Old Shatterhand

Old Shatterhand kitalált személy, fehérbőrű barátja és vértestvére Winnetounak, az apacsok Mescalero törzsének kitalált törzsfőnökének. Karl May westerntörténeteinek főhőse. Ugyanez a hős Karl May keleti tárgyú regényeiben Kara Ben Nemzi néven szerepel, eredeti neve Charlie.

Old Shatterhand alakját Karl May a magyar Xántus Jánosról mintázta (a levél, amelyben ehhez Xántus engedélyét kéri, ma is megtekinthető a Karl May Múzeumban (Drezda – Radebeul, Németország).

A karaktert Karl May saját magával azonosítja, és egyes szám első személyben meséli el a történeteket. Winnetou Old Shatterhandet mindig „Sárli testvéremnek” nevezi (Sárli = Csárli = Charlie = Karl).

Xantus, akinek a nevét Győrben múzeum és állatkert is őrzi, tényleg sok időt eltöltött Amerikában. Többek között az új vasútvonal (a fehér embernek az a beavatkozása, aminek hatására a civilizáció mindenhová eljutott, és az indiánokat rezervátumokba szorították vissza) felmérésénél segédkezett, mint rajzoló. De vezetett tudományos expedíciót is a Smithonian Museum felkérésére. A vadonban átélt élményeiről és tudományos felfedezéseiről nem csupán leveleiből értesülhetett a nagyérdemű, hazatérte után több tudományos turnét is tartott Európa nagyvárosaiban.

A filmben nagy szerepet kap egy bizonyos Henry karabély, (eleinte ezek a karabélyok egyedi megrendelésre készültek, hiszen Henryék nem gyártottak rövidített csövű puskát, csak később rendszeresítették) aminek John Xantus névvel ellátott ezüstözött változata Gödöllőn került elő, és jelenleg a győri Xantus János Múzeumban látható. A Winnetou regény pedig egy Henry nevű fegyverkovács műhelyében kezdődik, aki a Zöldfülűnek ajándékoz egy medveölőt. A Gödöllőn talált fegyverről egyébként kiderült, hogy nem a szériában gyártott fegyverről, hanem egy korai prototípusról van szó. Ez egybevág azzal, hogy Xantus jobbára 1860 előtt járt Amerikában, mielőtt a szabadalmat Benjamin Tyler Henry bejelentette, és megvolt az esélye, hogy találkozott vele. http://www.gymsmuzeum.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=88&Itemid=69

Plusz adalék, hogy a Xantus által leírt munkatársak némelyike hihetetlen módon hasonlít a Karl Maynál megírt szereplőkre.

A könyv megjelenése után kritikusok úgy gondolták, hogy a főhős alakját May saját magával azonosítja. Ezt az író kezdetben csak nem cáfolta, majd – érthető okokból – inkább erősítette.

Karl May korában az „Old” előnév a megfontoltságot jelentette, és főhőse a tipikus amerikai jellemvonásaival a hős mintaképévé vált.

Old Shatterhand a nevét Sam Hawkins nevű barátjától kapta – aki eredetileg német, de a történetek időpontjában már „tapasztalt rókának” számított a Vadnyugaton -, mert képes volt puszta kézzel kiütni ellenfelét.

Old Shatterhandnek két kedvenc fegyvere volt, a „Medveölő” („Bäretöter”) és a „Henry-puska” („Henry Stutzen”), amelyeket a kitalált (az igazi Benjamin Tyler Henry (1821-1898) fegyvergyárossal nem azonos) st. louisi Henry fegyvergyártó készített. A Henry-puska képes volt 25 lövést leadni újratöltés nélkül.

Old Shatterhand a „Hatatitl”(Villám) nevű lován lovagolt, {Swallow (Fecske)nevű lova csak az Old Firehand című részben szerepel, és mindkettőjüknek volt még más lova is} Winnetoutól „Iltschi”-n, Villám testvérén (Szélvihar/Szél) lovagolt. (Feltehettően nem csak Swallowt, hanem Hatatitlt is Winnetoutól kapta ajándékba. )

Könyvajánló

Xantus János: Xántus János levelei Éjszakamerikából. Pest, Lauffer és Stolp, 1858.
Xántus János: Tündérszép tájakon. Bukarest, Ifjúsági Könyvkiadó, 1962.
Karl May: Winnetou http://mek.oszk.hu/00400/00445/index.phtml
William C. Davis: A vadnyugat hőskora: 1800-1899. Budapest, Helikon Kiadó, 1994.

Filmek Old Shatterhanddel

Old Shatterhand szerepében, a német Karl May filmek szerződtetésében az 1960-as években Lex Barker amerikai színész játszott.

• Az Ezüst-tó kincse (Der Schatz im Silbersee) (1962)
• Winnetou 1. rész (1963)
• Old Shatterhand (1964)
• Winnetou 2. rész (1964)
• Winnetou 3. rész (1965)
• Winnetou és a félvér Apanacsi (Winnetou und das Halbblut Apanatschi) (1966)
• Winnetou und Shatterhand im Tal der Toten (1968)