Portál:Lovas/Lovas hírek
A hónap cikke
Magyar Derby (ügető)
A Magyar Ügetőderby (1884-től 1891-ig mint Nagy Tenyészverseny) a szakág legrangosabb versenyeként számon tartott lóverseny, amit legelőször 1884-ben rendeztek meg. A tradicionális galopp Magyar Derby megrendezése előtt 37 évvel az ügető szakmában a „tenyészverseny” kifejezést használták, csak a jelzővé alakult derby kifejezést vették át a szervezők. Ezt a versenyt nem kötik évszázados szabályok, többek között a versenytáv is a kor elvárásainak megfelelően, időről időre változik. Néhány éves kihagyás után 2014. augusztus 3-án rendezték meg a 100. Magyar Ügetőderbyt, ahol egyszerre jelent meg az összes Ügetőderby-győztes hajtó. Ezen a napon egy különleges szupersprint futamot is rendeztek, amely korábban még nem került megrendezésre.
Története[szerkesztés]
1890-ig a négy éves lovak háromezer méteres távon versenyeztek. Az első versenyt 1884. május 24-én Nagy Tenyészverseny néven rendezték, a győztes az Anda nevű ló lett. A versenyeket nem kísérte túl nagy érdeklődés ezekben az években, így történhetett, hogy 1891-ben Barbarossa versenytárs nélkül maradt. Közel másfél évtizedes kihagyás után, a Budapesti Ügetőverseny Egyesület aktív tevékenysége révén, 1906-ban már az Erzsébet királyné úti pályán rendezték meg a versenyt, a korábbival azonos szabályokkal. Három derby megrendezése után hosszú szünet következett. Ennek oka az volt, hogy a galopp szakághoz hasonlóan itt is megállapodás született, miszerint az Osztrák-Magyar Monarchiában Bécsben rendezik meg ezt a versenyt. A magyar ügető két legfontosabb versenye hosszú évtizedekig az 1905-ben, illetve 1906-ban alapított Nemzeti Díj és Hungária Díj volt. A monarchia széthullása után 1924-re érett meg a helyzet önálló derby rendezésére, ahol bécsi mintára 3250 méter volt a táv. A következő évben a BÜE a fejlődés érdekében kiesebb versenyeket finanszírozott. 1927-től napjainkig csak a háború miatt maradt el az 1945-ös verseny.