Orbán Balázs

Orbán Balázs

lengyelfalvi báró Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1830. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).

Élete

Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott.

Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Felhasználva a lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg "Keleti utazás" címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot ad.

Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben kapta a hírt a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segíti szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek számították. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernesey szigetén emigrációban élő Victor Hugo.

Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használja fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.

1872-től élete végéig tagja volt a magyar országháznak, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.

Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyei buktatják ki egy választáskor, nem mindig értik meg a "Csont bárót". Késői elismerésként csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.

Orbán Balázs síremléke

Társasági tagság

• Kemény Zsigmond Társaság

Emlékezete

Síremlékéhez vezető székelykapuk

Egyetlen örökösének népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint a Szejke-fürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.

Irodalom

• Orbán Balázs emlékezete, Budapesti Dávid Ferenc Egyesület, Budapest, 1940.
• Kós Károly: Orbán Balázs, a néprajzkutató, Tudományos Kiadó, Kolozsvár, 1957.
• Orbán Balázs: Torda város és környéke (hasonmás kiadás), Helikon Kiadó, Budapest, 1984, ISBN 9632079000
• Orbán Balázs: Torda város és környéke, Európa Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 9630739534
• Orbán Balázs: Székelyföld és Erdély, CR-ROM, Arcanum, Budapest, 2001, ISBN 9639374148
• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból (hasonmás kiadás), Babits Kiadó, Szekszárd, 2002, ISBN 9639272779

Származása

Orbán Balázs családfája

b. Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1830. febr. 3.– Budapest, 1890. ápr. 19.) író, néprajzi gyűjtő	Apja: lengyelfalvi b. Orbán János (Kassamindszent, 1779.– Lengyelfalva, 1871. aug. 24.) huszárezredes	Apai nagyapja: b. Orbán Pál (1751–1829) őrnagy	Apai nagyapai dédapja: b. Orbán Elek (Lengyelfalva, 1703.– Harasztos, 1753.) főkirálybiró
			Apai nagyapai dédanyja: benczenczi Olasz Krisztina
		Apai nagyanyja: cserneki és tarkeöi gr. Dessewffy Klára	Apai nagyanyai dédapja: gr. Dessewffy István alispán
			Apai nagyanyai dédanyja: gecsei Olasz Júlia
	Anyja: Knechtel Eugénia (Konstantinápoly, 1810.– Szejkefürdő, 1883. dec. 12.)	Anyai nagyapja: Knechtel János bányaszakértő	Anyai nagyapai dédapja: n.a.
			Anyai nagyapai dédanyja: n.a.
		Anyai nagyanyja: Foresti Mária	Anyai nagyanyai dédapja: n.a.
			Anyai nagyanyai dédanyja: n.a.

Források

• Orbán Balázs.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Ki volt Orbán Balázs? (MEK)
• Orbán Balázs országgyűlési beszédei. 1871. november 7-étől 1872. április 16-áig (MEK)
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1887-1892-ben