Niger
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Fraternité, Travail, Progrès (franciául Testvériség, Munka, Fejlődés) |
|||
| Himnusz: La Nigerienne | |||
 |
|||
| Főváros | Niamey |
||
| Államforma | köztársaság | ||
| - Elnök | Tandja Mamadou | ||
| - Miniszterelnök | Hama Amadou
|
||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Beszélt nyelvek | hausza, dzserma, tamasek | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| - kikiáltása | 1960. augusztus 3. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 21 km² (1 267 000.) | ||
| - Víz (%) | 0,02% | ||
| Népesség | |||
| - 2005 évi becslés | 11 665 937 (69.) | ||
| - Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| - Összes | 11 260 millió USD (134.) | ||
| - Egy főre jutó | 965 USD | ||
| HDI () | (.) – | ||
| Pénznem | CFA frank (XOF) |
||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Internet TLD | .ni |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | RN | ||
| Hívószám | +227 |
||
|
|||
Niger egy ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (Tenere és Szahél), fővárosa Niamey, lakossága 11 665 937 fő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Északkeleten a Ténéré du Tafassasset emelkedik, tőle délnyugatra az Aïr-masszívum hegyei magasodnak. Az ország nagyobb része, 2/3-a homoksivatag, délen azonban a Niger folyó és a Csád-tó mentén termékenyek a talajok.
Az ország legmagasabb pontja a Bagzane (2022 m).
[szerkesztés] Vízrajz
Az ország délnyugati részén a Niger (folyó) folyó gyűjti össze a vizeket és vezeti végső soron az Atlanti-óceánba. A sivatagi területek lefolyástalanok.
[szerkesztés] Éghajlat
Dél-Nigerben júniustól októberig tart az esős évszak, az éves csapadék mennyisége 500 mm, északon viszont évente mindössze 20 mm eső hullik. Niamey-ben a januári középhőmérséklet 24 °C, a júliusi 34 °C.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Nigerben a természetvédelmi területek bonyolult hálózata alakult ki. A legrégebbieket még a francia gyarmati uralom idején jelölték ki. Mindkét nemzeti parkja egyúttal része a természeti világörökségnek.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
- Aïr és Ténéré Természeti Rezervátumok. Az Aïr egy hegység a Szaharában, a ténéré közszóként pedig különlegesen kopár sivatagot jelent.
- „W” Nemzeti Park a Niger folyó vidékén nagy kiterjedésű szavanna.
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Niger történelmeBár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara része, ötezer éve az ország északi vidéke termékeny füves puszta volt. Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok, harci szekerek voltak itt, összetett kultúra alakult ki legkésőbb i.e. 10 000 körül.
Niger területét a középkortól kezdve fontos karavánutak szelték át, és területén több nagy birodalom alakult ki (Mali, Ghánai). A Niger-folyó mentén a Szongai Birodalom állt fenn a 9. századtól, az Észak-Nigériával határos terület a 11. századtól Zinder és hausza államok része lett. A Csád-tótól északnyugatra fekvő részek Kanem-Bornu államhoz tartoztak. A 18.-19. században e birodalmak felbomlottak, és a terület a harcos tuaregek birtoka lett.
A 19. században kerültek kapcsolatba a nyugatiakkal, akkor, amikor az első európaiak - nevezetes közülük a brit Mungo Park és a német Heinrich Bart - felderítették a területet, a Niger folyó forrását keresve. Ekkortól története párhuzamos a többi nyugat-afrikai francia gyarmatéval. Számos francia expedíció kereste fel a vidéket, majd 1883 és 1899 között katonai erővel meghódították, de csak 1922-re sikerült a tuaregeket teljesen meghódoltatni. Az 1901-ben létrehozott Niger Katonai Territóriumot 1904-ben Francia Nyugat-Afrika része lett, 1922-ben a felső-szenegáli és nigeri területekből megszervezték Niger Gyarmatot a mai Niger területén. Átmenetileg Felső-Volta (ma Burkina Faso) is ehhez a gyarmathoz tartozott 1932 és 1947 között. Az országban első ízben megtartott választások után, 1958. augusztus 3-án a Francia Közösség autonóm köztársasága lett, majd 1960. augusztus 3-án elnyerte teljes függetlenségét.
Hamani Diori elnöknek a hatalmát 1974-ben Seyni Kountché ezredes megdöntötte. Az első szabad választásokat csak 1993-ban tartották meg.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az országnak elnöki köztársaság az államformája. Az ország elnökei:
- 1960. november 10. – 1974. április 15. Hamani Diori
- 1974. április 17. – 1987. november 10. Seyni Kountché
- 1987. november 10. – 1999. május 17. Ali Saïbou
- 1999 óta Mamadou Tandja
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A parlamentben (Assemblée Nationale) a Mouvement National de la Societé de Développement (MNSD) párt 38 hellyel, a Convention Démocratique et Sociale (CDS) párt 17 hellyel képviseli magát a 83 fős parlamentben.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Niger hét megyére (département) és a fővárosra van felosztva (zárójelben a főbb települések szerepelnek):
 |
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Niger városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A népesség 52%-a songhai és djerma, 23% hausa, 8% tuareg, 6% beri beri (kanuri) és kb. 4.3% fulbe. 3000 francia él az országban, és egy pár százas arab lakosság.
A lakosság 94%-a muzulmán, a többi hindu és keresztény.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Niger az egyik legszegényebb ország. 61%-nek kevesebb van mint egy US-dollár naponta. A legtöbb nigeri a mezőgazdaságból él. 2005-ben éhínség volt. A földművelés (köles, rizs, cirok, földimogyoró) a Niger völgyében összpontosul. A nomád pásztorkodásból adódó jelentős élőállat-kivitel Nigéria felé irányul (juh, kecske, szarvasmarha). Nagy problémát jelent a túllegeltetésből származó talajerózió, éhínségek és árvizek.
A mezőgazdaság a munkaerő-állomány 89%-át foglalkoztatja, de a területnek csak a 3%-a használható növénytermesztésre, 7%-a pedig legeltetésre.
[szerkesztés] Ipar
Arlitban vannak nagy uránbányák. Világviszonylatban jelentős az uránbányászata. Az uránércet helyben dúsítják, majd Franciaországba exportálják.
Vannak foszfát és külszíni szénbányák is. A főváros kisüzemei textíliákat, bútort, vegyszereket és feldolgozott élelmiszert állítanak elő. Sok más városban is vannak malmok, bőrcserző-műhelyek.
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
Vasút nincs az országban. A közúthálózat hossza 10 100 km, a repülőterek száma 9.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Média
Az állami rádió-televízió:
- Télé Sahel
- Radio Sahel
Ezenkívül, van a TAL TV és a Radio télévision Ténéré.
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév |
| Január 10. | Tabaske (Mártírok napja) |
| Április 11. | Mouloud (Mohamed próféta születésnapja) |
| Április 17. | Húsvéthétfő |
| Április 24. | Concord-nap |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Augusztus 3. | A függetlenség napja |
| Október 22–24. | Eid al-Fitr (a ramadán vége) |
| December 18. | A köztársaság napja |
| December 25. | Karácsony |
[szerkesztés] Források
- A Tudás Fája
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||
