Nagylak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagylak
Bell tower Nagylak.jpg
A község 18 méter magas harangtornya
Nagylak címere
Nagylak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Makói
Kistérség Makói
Jogállás község
Polgármester Gyarmati András[1]
Irányítószám 6933
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 489 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 101,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylak (Magyarország)
Nagylak
Nagylak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 20° 43′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 20° 43′ 01″
Nagylak (Csongrád megye)
Nagylak
Nagylak
Pozíció Csongrád megye térképén
Nagylak weboldala

Nagylak község Csongrád megye Makói járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határközség a 43-as főút mentén fekszik, a településen nemzetközi határátkelőhely működik Románia irányában, ami a nemzetközi tehergépjármű forgalom egy tizedét bonyolítja le. Az építés alatt álló M43-as autópálya nyomvonala a tervek szerint nagyjából Nagylak és Csanádpalota között félúton fog elhaladni.

Megközelíthető vasúton a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza– Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán. A településnek egy vasútállomása (Nagylak) és egy megállóhelye (Nagylaki Kendergyár) van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi magyar területen lévő Nagylak a Maros jobb partján található romániai Nagylak város határrésze volt; a két belterület, Kendergyár és Újtelep alkotja a mai magyarországi községet. Közigazgatásilag hozzá tartozik a 42 fő által lakott Balatán külterület is.

A későbbi település helyén játszódott le a Dózsa-féle parasztlázadás egyik eseménye, Dózsa György ezen a helyen aratott győzelmet a nemesek seregei fölött 1514. május 24-én.

A kender- és lenáztatógyárat (ma a Hungarohemp Zrt. üzeme) 1903-ban alapították, eleinte Bács megyei svábok dolgoztak benne. A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a lentelep átesett Romániába, a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. 1922. február 26-án a magyar–román határmegállapító bizottság végül a lentelepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor Mezőhegyes közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része maradt Magyarországon. Ezen a kétezer holdnyi területen 512 lakossal 1921. október 1-jén önálló községet hoztak létre, a község a vasútállomás körül alakult ki.

1925-ben 56 új házhelyet osztottak ki, három évvel később felépült a községháza. A két belterület közötti műút 1938-ban épült meg. A második világháborúban a szovjetek 1944. szeptember 24-én foglalták el a települést.

1945-ben szinte egyszerre alakult meg a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Kommunista Párt helyi szervezete a községben, ugyanebben az évben 65 hektárnyi földet osztottak ki főként gyári munkásoknak. A kendergyárat 1948. március 30-án államosították. Az 1970-es években több mint 600 embernek biztosított munkát, de a 80-as években leépítések történtek. A gyár 1992-ben csődöt jelentett, tovább növelve a munkanélküliek számát.

1967-ben új lemezüzem létesült, ami pozdorja bútorlapokat gyártott. 1968. április 6-án nyílt meg a közúti átkelőhely. 1996-ban kamionterminál épült a meglévő ellenőrző-állomás mellé. 2007. január 1-jéig, a szomszédos Románia Európai Uniós csatlakozásáig állat- és növényegészségügyi ellenőrző állomás, valamint állatpihentető működött.

1994-ben a családok 80 százalékának 1 főre eső jövedelme nem érte el a minimálbér összegét. 2001-ben ipari park létesült a településen. 2008 májusban felállítottak egy 18 méteres haranglábat, amely korábban Csengelén állt; ugyanebben az évben felújították az orvosi rendelőt.[3] A Szeged-Csanádi egyházmegye 2010-re ígért falazott szerkezetű, ökumenikus templomot;[4] jelenleg úgy fest, hogy leghamarabb 2012 őszén készülhet el a község első temploma.[5][6]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 1%-a román, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[7] A településen román kisebbségi önkormányzat működik.

Felekezeti megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dózsa György szobra

A község lakói közül 2001-ben római katolikus volt 38,2%, református 9,4%, evangélikus 9,4% görög katolikus 1,0%. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, míg 19,8% semmilyen felekezethez vagy valláshoz nem tartozott. A lakosság 21,8%-ának ismeretlen a felekezeti hovatartozása, vagy nem válaszolt a népszámláláskor.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dózsa György Művelődési Ház
  • Dózsa György szobra, Lapis András alkotása
  • Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékező tábla
  • A hősi halottak emlékműve
  • Harangtorony
  • A községháza épülete
  • A Maros vadregényes ártere
  • A telefonhálózat és gázprogram kiépítésének emléktáblája

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylak témájú médiaállományokat.