Erdélyi hegyisáska
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Odontopodisma rubripes (Ramme, 1931) | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi hegyisáska témájú kategóriát. |
Az erdélyi hegyisáska vagy vöröslábú hegyisáska (Odontopodisma rubripes) a sáskafélék családjába tartozó, Kelet-Európában honos sáskafaj.
Megjelenése[szerkesztés]
Az erdélyi hegyisáska testhossza a hím esetében 15-18 mm, a nőstény 19-24 mm. Közepes termetű, viszonylag karcsú alkatú faj, a nőstények valamivel zömökebbek. Egyszínű fűzöld. A szemektől széles fekete csík indul hátrafelé a torpajzs oldalgerincén át egészen a szárnyakig és a potroh első szelvényeiig. A fej lefelé néz, csápjai rövidek, fonalszerűek, a homlok tompaszöget zár be a fejtetővel. A hátsó lábszár egy része vöröses, térde fekete. A szárny csökevényes, csak egy apró pirosas pikkely. A hímek potrohfüggelékei (cercus) enyhén görbültek, laposak, pirosas színűek, körülöttük a potrohvég fekete. A nőstények megnyúlt tojókampói szintén pirosak.
Nem ad ki hangot.
Hasonló fajok[szerkesztés]
Közeli rokonaitól (déli hegyisáska, Schmidt-hegyisáska) csak a hímek ivarszerveinek vizsgálatával lehet megkülönböztetni.
Elterjedése[szerkesztés]
Európában honos, a Kárpát-medence keleti felében (Északkelet-Magyarország, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Erdély) szubendemikus. Legnagyobb állományai Erdélyben élnek. Magyarországon Beregben és a Szatmári-sík egyes területein, valamint a Bátorligeti-lápon fordul elő. Lokálisan gyakori is lehet.
Életmódja[szerkesztés]
A változatos, dús növényzetű, nedves, magaskórós réteken, lápréteken, bozótosokban, erdőszéleken, tisztásokon fordul elő. A nedves, legalább vízzel borított területekre jellemző mikroklímát preferálja, ártereken, hullámtereken nagy számban fordulhat elő. Általában a gyepszint középső, illetve felső részében és a cserjeszintben tartózkodik, gyakran ül ki a nagyobb levelekre napozni. Növényevő, konkrét tápnövényei nem ismertek.
Kifejlett egyedeivel júniustól szeptemberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből a következő évben tavasz végén, nyár elején kelnek ki a lárvák.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Odontopodisma rubripes - erdélyi hegyisáska Magyarország Orthoptera faunája
- Odontopodisma rubripes Orthoptera-wiki
- Vöröslábú hegyisáska Hortobágyi Nemzeti Park
- Odontopodisma rubripes Pyrgus.de
