Nyugati kékperje
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Molinia caerulea (L.) Moench |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Aira caerulea |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nyugati kékperje témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati kékperje témájú médiaállományokat. |
A nyugati kékperje (Molinia caerulea) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növényfaj.
Leírása [szerkesztés]
Sűrű, hagymagumószerűen megvastagodott tövű, vaskos, kúszó gyöktörzse van, zsombékszerű telepeket és kiterjedt állományokat képez. Alsó szártagjai igen rövidek, a legfelső szártagja nagyon hosszú, az egész föld feletti szárat alkotja, emiatt szára csomó nélkülinek tűnik. 5–8 mm-es, lapos, merev levéllemezei kékeszöldek, tövükön kissé pillásak, nyelvecske helyett szőrcsomót visel. Júniustól szeptemberig virágzik, vékony, 30 cm-re is megnövő bugája acélkék (néha zöldes), felálló, lazán elágazó, virágzati tengelyhez simuló. Füzérkéje 2-5 virágú, 6–8 mm hosszú, az alsó virágok toklásza 3–4 mm hosszú, végén kerekded, szálka nélküli.
Élőhely, elterjedés [szerkesztés]
Az atlanti-circumpoláris, észak-európai kékperjés láprétek uralkodó faja. Magyarországon igen ritka, eddig csak Bátorligetről került elő. Hazánkban több rokon fajával találkozhatunk. A leggyakoribb közülük a magyar kékperje (Molinia hungarica), mely az egész országban elterjedt, néhol tömeges, a kékperjés kiszáradó láprétek jellemző társulásalkotó növénye.
Források [szerkesztés]
- Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 9789639693234
- www.terra.hu [1]
- Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója Budapest 1992, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2000 ISBN 963-19-5309-2
