Nagylak
- A romániai városról a Nagylak (Románia) szócikkben olvashatsz. Lásd még a romániai Fehér megyebeli Marosnagylak Noşlac (Románia) nevű községközpontról fellelhető adatokat is.
| Nagylak | |||
| A község 18 méter magas harangtornya | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség | Makói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Gyarmati András[1] | ||
| Irányítószám | 6933 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 478 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 101,70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Nagylak weboldala | |||
Nagylak község Csongrád megye Makói kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A határközség a 43-as főút mentén fekszik, a településen nemzetközi határátkelőhely működik Románia irányában, ami a nemzetközi tehergépjármű forgalom egy tizedét bonyolítja le. Az építés alatt álló M43-as autópálya nyomvonala a tervek szerint nagyjából Nagylak és Csanádpalota között félúton fog elhaladni.
Megközelíthető vasúton a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza– Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán. A településnek egy vasútállomása (Nagylak) és egy megállóhelye (Nagylaki Kendergyár) van.
[szerkesztés] Története
A jelenlegi magyar területen lévő Nagylak a Maros jobb partján található romániai Nagylak város határrésze volt; a két belterület, Kendergyár és Újtelep alkotja a mai magyarországi községet. Közigazgatásilag hozzá tartozik a 42 fő által lakott Balatán külterület is.
A későbbi település helyén játszódott le a Dózsa-féle parasztlázadás egyik eseménye, Dózsa György ezen a helyen aratott győzelmet a nemesek seregei fölött 1514. május 24-én.
A kender- és lenáztatógyárat (ma a Hungarohemp Zrt. üzeme) 1903-ban alapították, eleinte Bács megyei svábok dolgoztak benne. A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a lentelep átesett Romániába, a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. 1922. február 26-án a magyar–román határmegállapító bizottság végül a lentelepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor Mezőhegyes közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része maradt Magyarországon. Ezen a kétezer holdnyi területen 512 lakossal 1921. október 1-jén önálló községet hoztak létre, a község a vasútállomás körül alakult ki.
1925-ben 56 új házhelyet osztottak ki, három évvel később felépült a községháza. A két belterület közötti műút 1938-ban épült meg. A második világháborúban a szovjetek 1944. szeptember 24-én foglalták el a települést.
1945-ben szinte egyszerre alakult meg a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Kommunista Párt helyi szervezete a községben, ugyanebben az évben 65 hektárnyi földet osztottak ki főként gyári munkásoknak. A kendergyárat 1948. március 30-án államosították. Az 1970-es években több mint 600 embernek biztosított munkát, de a 80-as években leépítések történtek. A gyár 1992-ben csődöt jelentett, tovább növelve a munkanélküliek számát.
1967-ben új lemezüzem létesült, ami pozdorja bútorlapokat gyártott. 1968. április 6-án nyílt meg a közúti átkelőhely. 1996-ban kamionterminál épült a meglévő ellenőrző-állomás mellé. 2007. január 1-jéig, a szomszédos Románia Európai Uniós csatlakozásáig állat- és növényegészségügyi ellenőrző állomás, valamint állatpihentető működött.
1994-ben a családok 80 százalékának 1 főre eső jövedelme nem érte el a minimálbér összegét. 2001-ben ipari park létesült a településen. 2008 májusban felállítottak egy 18 méteres haranglábat, amely korábban Csengelén állt; ugyanebben az évben felújították az orvosi rendelőt.[3] A Szeged-Csanádi Egyházmegye 2010-re ígért falazott szerkezetű, ökumenikus templomot;[4] jelenleg úgy fest, hogy 2012 nyarán-őszén készülhet el a község első temploma.[5][6]
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 1%-a román, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[7] A településen román kisebbségi önkormányzat működik.
[szerkesztés] Felekezeti megoszlás
A község lakói közül 2001-ben római katolikus volt 38,2%, református 9,4%, evangélikus 9,4% görög katolikus 1,0%. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, míg 19,8% semmilyen felekezethez vagy valláshoz nem tartozott. A lakosság 21,8%-ának ismeretlen a felekezeti hovatartozása, vagy nem válaszolt a népszámláláskor.
[szerkesztés] Látnivalók
- Dózsa György Művelődési Ház
- Dózsa György szobra, Lapis András alkotása
- Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékező tábla
- A hősi halottak emlékműve
- Harangtorony
- A községháza épülete
- A Maros vadregényes ártere
- A telefonhálózat és gázprogram kiépítésének emléktáblája
[szerkesztés] Források
- Nagylak a Vendégváró.hu honlapon
- Nagylak Makó város honlapján
- Kirándulások a Maros völgyében (Szerkesztette: Tóth Veronika)
- Hábel Béla: Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Nagylaki Kenderfonógyára, Nagylak, 1979.
- Csongrád megye építészeti emlékei (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.), Szeged, 2000 ISBN 963 7193 28 6
- Makó és vidéke (Szerkesztette: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
|
||||||||||||||||

