Az olvasás idegtudományi háttere Down-szindrómásoknál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelvi területeket érintő idegrendszeri elváltozások a Down-szindrómások számára az olvasás elsajátítását is megnehezítik, de vizuális memóriájukkal valamelyest kompenzálni tudják a verbális emlékezet gyengébb teljesítményét. Mivel az olvasottakat hatékonyabban dolgozzák fel, mint a hangzó közléseket, a Down-szindrómások többsége számára az olvasás az információszerzés fontos csatornája lehet.

Agyi elváltozások[szerkesztés]

Korábban post mortem vizsgálták, ma az agyi képalkotóeljárások segítségével tárják fel azokat az idegrendszeri különbségeket, amelyek a Down-szindrómásoknál gyakrabban fordulnak elő. Számos eltérés a nyelvi működésben (is) érintett területeken jelentkezik – jobbkezeseknél a bal agyféltekében -, amelyek aztán az olvasásban is szerepet játszanak. Down-szindrómában a frontális lebeny térfogata általában kisebb, és elváltozások figyelhetők meg az inferior frontális kéregben,[1][2] aminek a szemantikai feldolgozás mellett a fonológiai tudatosságban és fonológiai megnevezésben van jelentős szerepe.[3] Eltéréseket figyeltek meg a temporális lebenyben, és kisebb a hallási és beszédinformáció feldolgozásában érintett planum temporale is.[4] A fonológiai feladatoknál aktív szuperior temporális tekervény térfogatának csökkenését figyelték meg a Down-szindrómások mintegy 35%-ánál.[4] A Sylvius árok körüli területek a hallási és vizuális feldolgozásban is aktívak, itt találhatóak az olvasott szavak fonológiai feldolgozásáért felelős területek, többek között az álszóolvasás vagy a rímek felismerése során aktív területek.[3] A Sylvius árok Down-szindrómánál rendellenesen kiszélesedhet, ez a környéki területekben is elváltozásokat okozhat.[1]

Gyakorlati szempontból is jelentősége lehet annak, hogy a Down-szindrómában a látásért elsősorban felelős okcipitális kéreg szürkeállománya megtartott: ez indokolhatja, hogy verbális közlések helyett téri és vizuális csatornákon közvetíthető információkkal lehet őket segíteni.[5] A fejlesztés idejének megválasztása szempontjából pedig az lehet fontos körülmény, hogy Down-szindrómánál az agyi elváltozások hatásai a korral általában súlyosbodnak: jóllehet már a magzati lét 22. hetétől figyelhetőek meg apróbb különbségek, újszülött korban még gyakorlatilag nincs eltérés. 3-5 hónapos korra jelentkeznek a lassabb mielinizáció jelei és fokozatosan, egyre nagyobb mértékben mutatkozik meg a többi elváltozás.[4] Fontos figyelembe venni azt is, hogy a fenti eltérések nem figyelhetőek meg minden Down-szindrómásnál, csupán előfordulásuk valószínűsége nagyobb. Ráadásul az olvasásban érintett területek nem elszigetelten, hanem hálózatba szerveződve működnek együtt, a kisgyermekkorban sokáig megtartott agyi plaszticitás pedig az atipikus fejlődés számos formájánál jelent kompenzációs lehetőséget,[6] feltehetően a Down-szindrómánál is.

Memória és olvasás[szerkesztés]

Az agyi elváltozásokkal kapcsolatos eredmények egybecsengenek a korábban megfigyelt funkcionális eltérésekkel. A Down-szindróma többnyire 20-80 közötti (átlag 50) IQ-val és egyenetlen, más eredetű értelmi fogyatékosságoktól eltérő jellegű kognitív profillal jár. Erre a sajátos kognitív profilra jellemző, hogy a téri-vizuális képességek jobbak, mint a verbálisak,[1][7] ami az emlékezeti működésben is megmutatkozik: a verbális rövidtávú memória (RTM) gyengébb, míg a téri-vizuális RTM működése viszonylag jó[8][9] Ennek az olvasással kapcsolatban is fontos következményei lehetnek.

A verbális RTM teljesítménye – tipikus fejlődéshez hasonlóan - Down-szindrómásoknál is összefüggést mutat a fonológiai tudatossággal és az olvasási teljesítménnyel,[10] ugyanakkor jobban olvasnak, mint ahogy a RTM teszteken mutatott teljesítményük alapján várható lenne.[11] Ennek feltehetően az az oka, hogy az olvasás során a rövid távú vizuális emlékezettel kompenzálják a gyengébb fonológiai memória okozta hátrányokat: A mentális korban illesztett, más eredetű értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben a Down-szindrómások szófelismerése a vizuális feldolgozással is korrelál.[12]

Különbségek a hallott és az olvasott információ feldolgozásában[szerkesztés]

Az írott és a hallott szövegek megértését ellenőrző feladatokban mutatott különbség Down-szindrómásoknál jóval nagyobb, mint a tipikus fejlődésű populációban[13] (Roch és mtsai., 2012) és számos vizsgálat utal arra, hogy az olvasás különösen fontos lehet számukra: a vizuálisan bemutatott információra jobban emlékeznek, mint a szóban hallottra (Jarrold és mtsai., 2000), sőt az olvasott szöveget is jobban értik, mint a hallottat.[13][14] A szókincstanulásban a Down-szindrómás iskolások épp annyira támaszkodnak a szavak leírt formájára, mint az olvasási szintben illesztett tipikusan fejlődő gyerekek,[15] tizenéveseknél pedig jobban fejlődik a nyelvtani produkció és megértés, ha a tanításnál írott anyagokat is használnak, mint ha csak képeket és szóbeli közléseket.[16][17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Radványi K.(2005): Kromoszóma-rendellenesség miatt fejlődési elmaradást mutató Down-szindrómás személyek nyelvi készségeinek vizsgálata. In.: Gervain J., Kovács K., Lukács Á., Racsmány M.(szerk.): Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.88-101.
  2. Jackowski, A.P., Laureano, M.R., Del’Aquilla, M.A., de Moura, L.M., Assunção, I., Silva, I., Schwartzman, J.S. (2011). Update on Clinical Features and Brain Abnormalities in Neurogenetics Syndromes. Journal of Applied Research in Intellectual Disabilities. 24: 217–236.
  3. a b Tóth D., Csépe V. (2009). Az olvasás fejlődése kognitív idegtudományi nézőpontból. Pszichológia. 29. 357-375.
  4. a b c Fidler, D.J., Nadel, L. (2007). Education and Children with Down Syndrome: Neuroscience, Development, and Intervention. Mental Retardation And Developmental Disabilities. Research Reviews 13: 262-271.
  5. Menghini, D., Costanzo, F. & Vicari, S. (2011): Relationship between brain and cognitive processes in Down syndrome. Behavior Genetics. 41(3): 381–393.
  6. Csépe V. 2006. Az olvasó agy. Budapest, Akadémiai kiadó.
  7. Abbeduto, L., Pavetto, M., Kesin, E., Weissman, M.D., Karadottir, S., O’Brien, A., Cawthon, S. (2001). The linguistic and cognitive profile of Down syndrome: Evidence from a comparison with fragile X syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 7(1): 9-15.
  8. Jarrold, C., Baddeley, A.D. (2001). Short-term memory in Down syndrome: Applying the working memory model. Down Syndrome Research and Practice. 7(1);17-23.
  9. Lanfranchi, S., Cornoldi, C., Vianello, R., Conners, F. (2004). Verbal and Visuospatial Working Memory Deficits in Children With Down Syndrome. American Journal on Mental Retardation. 109(6): 456-466.
  10. Fowler, A.E., Doherty, B.J., Boynton, L. (1995). The basis of reading skill in young adults with Down syndrome. In L. Nadel and D. Rosenthal (Eds.), Down syndrome: Living and learning in the community (pp. 182-196)
  11. Laws G., Buckley S.J., MacDonald J., Broadley I. (1995). The influence of reading instruction on language and memory development in children with Down syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 3(2): 59-64. http://www.down-syndrome.org/reports/52/ Letöltve: 2013.02.09.
  12. Fidler, D.J., Most, D.E., Guiberson, M.M. (2005). Neuropsychological correlates of word identification in Down syndrome. Research in Developmental Disabilities: A Multidisciplinary Journal. 26(5): 487-501.
  13. a b Roch, M., Florit, E., Levorato, M.C. (2012). The advantage of reading over listening text comprehension in Down syndrome: what is the role of verbal memory?. Research in Developmental Disabilities. 33: 890–899.
  14. Roch, M., & Levorato, M. C. (2009). Simple view of reading in Down syndrome: The role of listening comprehension and reading skills. International Journal of Communication Disorders, 2, 206–223.
  15. Mengoni, S.E., Nash, H. and Hulme, C. (2013). The benefit of orthographic support for oral vocabulary learning in children with Down syndrome. Journal of Child Language. 40(1), 221-243.
  16. Buckley, S.J. (1993). Developing the speech and language skills of teenagers with Down syndrome. Down Syndrome: Research and Practice. 1(2): 63-71.
  17. Buckley, S.J. (1995). Improving the expressive language skills of teenagers with Down syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 3(3): 110-115.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]