Paulányi Magda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paulányi Magda
SzületettPaulányi Magdolna
1945. június 19.
Budapest
Elhunyt2024. január 14. (78 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozásagerelyhajító
Iskolái

Magassága169 cm[4]
Testtömege66 kg[4]
Atlétapályafutása
VersenyszámGerelyhajítás
Klub
  • BRESC (1960–1964)
  • Bp. Honvéd (1965–1979)
  • Volán SC (1980–1981)
Edző
egyéni csúcs: 
gerelyhajítás:60,06 m (1972)
súlylökés:14,58 m (1972)
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
Európa-bajnokság
ezüst
1969, Athén
gerelyhajítás
Universiade
ezüst
1970, Torino
gerelyhajítás

Paulányi Magda férjezett nevén: Vidos Imréné, Varga Pálné (Budapest, 1945. január 19. – 2024. január 14.) Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gerelyhajító.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1960-ban kezdett atletizálni a rákosfalvai BRESC színeiben. Kezdetben elsősorban súlylökő volt, majd 1964-ben Söjtör József tanácsára lett gerelyhajító.[5] 1965-től a Budapesti Honvéd versenyzője lett. Ebben az évben májusban Gyulán (49,02 m),[6] majd júniusban Lipcsében (49,27 m) is megközelítette az 50 métert,[7] amit 1966 májusában el is ért (50,08 m).[8] Ezzel teljesítette az Európa-bajnokság nevezési szintjét. Júliusban 50,64 méterre javította egyéni csúcsát.[9] Az Európa-bajnokságon nem került be a csapatba, mert Antal Márta, Németh Angéla és Radnai Ágnes mögött csak a negyedik volt a ranglistán. A következő két évben nem tudott 50 méter fölé kerülni.

1969 áprilisában 49,88 méterrel nyitotta a szezont,[10] majd 51,46 méterrel egyéni csúcsot ért el,[11] amit a következő héten 53,98 méterre javított.[12] Ezzel teljesítette az Eb nevezési szintjét is. A hónap végén Jénában már 55,34 méterre hajította a szert. Ezzel az akkori magyar örök ranglistán feljött a harmadik helyre.[13] Az augusztusi magyar bajnokságon tovább javult, és 56,44 méteres eredménnyel a dobogó második fokára állhatott fel.[14] Ezzel az eredménnyel az Európai ranglistán az ötödik helyre jött fel.[15] Szeptemberben az Európa-bajnokságon egyetlen érvényes kísérlettel 48,06 m-rel utolsóként jutott a nyolc közé, ahol elsőre 58,80 métert hajított, ami az ezüstéremhez volt elegendő.[16] Eredménye az akkori örök világranglistán a 11. volt.[17] Az év magyar sportolója szavazáson a harmadik helyen végzett.[18] A következő évben már áprilisban 56,08 métert teljesített.[19] Májusban új egyéni csúcsot, 59,18 métert ért el.[20] A szezon két legfontosabb versenyén a csapat Európa-kupán és az universiadén is elmaradt a várakozástól (53,44 m; 50, 60 m), de utóbbi így is ezüstérmet ért. 1971-ben a tavaszi spliti felkészülésen 55 méter körül dobott. Egy deréksérülés után az első félévben nem tudott kiemelkedő eredményt elérni. Júliusban 57,30 métert hajított, de az Európa-bajnoki csapatból a rosszabb átlageredménye miatt kimaradt.[21] 1972-ben május közepén 57,94 métert,[22] majd június elején 57,56 métert teljesített.[23] Ezt követően 59,90 méterrel,[24] majd 60,06 méterrel egyéni csúcsot ért el.[25] Az olimpián nem tudta hozni a korábbi formáját és 52,36 méterrel tizenegyedik lett. Az ötkarikás játékok után két héttel közel 59 métert dobott egy versenyen.[26]

1973-ban egy könyöksérülés miatt csak június végén indult először versenyen.[27] Az augusztusi universiádén nyolcadik volt.[28] 1974 márciusában gyermeke született, a versenyzést szeptemberben kezdte újra.[29] A következő évben derékproblémákkal küzdött, ezért nem tudott 56 m fölé jutni. 1977 februárjában megszületett második gyermeke, majd nyáron megműtötték. 1977 végén állt újra edzésbe.[30] 1978 végén Achilles-ínszakadást szenvedett.[31] 1980-ban a Volán SC versenyzője lett.[32] 1981 végén bejelentette a visszavonulását.[33] Sportolói pályafutása után a Budapesti Atlétikai Szövetségben tevékenykedett, valamint a Bp. Volán elnökhelyettese, majd elnöke volt. Később az Open Sport Club elnöke volt.

Legjobb eredményei évenként[szerkesztés]

Gerelyhajítás
  • 1961: 31,70 m[34]
  • 1962: 36,44 m[35]
  • 1963: 39,70 m[36]
  • 1964: 45,42 m (magyar ranglista: 8.)[37]
  • 1965: 49,27 m (4.)[38]
  • 1966: 50,64 m (4.)[39]
  • 1967: 49,34 m (8.)[40]
  • 1968: 49,76 m (5.)[41]
  • 1969: 58,80 m (2., világranglista: 5.)[42][43]
  • 1970: 59,18 m (1., 6.)[44]
  • 1971: 57,30 m (2., 16.)[45][46]
  • 1972: 60,06 m (1., 12.)[47][48]
  • 1973: 50,68 m[49]
  • 1974: 51,48 m (5.)[50]
  • 1975: 56,56 m (1.)[51]
  • 1976: 57,28 m (1., 30.)[52][53]
  • 1977: −
  • 1978: 56,80 m (4.)[54]
  • 1979: 54,36 m (8.)[55]
  • 1980: 54,66 m (8.)[56]
  • 1981: 50,58 m (12.)[57]
Súlylökés
  • 1960: 09,76 m[58]
  • 1961: 10,37 m
  • 1962: 11,78 m
  • 1963: 12,15 m
  • 1964: 13,97 m (5.)
  • 1965: 13,12 m (7.)
  • 1966: 13,18 m (12.)
  • 1967: 13,48 m (9.)
  • 1968: 13,17 m (15.)
  • 1969: 13,12 m (12.)
  • 1970: 13,80 m (9.)
  • 1971: 12,16 m (30.)
  • 1972: 14,58 m (6.)
  • 1973: 13,13 m (18.)
  • 1974: –
  • 1975: 12,53 m (28.)
  • 1976: –
  • 1977: −
  • 1978: 12,60 m (25.)
  • 1979: 12,10 m (37.)
  • 1980: 12,62 m (27.)
  • 1981: 12,10 m (41.)

Helyezései[szerkesztés]

Gerelyhajítás
Súlylökés
magasugrás
  • Magyar csapatbajnokság
Diszkoszvetés
  • Magyar csapatbajnokság
Ötpróba
  • Magyar csapatbajnokság

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Most érkezett: elhunyt a magyar olimpikon, hosszú ideje betegséggel küzdött, 2024. január 19. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
  2. http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/24909#ordertype
  3. sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 31.)
  4. a b Olympedia (angol nyelven), 2006
  5. 1969-ben tűntek fel. Szabad Föld, XXV. évf. 52. sz. (1969. december 25.) 21. o.
  6. Kitűnő dobóeredmények Gyulán. Népsport, XXI. évf. 102. sz. (1965. május 24.) 1. o.
  7. Zsivótzky 67.44-gyel nyert Helsinkiben. Népsport, XXI. évf. 130. sz. (1965. július 2.) 6. o.
  8. Zsivótzky 71.26-ot dobott. Népsport, XXII. évf. 95. sz. (1966. május 15.) 5. o.
  9. Pompás országos csúcs a Népstadionban. Népsport, XXII. évf. 135. sz. (1966. július 10.) 2. o.
  10. Fejér és Murányi 58 m-en felül. Népsport, XXV. évf. 86. sz. (1969. április 20.) 5. o.
  11. Jó eredményeket értek el a Honvéd-atléták. Népsport, XXV. évf. 93. sz. (1969. április 28.) 4. o.
  12. Újabb országos csúcsok az ügyességi atlétikai CSB-s. Népsport, XXV. évf. 98. sz. (1969. május 5.) 5. o.
  13. Vidosné 55 méteren felül! Népsport, XXV. évf. 117. sz. (1969. május 27.) 6. o.
  14. Színvonalas ügyességi döntők az atlétikai bajnokság harmadik napján. Népsport, XXV. évf. 199. sz. (1969. augusztus 31.) 2. o.
  15. Ez a főpróba sokkal jobban is sikerülhetett volna. Népsport, XXV. évf. 201. sz. (1969. szeptember 2.) 5. o.
  16. Világcsúcs a női 400 m-en. Népsport, XXV. évf. 215. sz. (1969. szeptember 19.) 1. o.
  17. Magdinak három évig kellett várnia. Népsport, XXV. évf. 230. sz. (1969. október 6.) 5. o.
  18. Az év sporthősei. Népsport, XXV. évf. 297. sz. (1969. december 25.) 3. o.
  19. Vidosné már 56-on felül. Népsport, XXVI. évf. 98. sz. (1970. április 27.) 7. o.
  20. Farkas 10.2-es csúcsot futott 100-on, Vidosné 59.18-at hajított. Népsport, XXVI. évf. 108. sz. (1970. május 10.) 6. o.
  21. Az oroszlán nem hozott szerencsét. Képes Sport, XVIII. évf. 38. sz. (1971. szeptember 21.) 19. o.
  22. Két csúcsátlag, újabb meglepetések. Népsport, XXVIII. évf. 114. sz. (1972. május 15.) 5. o.
  23. Öt számban győzelem Mainzban. Népsport, XXVIII. évf. 131. sz. (1972. június 4.) 4. o.
  24. Rangos eredmények a Népszava Kupa nyitányán. Népsport, XXVIII. évf. 141. sz. (1972. június 16.) 5. o.
  25. Biztos magyar női és csehszlovák férfi atléta győzelem. Népsport, XXVIII. évf. 156. sz. (1972. július 3.) 4. o.
  26. Értékes győzelmet harcoltak ki az atlétanők. Népsport, XXVIII. évf. 225. sz. (1972. szeptember 18.) 5. o.
  27. Honvéd-győzelem utánpótláscsúccsal. Népsport, XXIX. évf. 149. sz. (1973. június 26.) 2. o.
  28. A magyar női tornászcsapat harmadik. Népsport, XXIX. évf. 193. sz. (1973. augusztus 17.) 7. o.
  29. Az első lépés sikerült. Népsport, XXX. évf. 240. sz. (1974. október 12.) 4. o.
  30. Anyai hivatás és sportszeretet. Néphadsreg, XXX. évf. 48. sz. (1977. november 26.) 10. o.
  31. Sérültekről. Népsport, XXXIV. évf. 297. sz. (1978. december 9.) 7. o.
  32. A Népsport jelenti. Népsport, XXXVI. évf. 44. sz. (1980. február 22.) 7. o.
  33. A Népsport jelenti. Népsport, XXXVII. évf. 283. sz. (1981. november 30.) 2. o.
  34. 1961. évi legjobb serdülő eredmények. Atlétika, V. évf. 11. sz. (1961. november) 183. o.
  35. Az 1962. évi legjobb ifjúsági eredmények. Atlétika, VI. évf. 11. sz. (1962. november) 188. o.
  36. Az 1963. évi női ifjúsági ranglista. Atlétika, VII. évf. 10. sz. (1963) 144. o.
  37. Az 1964. év 50 legjobb eredménye. Atlétika, IX. évf. 2. sz. (1965. február) 31. o.
  38. Az 1965. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, X. évf. 1. sz. (1966) 31. o.
  39. Az 1966. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, XI. évf. 1. sz. (1967. január) 22. o.
  40. Az 1967. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, XII. évf. 1. sz. (1968. január) 16. o.
  41. Az 1968. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, XIII. évf. 2. sz. (1969. február) 6. o.
  42. Az 1969. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, XIII. évf. 1. sz. (1969. január) 18. o.
  43. A világ atlétikája 1969-ben. Népsport, XXVI. évf. 28. sz. (1970. február 2.) 7. o.
  44. A világ atlétikája az olimpiász közepén. Népsport, XXVII. évf. 37. sz. (1971. február 13.) 7. o.
  45. Felnőtt legjobb ötven eredménye. Atlétika, XVI. évf. 1. sz. (1972. január) 16. o.
  46. A világ atlétikája 1971-ben. Népsport, XXVIII. évf. 20. sz. (1972. január 24.) 7. o.
  47. Az 1972. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, XVII. évf. 1. sz. (1973. január) 16. o.
  48. Női atlétikai világmérleg 1972. Népsport, XXIX. évf. 31. sz. (1973. február 6.) 5. o.
  49. Az 1973. év legjobb 50 eredménye. Atlétika, XVIII. évf. 1. sz. (1974. január) 15. o.
  50. Legjobb atlétanőink az Eb évében. Népsport, XXX. évf. 304. sz. (1974. december 29.) 7. o.
  51. Legjobb atlétanőink 1975-ben. Népsport, XXXI. évf. 302. sz. (1975. december 24.) 7. o.
  52. Legjobb atlétanőink az olimpiai évben. Népsport, XXXII. évf. 308. sz. (1976. december 24.) 4. o.
  53. A világ női atlétikája 1976-ban. Népsport, XXXIII. évf. 14. sz. (1977. január 17.) 4. o.
  54. A Magyar Atlétikai Szövetség Évkönyve és Kézikönyve. (hely nélkül): Sportpropaganda Vállalat. 1978. 154. o.  
  55. A Magyar Atlétikai Szövetség 1980. évi Kézikönyve és 1979. évi Évkönyve. Budapest: Sportpropaganda Vállalat. 1980. 165. o.  
  56. A Magyar Atlétikai Szövetség 1981. évi Kézikönyve és 1980. évi Évkönyve. Budapest: (kiadó nélkül). 1980. 149. o.  
  57. A Magyar Atlétikai Szövetség 1982. évi Kézikönyve és 1981. évi Évkönyve. Budapest: (kiadó nélkül). 1982. 155. o.  
  58. 1960. évi serdülő ranglista. Atlétika, V. évf. 2. sz. (1961. február) 28. o.

Források[szerkesztés]