Az olvasás idegtudományi háttere Down-szindrómásoknál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelvi területeket érintő idegrendszeri elváltozások a Down-szindrómások számára az olvasás elsajátítását is megnehezítik, de vizuális memóriájukkal valamelyest kompenzálni tudják a verbális emlékezet gyengébb teljesítményét. Mivel az olvasottakat hatékonyabban dolgozzák fel, mint a hangzó közléseket, a Down-szindrómások többsége számára az olvasás az információszerzés fontos csatornája lehet.

Agyi elváltozások[szerkesztés]

Korábban post mortem vizsgálták, ma az agyi képalkotóeljárások segítségével tárják fel azokat az idegrendszeri különbségeket, amelyek a Down-szindrómásoknál gyakrabban fordulnak elő. Számos eltérés a nyelvi működésben (is) érintett területeken jelentkezik – jobbkezeseknél a bal agyféltekében -, amelyek aztán az olvasásban is szerepet játszanak. Down-szindrómában a frontális lebeny térfogata általában kisebb, és elváltozások figyelhetők meg az inferior frontális kéregben,[1][2] aminek a szemantikai feldolgozás mellett a fonológiai tudatosságban és fonológiai megnevezésben van jelentős szerepe.[3] Eltéréseket figyeltek meg a temporális lebenyben, és kisebb a hallási és beszédinformáció feldolgozásában érintett planum temporale is.[4] A fonológiai feladatoknál aktív szuperior temporális tekervény térfogatának csökkenését figyelték meg a Down-szindrómások mintegy 35%-ánál.[4] A Sylvius árok körüli területek a hallási és vizuális feldolgozásban is aktívak, itt találhatóak az olvasott szavak fonológiai feldolgozásáért felelős területek, többek között az álszóolvasás vagy a rímek felismerése során aktív területek.[3] A Sylvius árok Down-szindrómánál rendellenesen kiszélesedhet, ez a környéki területekben is elváltozásokat okozhat.[1]

Gyakorlati szempontból is jelentősége lehet annak, hogy a Down-szindrómában a látásért elsősorban felelős okcipitális kéreg szürkeállománya megtartott: ez indokolhatja, hogy verbális közlések helyett téri és vizuális csatornákon közvetíthető információkkal lehet őket segíteni.[5] A fejlesztés idejének megválasztása szempontjából pedig az lehet fontos körülmény, hogy Down-szindrómánál az agyi elváltozások hatásai a korral általában súlyosbodnak: jóllehet már a magzati lét 22. hetétől figyelhetőek meg apróbb különbségek, újszülött korban még gyakorlatilag nincs eltérés. 3-5 hónapos korra jelentkeznek a lassabb mielinizáció jelei és fokozatosan, egyre nagyobb mértékben mutatkozik meg a többi elváltozás.[4] Fontos figyelembe venni azt is, hogy a fenti eltérések nem figyelhetőek meg minden Down-szindrómásnál, csupán előfordulásuk valószínűsége nagyobb. Ráadásul az olvasásban érintett területek nem elszigetelten, hanem hálózatba szerveződve működnek együtt, a kisgyermekkorban sokáig megtartott agyi plaszticitás pedig az atipikus fejlődés számos formájánál jelent kompenzációs lehetőséget,[6] feltehetően a Down-szindrómánál is.

Memória és olvasás[szerkesztés]

Az agyi elváltozásokkal kapcsolatos eredmények egybecsengenek a korábban megfigyelt funkcionális eltérésekkel. A Down-szindróma többnyire 20-80 közötti (átlag 50) IQ-val és egyenetlen, más eredetű értelmi fogyatékosságoktól eltérő jellegű kognitív profillal jár. Erre a sajátos kognitív profilra jellemző, hogy a téri-vizuális képességek jobbak, mint a verbálisak,[1][7] ami az emlékezeti működésben is megmutatkozik: a verbális rövidtávú memória (RTM) gyengébb, míg a téri-vizuális RTM működése viszonylag jó[8][9] Ennek az olvasással kapcsolatban is fontos következményei lehetnek.

A verbális RTM teljesítménye – tipikus fejlődéshez hasonlóan - Down-szindrómásoknál is összefüggést mutat a fonológiai tudatossággal és az olvasási teljesítménnyel,[10] ugyanakkor jobban olvasnak, mint ahogy a RTM teszteken mutatott teljesítményük alapján várható lenne.[11] Ennek feltehetően az az oka, hogy az olvasás során a rövid távú vizuális emlékezettel kompenzálják a gyengébb fonológiai memória okozta hátrányokat: A mentális korban illesztett, más eredetű értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben a Down-szindrómások szófelismerése a vizuális feldolgozással is korrelál.[12]

Különbségek a hallott és az olvasott információ feldolgozásában[szerkesztés]

Az írott és a hallott szövegek megértését ellenőrző feladatokban mutatott különbség Down-szindrómásoknál jóval nagyobb, mint a tipikus fejlődésű populációban[13] (Roch és mtsai., 2012) és számos vizsgálat utal arra, hogy az olvasás különösen fontos lehet számukra: a vizuálisan bemutatott információra jobban emlékeznek, mint a szóban hallottra (Jarrold és mtsai., 2000), sőt az olvasott szöveget is jobban értik, mint a hallottat.[13][14] A szókincstanulásban a Down-szindrómás iskolások épp annyira támaszkodnak a szavak leírt formájára, mint az olvasási szintben illesztett tipikusan fejlődő gyerekek,[15] tizenéveseknél pedig jobban fejlődik a nyelvtani produkció és megértés, ha a tanításnál írott anyagokat is használnak, mint ha csak képeket és szóbeli közléseket.[16][17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Radványi K.(2005): Kromoszóma-rendellenesség miatt fejlődési elmaradást mutató Down-szindrómás személyek nyelvi készségeinek vizsgálata. In.: Gervain J., Kovács K., Lukács Á., Racsmány M.(szerk.): Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.88-101.
  2. ↑ Jackowski, A.P., Laureano, M.R., Del’Aquilla, M.A., de Moura, L.M., Assunção, I., Silva, I., Schwartzman, J.S. (2011). Update on Clinical Features and Brain Abnormalities in Neurogenetics Syndromes. Journal of Applied Research in Intellectual Disabilities. 24: 217–236.
  3. ↑ a b Tóth D., Csépe V. (2009). Az olvasás fejlődése kognitív idegtudományi nézőpontból. Pszichológia. 29. 357-375.
  4. ↑ a b c Fidler, D.J., Nadel, L. (2007). Education and Children with Down Syndrome: Neuroscience, Development, and Intervention. Mental Retardation And Developmental Disabilities. Research Reviews 13: 262-271.
  5. ↑ Menghini, D., Costanzo, F. & Vicari, S. (2011): Relationship between brain and cognitive processes in Down syndrome. Behavior Genetics. 41(3): 381–393.
  6. ↑ Csépe V. 2006. Az olvasó agy. Budapest, Akadémiai kiadó.
  7. ↑ Abbeduto, L., Pavetto, M., Kesin, E., Weissman, M.D., Karadottir, S., O’Brien, A., Cawthon, S. (2001). The linguistic and cognitive profile of Down syndrome: Evidence from a comparison with fragile X syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 7(1): 9-15.
  8. ↑ Jarrold, C., Baddeley, A.D. (2001). Short-term memory in Down syndrome: Applying the working memory model. Down Syndrome Research and Practice. 7(1);17-23.
  9. ↑ Lanfranchi, S., Cornoldi, C., Vianello, R., Conners, F. (2004). Verbal and Visuospatial Working Memory Deficits in Children With Down Syndrome. American Journal on Mental Retardation. 109(6): 456-466.
  10. ↑ Fowler, A.E., Doherty, B.J., Boynton, L. (1995). The basis of reading skill in young adults with Down syndrome. In L. Nadel and D. Rosenthal (Eds.), Down syndrome: Living and learning in the community (pp. 182-196)
  11. ↑ Laws G., Buckley S.J., MacDonald J., Broadley I. (1995). The influence of reading instruction on language and memory development in children with Down syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 3(2): 59-64. http://www.down-syndrome.org/reports/52/ Letöltve: 2013.02.09.
  12. ↑ Fidler, D.J., Most, D.E., Guiberson, M.M. (2005). Neuropsychological correlates of word identification in Down syndrome. Research in Developmental Disabilities: A Multidisciplinary Journal. 26(5): 487-501.
  13. ↑ a b Roch, M., Florit, E., Levorato, M.C. (2012). The advantage of reading over listening text comprehension in Down syndrome: what is the role of verbal memory?. Research in Developmental Disabilities. 33: 890–899.
  14. ↑ Roch, M., & Levorato, M. C. (2009). Simple view of reading in Down syndrome: The role of listening comprehension and reading skills. International Journal of Communication Disorders, 2, 206–223.
  15. ↑ Mengoni, S.E., Nash, H. and Hulme, C. (2013). The benefit of orthographic support for oral vocabulary learning in children with Down syndrome. Journal of Child Language. 40(1), 221-243.
  16. ↑ Buckley, S.J. (1993). Developing the speech and language skills of teenagers with Down syndrome. Down Syndrome: Research and Practice. 1(2): 63-71.
  17. ↑ Buckley, S.J. (1995). Improving the expressive language skills of teenagers with Down syndrome. Down Syndrome Research and Practice. 3(3): 110-115.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_olvasás_idegtudományi_háttere_Down-szindrómásoknál&oldid=26601699”