Palotás

Palotás
Szent István szobra a templom előtt
Palotás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Kistérség 2012-ig	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Mihály
Irányítószám	3042
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1647 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	96,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Palotás Pozíció Magyarország térképén
Palotás Pozíció Nógrád megye térképén
é. sz. 47,7946°, k. h. 19,5986°47.7946, 19.5986

Palotás község Nógrád megye déli részén, a pásztói kistérségben, a 21. főközlekedési úttól 8 km-rel nyugatra.

Fekvése

A Cserháttól délre, a hegység törmelékkúpjának észak-északnyugat–dél-délkelet irányú völgyekkel szabdalt alacsony, lapos hátú dombvidékén épült; határának egy része már a Zagyva vízgyűjtő területe. A főváros közigazgatási határától és a megyeszékhely Salgótarjántól egyaránt 50, Pásztótól, Hatvantól és Aszódtól 20-20 km-re van.

A fővárostól az M3 autópályán, majd a bagi elágazótól az Aszód - Kartal - Verseg - Héhalom útvonalon közelíthető meg, a 21. útról pedig Jobbágyi felől.

Története

Palotás (Kökényes-, Mikod-, Palotás-) Árpád-kori település. Nevét 1075-ben már említették az oklevelek Hotuandi néven. A 12. századtól a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt. 1246-ban Kökényes fia János volt az ura, majd tőle fia, Radnót (1312–1315) örökölte. Az ő halála után a Kacsics nemzetségbeli Simon, a Palásthi Radó család őse nyerte adományul.

1246-ban Krukenus, Hatuan, 1260-ban Micudhotuono, Cukenushotuono, 1283-ban Palatashatwan néven írták.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint 1428-ban, illetve Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásában a Palathashatwan elnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyben palota van. A helység nevének később önállósult előtagja tehát valamely birtokosának kastélyára, „palotájára” utal. A helyi szájhagyomány tudni véli, hogy a mai templom mögött állt az Esterházy család kastélya, amit az előző uraktól örököltek. A helységnév utótagja feltehetőleg valaminek a száma – ez lehet lakos, telek, terület stb.

A 15. században Buják várához tartozott. Zsigmond király 1424. május 20-án feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasó stb.). 1439-ben Albert király elkobozta a várat Borbálától, és Báthory Istvánnak adományozta.

A mohácsi csatavesztés után 1528-ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551-ben már ismét egy Báthory (Báthory András) volt a birtokos.

1633-1634-ben a váci nahije része volt, csupán 4 adóköteles házzal.

1678. november 22-én Thököly Imre és Balassa Imre kurucai szállták meg.

1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze.

1770-ben herceg Esterházy „Fényes” Miklós volt az ura; ettől kezdve az Esterházyak bujáki uradalmához tartozott.

A 19. század – 20. század fordulóján a község legnagyobb birtokosa báró Schossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt.

1795-ben 495, 1910-ben 1353 római katolikus vallású lakost jegyeztek föl.

1981-ben Palotáshalom néven egyesítették Héhalom községgel. A közös tanácshoz tartozott még Kisbágyon és Szarvasgede. A két falu 1990-ben újra különvált.

1984 óta nagyközség.

Lakosainak száma a 2000-es évek második felében:

• 2005 – 1739 fő,
• 2006 – 1726 fő,
• 2007 – 1722 fő,
• 2008 – 1700 fő,
• 2009 – 1698 fő.

Szent Péter és Pál templom

első világháborús hősi emlékmű a templom előtt

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt műemlék római katolikus templom
• Szent István szobra a templom előtt áll. A millenniumi emlékévben, 2000-ben elkészült szobor Szpisják Pál alkotása.
• Horgásztó

További információk

• Györffy György: Nógrád vármegye.
• Palotás az utazom.com honlapján
• Palotás Önkormányzatának honlapja
• Bokor, „A traktorok otthona”