Otis Redding

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen GhostDestroyer100 (vitalap | szerkesztései) 2020. január 30., 15:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új forrás hozzáadva)
 Ezt a zenei témájú cikket át kellene nézni és javítani, mivel minősége kifogásolható, nevezetessége kétséges, formázandó vagy (további) forrásokra lenne szüksége.
Otis Redding
Született1941. szeptember 9.[1][2][3][4][5]
Dawson
Elhunyt1967. december 10. (26 évesen)[1][2][3][4][5]
Madison
Állampolgárságaamerikai
HázastársaZelma Redding[6]
GyermekeiOtis Redding III
Foglalkozása
IskoláiBallard-Hudson High School
Kitüntetései
Halál okarepülőbaleset
A Wikimédia Commons tartalmaz Otis Redding témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Otis Redding (Dawson, 1941. szeptember 9. – Madison, 1967. december 10.) amerikai soul/rhythm and blues énekes volt. Az amerikai könnyűzene egyik leghíresebb alakjaként ismert. Lemezeit több kiadó is megjelentette: főleg a Stax Records, de a Volt Records, Atco Records, Rhino Records, Sundazed Records égisze alatt is piacra kerültek az albumai. Eredetileg hat nagylemezt jelentetett meg, de posztumusz kiadásban még öt stúdióalbum is piacra került tőle.

Életrajza

1941-ben látta meg a napvilágot a georgiai Dawsonban. Kiskorában a Vineville-i baptista templomban énekelt, és gitár-, illetve zongoraleckéket vett. Tíz éves korától már ének és dob órákat vett. Középiskolás korában az iskolai zenekarban énekelt. Szenvedélye volt az éneklés, zenei hatásaként főleg Little Richard-ot jelölte meg. Tizenöt éves korában elhagyta az iskolát, hogy családját (és főleg tuberkolózisos édesapját) segítse. 1958-ban ért el áttörést, amikor egy tehetségkutató versenyen Johnny Jenkins gitáros kíséretében Little Richard "Heebie Jeebies" című dalát énekelte. Redding megnyerte a tehetségkutató versenyt, és öt dollár jutalmat is kapott. Ezt követően Redding és Jenkins együtt zenéltek. 1961-ben feleségül vette a tizenöt éves Zelma Atwoodot, akitől egy fia született. Az 1960-as években Los Angelesbe költözött, majd elkezdte megírni legelső dalait.

Eleinte a "Pat T. Cake and the Mighty Panthers" banda tagja volt, amelyben Johnny Jenkins szerepelt. Jenkins azonban elhagyta a zenekart az évek alatt. Redding összetalálkozott Phil Waldennel, aki a későbbi Phil Walden and Associates nevű cég alapítója lett, illetve Bobby Smith-szel, aki a Confederate Records lemezkiadót vezette. 1962-ben bekerült a Stax Records-hoz, Johnny Jenkins-szel együtt. A "Hey Hey Baby" és a "These Arms are Mine" című dalok nagyon sikeresek lettek.

Legelső nagylemeze 1964-ben jelent meg, az Atco Records gondozásában. A lemezen a "These Arms Are Mine" is szerepelt, illetve több régebbi dala. A dalokat a Stax és a Volt Records dobta piacra, de az album már az ATCO Records égisze alatt jelent meg. Második stúdióalbuma egy évvel később, 1965-ben került a boltok polcaira. Sikerei hatására egy 1.2 négyzetkilométeres ranch-et vásárolt Georgiában, majd további zenészekkel karöltve két lemezkiadó céget alapított: a "Jotis Records"-ot és a "Redwal Music"-ot. Utóbbit hamar bezárták, ismeretlen okok miatt. Redding általában a híres Whisky-a-Go-Go klubban játszott. Harmadik, szintén 1965-ös stúdióalbuma bekerült az 1001 lemez, amelyet hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe. A lemezt a VOLT és az ATCO kiadók jelentették meg. Negyedik nagylemeze 1966-ban került a boltok polcaira. 1966-ban és 1967-ben is megjelentetett egy nagylemezt, az utolsón Carla Thomas-szal együtt szerepelt.

Otis Redding 1967-ben, repülőgép-lezuhanás következtében elhunyt. A wisconsini Madisonban, illetve a Factory nightclubban játszott volna, szintén Wisconsinban. Az idő rossz volt, ugyanis esett az eső és sűrű köd volt, ennek ellenére mégis felszállt a repülőgép. A szerencsétlen időjárás-viszonyok miatt a repülőgép belezuhant a Monona-tóba. Halála után kortárs zenészei megemlékeztek róla, majd a lemezkiadók újabb, posztumusz kiadású lemezeket dobtak piacra.

1989-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. Több lemeze is felkerült a Rolling Stone legjobb albumainak listájára, illetve 2002-ben szobrot állítottak az emlékére, Macon városában. Ugyanitt már létezett Otis Redding emlékhíd és emlékkönyvtár is.

Diszkográfia

Stúdióalbumok

  • Pain in My Heart (1964)
  • The Great Otis Redding Sings Soul Ballads (1965)
  • Otis Blue: Otis Redding Sings Soul (1965)
  • The Soul Album (1966)
  • Complete and Unbelievable: The Otis Redding Dictionary of Soul (1966)
  • King and Queen (1967)

Posztumusz nagylemezek

  • The Dock of the Bay (1968)
  • The Immortal Otis Redding (1968)
  • Love Man (1969)
  • Tell the Truth (1970)
  • Remember Me (1992)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://otisredding.com/the-man/
  7. ↑ otis-redding
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Otis_Redding&oldid=22215762”