vagy Word is megfelel.[5] A kinyomtatott belívek pedig hagyományos módon méretre vághatók és tetszőleges módon köthetők, fűzhetők. Hazánkban leginkább ilyen, félmanufaktúra jelleggel készülnek a POD kiadványok, mert így a szolgáltatók sokkal alacsonyabban tudják tartani az előállítási áraikat, mint a POD technológiára kifejlesztett berendezésekkel, melyek a nyomtatástól a kötésig egyetlen gépsoron végzik el a könyvkészítés teljes műveletsorát.

Hiszen ma már létezik kifejezetten a POD technológiát végző berendezés is, melyek közül a legismeretebb és legelterjedtebb a Xerox által kifejlesztett Espresso Book Machine (RBM). Ez a készülék 5-10 perc alatt, kétszáz oldalt nem meghaladó műveket teljes színes változatban, keménypapír-kötéssel ellátva képes kinyomtatni az EBM „Könyvtári minőségben” (library-quality).[7] Az Espresso Book Machine mögött felsorakozott a Google is. A szerzői joggal nem védett műveket, melyek digitalizált formában léteznek, print változatban helyileg szolgáltatja POD keretében, az Espresso Book Machine gépezet segítségével.[8]

A POD hazai elterjedése [szerkesztés]

Magyarországon csak az elmúlt néhány évben jelent meg a POD technológia és szolgáltatás. A hazai legismertebb POD vállalkozások:

Szolgáltatások, tevékenységek [szerkesztés]

A hazai POD szolgáltatást kínáló kiadók az alábbi négy tevékenységgel foglalkoznak[13]:

Szerzői megrendelés:

  • Alkotóknak, szerzőknek kínálnak lehetőséget, akik kis példányszámban kívánják műveiket megjelentetni;
  • oktatóknak, akik saját jegyzeteikből kívánják diákjaikat tanítani;
  • tudományos fokozatra aspirálóknak, egyetemi hallgatóknak és diákoknak, akiknek több példányban, kötött formátumban kell leadniuk munkájukat.

Kiadói megrendelés:

  • A tervezett könyv megjelenése előtt 50-100 példány kinyomtatása és megküldése piackutatási célból;
  • hagyományos technikával kinyomott mennyiség pótlása ideiglenesen, vagy hosszú távon;
  • ajándékozási, ünnepi alkalmakra tervezett dokumentumok könyv alakban való megjelentetésre.

Céges megrendelés:

  • évkönyvek
  • éves jelentések
  • helytörténeti kiadványok
  • tankönyvek
  • oktatási segédanyagok
  • programfüzetek
  • marketing kiadványok

Hagyományos kiadói tevékenység:

A POD technológiát alkalmazó szolgáltatók tevékenységi körében megjelenhetnek hagyományos könyvkiadói feladatok is, úgy mint szerzői jogok vásárlása, a szöveg gondozása (szerkesztés, korrektúra, lektorálás) vagy digitalizálása. Hazánkban az első ilyen cég a már említett fapadoskonyv.hu, amely a POD szolgáltatások mellett főprofilként könyvkiadói és könyvterjesztői feladatokat lát el. 2010 év végéig kínálatukban mintegy 1000 könyvcím szerepel, melyet saját on-line felületükön, és más internetes könyváruházon keresztül értékesítenek, és igény szerint bármelyik címet már akár egyetlen példányban is előállítják.[14]

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. ↑ Kerekes 2010, 122.
  2. ↑ Kleper, Michael L. ”The Handbook of Digital Publishing”. Vol. II., Rochester Institute of Technology, Prentice Hall, 2000, ISBN 0-13-029371-7 , part of the Encyclopedia of Printing Technologies in 2. Vol.
  3. ↑ Scott Jaschik (31 July 2007). "New Model for University Presses" (electronic). insidehighered.com. http://www.insidehighered.com/news/2007/07/31/ricepress. Retrieved 14 August 2007.
  4. ↑ Snow, Danny (Jan-February 2001). "Print-on-Demand: The Best Bridge Between New Technologies and Established Markets". BookTech: The Magazine for Publishers.
  5. ^ a b Kerekes 2010, 123.
  6. ↑ http://www.wordiq.com/definition/Print_on_demand
  7. ↑ www.ondemandbooks.com
  8. ↑ Kerekes 2010, 124.
  9. ↑ Ad Librum Kiadó honlapja
  10. ↑ Blog Digitális Könyvkiadó honlapja
  11. ↑ fapadoskonyv.hu honlapja
  12. ↑ Révai Digitális Kiadó honlapja
  13. ↑ Kerekes 2010, 124-125.
  14. ↑ Lásd a fapadoskonyv.hu ingyenes terjesztésű magazinját VanMás címen, vagy a kiadó honlapját: [1]

Lásd még [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

Magyarul [szerkesztés]

Angolul [szerkesztés]

  • 2007.5 Writer's Market, Robert Lee Brewer & Joanna Masterson. (2006) ISBN 1-58297-427-6
  • The Fine Print of Self-publishing: The Contracts & Services of 48 Major Self-publishing Companies, Mark Levine. (2006) ISBN 1-9335385-6-2
  • Print on Demand Book Publishing, Morris Rosenthal (2004) ISBN 0-9723801-3-2

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A POD szolgáltatásról angolul [szerkesztés]

A magyar POD szolgáltatók honlapjai [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Print_on_demand&oldid=13286757”