Pareto-elv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.

Tartalomjegyzék

Vilfredo Pareto [szerkesztés]

Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlőtlen vagyoneloszlást (a javak egyenlőtlen eloszlását) írta le megfigyelései alapján.

Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során. Dr. Joseph Juran (1930 és 1940 között) hasonló megállapításra jutott a minőségügy területén. Juran megfogalmazásában a (bekövetkező) problémák 80%-át a hibák (az elkövetett hibák) 20%-a okozza. Pareto's Principle – The 80-20 Rule

A közgazdaságtan, a menedzsmenttudományok területén széles körben megfigyelt és tudatosan alkalmazott elvről beszélünk. Egy piaci környezetben működő vállalat bevételének 80%-át általában a vevők 20%-a „termeli meg”. Ezen elv ismerete segíti a döntéshozatalt (decision making).

A Pareto-elv kiterjesztése [szerkesztés]

A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál és egy paraméterében sem rosszabb annál. Slides for Lectures (Topic 1: Theories of Distribution, Pareto's Contribution to Utility Theory, page 16.)

E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás, már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó marketingkommunikáció üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést.

Lásd még [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]