Pikéthy Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 5., 09:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Pikéthy Tibor
Életrajzi adatok
Született1884. március 28.
Komárom
Elhunyt1972. július 21. (88 évesen)
Vác
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1907)
Pályafutás
Hangszerorgona
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Pikéthy Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisfaludi Pikéthy Tibor (K. Pikéthy Tibor) (Komárom, 1884. március 28.Vác, 1972. július 21.) magyar zeneszerző, karnagy, orgonaművész.

Életpályája

1885-ben Albertfalvára költözött a család. 1891-ben Nagykanizsára költöztek édesapja munkája miatt (állomásfőnök volt). Az elemi iskolát és a gimnáziumot is Nagykanizsán járta ki. 1902-ben adták ki első zongoraművét. 1904-ben diplomázott a győri tanítóképzőben. 1907-ben magánúton elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. Kezdetben Pannonhalmán, majd 1915-től Vácon oktatott; a püspöki székesegyház karnagya és orgonistája volt. 1916-ban jelent meg első műve; Schubert (Franz) és emlékei Magyarhonban címmel. 1917-től a Zeneművészeti Főiskolán karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett, ahol Herzfeld Viktor oktatta. 1934-ben Vácott zeneiskolát alapított, ahol igazgatóként zeneelméletet és összhangzattant oktatott; 2004-ben az intézmény felvette nevét. 1946-ban egyházzenei igazgató lett. Egy ideig a Nemzeti Zenedében tanított.

Életműve 105 Opus: zongora-, énekkari és orgonamű. Cantilena és Gyászzene című művei egy füzetben jelentek meg (Budapest, 1964) 80. születésnapjára.

Családja

Szülei: Pikéthy Gusztáv (1843–1899) és Ritter Stefánia Janka (1851–1915) voltak. Kétszer nősült; első felesége Gaulachner Terézia (1885–1954) volt, akivel 1906. december 8-án kötött házasságot. Egy lánya született: Pikéthy Alexa Cornelia (1919-?). Második felesége Mányai Mária szoprán énekesnő volt.[1] Pikéthy Gusztáv (1805–1876), Pikéthy Tibor nagyapjának testvére volt.

K. Pikéthy Tibor emléktábla Vácon. Migazzi Kristóf tér 2.

Művei

  • Te Deum. Gyászének (1923)
  • Orgonamuzsika (1925, bővített kiadás; 1976)
  • Missa pro pace (1934)
  • Bach Fantázia (1949)
  • Introductio és Fuga (1960)

Jegyzetek

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerkesztette: Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztette: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
  • Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. 529. o. ISBN 9630371278
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.