Orom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orom (Ором / Orom)
Orom1.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Magyarkanizsa
Rang falu
Polgármester Lékó Róbert
Irányítószám 24207
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 1561 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 65,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orom  (Szerbia)
Orom
Orom
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 58′ 20″, k. h. 19° 49′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 20″, k. h. 19° 49′ 33″

Orom (szerbül Ором / Orom) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Magyarkanizsa községhez tartozik. Földrajzilag Bácska északkeletei részén, mintegy 6500 hektár földterületen terül el. Magyarlakta település 1561 lakossal.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koordinátái 45° 59' földrajzi szélesség és 19° 50' keleti földrajzi hosszúság. Tengerszint feletti magassága 107-110 m.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1892-93-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az első iskola, és még ebben az évben lendületet kapott a tanyacsoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdődött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlődtek valódi falvakká, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól.

Orom és környéke első telepesei túlnyomórészt magyarok voltak, akik Felső-Magyarországról és Szeged környékéről települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-jén vált önállóvá Orom, Völgyes és Újfalu településekkel. Jelenleg a magyarkanizsai közigazgatási szervek helyi irodája működik, a helyi közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
2909 2872 2612 2220 2007 1912 1561[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1471 94,23
Szerbek 35 2,24
Horvátok 11 0,70
Jugoszlávok 10 0,64
Bunyevácok 3 0,19
Macedónok 1 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedési helyzete kedvezőnek mondható, mivel áthalad rajta a Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal vasútvonal (a település a vasútállomás 1889-es felépülésével lett ismertebb), aszfaltút köti össze Szabadkával (19 km), Magyarkanizsával (21 km), Zentával (23 km) és a Röszke-Újvidék autópályával (15 km).

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]