Naményi Ernő
Naményi Ernő | |
Született | Neumann Ernő Budapest |
Elhunyt |
Párizs |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Neumann Ede |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Naményi Ernő, születési és 1918-ig használt nevén Neumann Ernő (Budapest, 1888. május 9.[2] – Párizs, 1957. november 21.) közgazdász, művészettörténész.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Neumann Ede rabbi, történész, szerkesztő, tankönyvíró, édesanyja Kayserling Emma. Tanulmányait a budapesti és számos külföldi egyetemen végezte. Az Országos Iparegyesület igazgatója és budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára volt. A budapesti Zsidó Múzeum igazgatójaként és a Magyar Könyvművészek Társaságának főtitkáraként is működött. 1918-ban változtatta meg családnevét Naményire. 1919. június 24-én Budapesten házasságot kötött Czigler Klárával.[3] A német megszállás idején bevonult munkaszolgálatra, sikeresen megszökött a deportálás elől. Élete utolsó éveiben Franciaországban élt. Főként közgazdasági munkákat írt; több zsidó vonatkozású tanulmánya jelent meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyveiben, valamint a Congrès Juif Mondial és a L'Arch című folyóiratokban. Utolsó munkája, a Le Juif Errant befejezetlenül maradt.
Munkái
[szerkesztés]- A kivándorlás része az olasz váltóárfolyamok emelkedésében (Budapest, 1912)
- Matlekovics Sándor (Budapest, 1922)
- A vámtarifa tervezetről (Budapest, 1923)
- A reklám gazdaságtana (Budapest, 1928)
- L'Esprit de l'art juif (Paris, 1957, angolul is)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 926/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1919. év, 1155. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Zalai életrajzi kislexikon
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 639. o. Online elérés