Párizsi kódex

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A drezdai- és a madridi kódexnél jóval rövidebb a párizsi kódex, azaz Codex Peresianus, melynek hossza mindössze 1,45 méter, szintén 13 cm széles, 24 lapból áll. A lapoknak többnyire csak a középső része olvasható, a széli részek szinte teljesen elmosódottak. A kódex szent rituálékkal foglalkozik, itt is találunk csillagászati adatokat, de az Initiale Sorozatok és a tzolkin beosztás egyaránt hiányzik.

E könyvtár kürtőjében León de Rosny 1859-ben talált egy odavetett kosarat, benne a kódexet. A 23. és 24. oldalon fantasztikus állatok rajza látható, amint azok függeszkednek az égbolt glyphájáról, amely itt az Ekliptikának felel meg. A 13 állat megfelel a maja zodiákusnak. A maják tizenhárom konstellációt ismertek, ezek közül kilenc hasonlít a mi csillagképeinkhez, egy pedig (a Skorpió) teljesen megegyezik.

A kódexet a Párizsi Nemzeti Könyvtár őrzi. Keletkezése i.sz. 1450-re tehető.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Romhányi Attila: Maja Mozaik
  • Dr. Romhányi Attila: Maja kalendárium
  • Susan Milbrath: Star Gods of Maya - Astronomy in Art, Folklore, and Calendars, University of Texas Press, 1999, ISBN 0-292-75225-3