Numerikus képességek Down-szindrómásoknál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Down-szindrómások többségét a numerikus készségek lemaradása jellemzi. A dehaene-i hármaskód-modell területeit egyenként vizsgálva úgy tűnik, hogy a verbális rendszer és az arab számok rendszere kevésbé működik hatékonyan, míg az analóg mennyiségrendszer működése megtartott lehet. Az eredmények azonban még pontosításra szorulnak.

A numerikus teljesítmény a kognitív profilban[szerkesztés]

Általánosságban a Down-szindrómásokat az enyhétől a súlyos fokúig terjedő értelmi fogyatékossággal (IQ 20-80) járó emlékezeti problémákon felül jellemzi, hogy a nyelvi képességeik - különösen expresszív oldalon – lemaradnak az általános kognitív szintjüktől.[1] A verbális rövidtávú memória (RTM) teljesítménye még a nyelvi mutatóknál is gyengébb,[2] minél nagyobb feldolgozási kapacitást igénylő feladatról van szó, annál inkább,[3] míg a téri-vizuális RTM működésében viszonylagos előnyt mutatnak[2] A rövid távú verbális memóriára és a nyelvi készségekre egyaránt támaszkodó matematikai teljesítmény ennek megfelelően jellemzően a leggyengébb területek között van, az olvasási szint pl. konzisztensen kb. két évvel magasabb.[4] Emellett azonban – más készségekhez hasonlóan – a numerikus teljesítmény is igen nagy egyéni változatosságot mutat: Bird és Buckley tanítványaik között említenek olyan tízéves Down-szindrómás gyerekeket, akik tudtak háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni, osztani, törteket összeadni és együtt haladtak tipikus fejlődésű társaikkal, de olyan kamaszokat is, akik nem voltak képesek húszig elszámolni.[5]

A Down-szindrómások numerikus készségei valószínűleg összefüggenek az általános intelligenciájukkal. Pl. Caycho és munkatársai vizsgálatában a Down-szindrómás gyerekek a nonverbális mentális korban illesztett kontrollhoz nagyon hasonlóan számláltak és teljesítették az "adj x tárgyat feladatot" (18-as számkörben).[6] Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az összefüggés nem mindig mutatható ki, jóllehet nem feltétlenül annak hiánya miatt, hanem a mérőeszközök különbözősége, illetve a standard IQ teszteknél a padlóhatás érvényesülése miatt. Ráadásul a Down-szindrómásoknál az IQ mérése különösen megbízhatatlan, a teszt-reteszt reliabilitás már két hetes különbségnél is alacsony.[7] A numerikus képességek mentális korral való összefüggését valószínűsíti, hogy a mentális korral erősen korreláló (pl. Peabody Képi szókincs teszttel vagy British Picture Vocabulary Testtel mért) passzív szókinccsel a numerikus teljesítmény több szerző szerint is együtt mozog,[4][8] különösen a verbális rendszerre építő számlálás esetében[6]

A numerikus képességek összetevői[szerkesztés]

Verbális rendszer[szerkesztés]

Mivel a Down-szindrómások nyelvi teljesítménye általában gyenge, különösen pedig a verbális munkamemória kapacitása bizonyul alacsonynak, nem meglepő hogy a verbális rendszert a matematikában sem tudják elég hatékonyan használni. Gondjaik vannak a sorozatok megtanulásával (bár ha egyszer megtanulták, már nem keverik a sorrendet), a mentális műveletek végzésével (ami részben verbális képességekre épül), a matematikai ismeretek hosszú távú tárolásával, de a feladatok szövegének megértésével is.[9] A verbális rendszer érintettségét támasztja alá az is, hogy Down-szindrómásoknál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő neurológiai eltérések a temporális lebenyben (kiszélesedett Sylvius-árok, kisebb planum temporale, beszűkült szuperior temporális gyrus stb.) illetve az inferior frontális kéregben (Broca-terület).[7][10][11]

Analóg mennyiségi rendszer[szerkesztés]

Az analóg mennyiségi rendszer a verbális rendszeről függetlenül működik, így ha a Down-szindrómásoknak csak a verbális készségek lemaradása miatt vannak problémáik a matematikával, az analóg rendszernek jól kell náluk működnie. 2-3 éves Down-szindrómás gyerekek nézéspreferencia vizsgálata ugyanakkor azt mutatta, hogy a mentális korban illesztett tipikus fejlődésű és a jellemzően gyenge matematikai teljesítményt nyújtó Williams-szindrómás csoporttól eltérően nem adják jelét annak, hogy érzékelnék a mennyiségek különbségét.[12] Down-szindrómásoknál azonban a nézéspreferencia nem feltétlenül jó jelzője a különbségtétel képességének, például azért, mert a lassabb információfeldolgozás miatt hosszabb nézési időkre van szükségük[13][14]

Idősebb (11-35 éves) Down-szindrómás vizsgálati személyeknél az analóg mennyiségi rendszert működőképesnek találták: a becslési feladatokban távolsági hatás mutatkozott náluk (ellentétben a Williams-szindrómásokkal, akiknél nem találtak szignifikáns eltérést a kisebb és nagyobb különbségek megítélésének reakcióidejében az 1-7 közötti távolságoknál). A Down-szindrómások abban is különböztek a mentális korban illesztett tipikus fejlődésű és a Williams-szindrómás csoporttól, hogy a becslési teljesítmény csak náluk korrelált a matematikai képességekkel, náluk is csak az arab számok és mennyiségek párosításával.[12]

Az analóg mennyiségi rendszer működéséhez köthető parietális lebeny érintettségével kapcsolatban az adatok inkonzisztensek,[7] azonban konkrétan az intraparietális sulcus anatómiai vagy funkcionális elváltozására nem találtak bizonyítékot.

Arab számok rendszere[szerkesztés]

Brigstocke és munkatársai úgy találták, hogy míg a tipikus fejlődésű hat éveseknél az összeadások pontosságával korrelál a hosszúságok és az arab számok nagyságának megítélése is, a 11-15 éves Down-szindrómásoknál a tipikus fejlődésű 4-5 éves (az iskolarendszerbe frissen bekerült) gyerekekhez hasonlóan csak a ponthalmazok mennyiségének becslése függ össze az összeadásokban mutatott teljesítménnyel. A szerzők felvetik annak a lehetőségét, hogy a Down-szindrómások számreprezentációja nem tér el a tipikustól, de a mennyiségek és az arab számok összekapcsolásában lemaradnak.[4] Ezt az elképzelést némileg alátámasztja, hogy a Down-szindrómás csoport teljesítménye a Williams-szindrómásokkal történő fenti összehasonlítás során alkalmazott kilencféle matematikai feladatban (számlálási, számolási és sorba rendező feladatok) plafon közeli volt, egyetlen kivételt ez alól a mennyiségek és az arab számok párosítása jelentett.[12]

A számfelismeréshez is köthető fusiform gyrus működésében találtak funkcionális eltéréseket a Down-szindrómásoknál, de csak nyelvi feladattal kapcsolatban[15]

A korrekció lehetőségei[szerkesztés]

A többségi iskolában tanuló Down-szindrómás diákok teljesítménye a matematikában is meghaladja a speciális iskolákban tanulók szintjét[16][17] A tanítási módszerek megválasztásának fontosságára utalhat, hogy a később született - és modernebb módszerekkel tanított - Down-szindrómások matematikai teljesítménye jobbnak bizonyult, mint a korábban születetteké[16]

Martinez eredményei szerint a matematikai teljesítmény még felnőttkorban is javítható és a számolás, különösen a fejszámolás képessége nem elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók matematika egyéb területein (pl. geometriában) haladást érjenek el, ha megtanulják a verbális RTM deficitjét vizuális eszközökkel ellensúlyozni: vonalzót, zsebszámológépet használnak, a logikai feladatokat pedig tárgyakkal vagy rajzban ábrázolják.[9]

A Down-szindrómások numerikus készségeinek fejlesztésére is használják a Numicon nevű vizuális-taktilis eszközt, a használat hatékonyságával kapcsolatban azonban csoportszinten nem sikerült szignifikáns eltérést felmutatni más eszközökhöz képest. Az elvártnál nagyobb szintű fejlődést mutattak azonban azok a diákok, akikkel az eszközt rendszeresen és személyreszabottan (egyéni érdeklődésükhöz igazítva) használták, közvetlenül az összeadás-kivonás megtanulás előtt álltak és a matematikában le voltak maradva. Felmerült annak a lehetősége is, hogy nem a diákok teljesítményjavulása maradt el a várttól, hanem a teljesítményt mérő eszközök voltak alkalmatlanok: a kutatók megfigyelései és a tanárok véleménye alapján a tanulók 37%-ánál ítélték meg úgy, hogy a diákoknak az órákon mutatott teljesítményéhez képest a standardizált tesztek nem adnak reális képet .[18]

A Down-szindrómások körében gyakrabban előforduló - és a matematikai teljesítményre is kiható - érzékszervi működészavarok, mint a hallás- és látásproblémák kezelésén vagy a finommotoros lemaradás ellensúlyozásán túl fontos lehet az önbizalom építése is.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Abbeduto L, Pavetto M, Kesin E, Weissman MD, Karadottir S, O’Brien A, Cawthon S. (2001). The linguistic and cognitive profile of Down syndrome: Evidence from a comparison with fragile X syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 7(1): 9-15.
  2. ↑ a b Jarrold, C., Baddeley, A. D., & Hewes, A. K. (2000). Verbal short-term memory deficits in Down syndrome: A consequence of problems in rehearsal? Journal of Child Psychology and Psychiatry. 40: 233–244.
  3. ↑ Vicari, S., Marotta, L., Carlesimo, G.A. (2004). Verbal short-term memory in Down's syndrome: an articulatory loop deficit? Journal of Intellectual Disability Research. 48(2): 80-92.
  4. ↑ a b c Brigstocke, S., Hulme, C., & Nye, J. (2008). Number and arithmetic skills in children with Down Syndrome. Down Syndrome Research and Practice.
  5. ↑ Bird G, Buckley SJ. Number skills for individuals with Down syndrome - An overview. Down Syndrome Issues and Information. 2001.
  6. ↑ a b Caycho L, Gunn P, Siegal M. Counting by Children with Down Syndrome. American Journal of Mental Retardation. 1991;95(5), 575-583.
  7. ↑ a b c Fidler, D.J., Nadel, L. (2007). Education and Children with Down Syndrome: Neuroscience, Development, and Intervention. Mental Retardation And Developmental Disabilities. Research Reviews 13: 262-271.
  8. ↑ Porter J. Learning to count; a difficult task. Down Syndrome Research and Practice. 1999;6(2):85-94. http://www.down-syndrome.org/reports/99/
  9. ↑ a b c Monari Martinez E. Learning mathematics at school....and later on. Down Syndrome News and Update. 2002;2(1);19-23.
  10. ↑ Menghini, D., Costanzo, F. & Vicari, S. (2011): Relationship between brain and cognitive processes in Down syndrome. Behav. Genet. 41, 381–393. http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs10519-011-9448-3?LI=true
  11. ↑ Jackowski, A. P., Laureano, M. R., Del’Aquilla, M. A., de Moura, L. M., Assunção, I., Silva, I., Schwartzman, J. S. (2011). Update on Clinical Features and Brain Abnormalities in Neurogenetics Syndromes. Journal of Applied Research in Intellectual Disabilities. 24: 217–236
  12. ↑ a b c Paterson, S. J., Girelli, L., Butterworth, B., Karmiloff-Smith, A. (2006): Are numerical impairments syndrome specific? Evidence from Williams syndrome and Down’s syndrome. Journal of Child Psychology and Psychiatry 47:2, 190–204.
  13. ↑ Cebula, K. R. and Wishart, J. G., 2008 Social cognition in children with Down syndrome in International Review of Research in Mental Retardation (Vol 35), Ed. Laraine, Glidden, pp. 43-86, New York: Academic Press, http://www.uel.ac.uk/ircd/ACORNS/documents/finalcorrectedproofs26-10-09.pdf[halott link]
  14. ↑ Colombo, J., & Mitchell. D. W. (1990). Individual differences in early visual attention: Fixation time and information processing. In Colombo, J., and Fagen, J. W. (Eds., 1990). Individual differences in infancy: Reliability, stability, and prediction. Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum and Associates.
  15. ↑ Losin EA, Rivera SM, O'Hare ED, Sowell ER, Pinter JD. Abnormal fMRI activation pattern during story listening in individuals with Down syndrome.Am J Intellect Dev Disabil. 2009 Sep;114(5):369-80.
  16. ↑ a b Shepperdson, B. (1994) Attainments in reading and number of teenagers and young adults with Down syndrome. Down Syndrome: Research and Practice, 2(3), 97-101.
  17. ↑ Buckley SJ, Bird G. Education for individuals with Down syndrome - An overview. Down Syndrome Issues and Information. 2000.
  18. ↑ Nye J, Buckley SJ, Bird G. Evaluating the Numicon system as a tool for teaching number skills to children with Down syndrome. Down Syndrome News and Update. 2005;5(1);2-13.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Numerikus_képességek_Down-szindrómásoknál&oldid=26921176”