Nagyfeszültség
A nagyfeszültség a villamosenergia-ellátó rendszerekben alkalmazott villamos feszültségek egyik tartománya. A vonatkozó szabványok és jogszabályok a villamos hálózatokon előforduló feszültségeket két tartományba sorolják. Az egyik a kisfeszültség (elterjedt rövidítése: KIF), a másik tartomány a nagyfeszültség (elterjedt rövidítése NAF). A nagyfeszültségen belül gyakori, hogy elkülönül a középfeszültség tartománya (elterjedt rövidítése: KÖF).[1] A kifejezést a köznyelv gyakran eltérően használja, mint a műszaki nyelv.
A nagyfeszültség alkalmazásának története[szerkesztés]
A villamos energia felhasználásának korai időszakában már ismert volt, hogy a nagyobb távolságra történő energiaátvitel nagyobb feszültségen gazdaságosabb. Ennek a folyamatnak az egyik fontos állomása az energiaátviteli hálózatokban használható transzformátor megalkotása volt. 1885-ben Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly a Ganz gyárban szabadalmaztatta az első zárt vasmagú, energiaátvitelre alkalmas transzformátort.[2] Ez lehetővé tette ipari rendszerben a nagyfeszültségű energiaátvitel megvalósítását. Az 1890-es évekre teljesen általánossá vált a nagy távolságra történő energiaátvitelben a nagyfeszültség alkalmazása.[3] Az 1900-as évek elején merült fel az az igény, hogy elkülönítésre kerüljenek a kis- és a nagyfeszültségű rendszerek. Kezdetben nem volt egységes a határérték a két szint között.[4] Az 1911-ben megjelent Erősáramú berendezések üzemére vonatkozó szabályzat[5] ezt a határt 250 V névleges feszültségnél határozta meg. A ma használt határérték 1926-ban alakult ki, a Nemzetközi Elektrotechnikai Szervezet New Yorkban megtartott ülésén került elfogadásra.[6]
A nagyfeszültség szabványos értékei[szerkesztés]
A jelenleg[7] hatályos szabványok és rendeletek alapján a nagyfeszültség (MSZ 1:2002[8] és a 72/2003. GKM rendelet):[1]
- egyenfeszültségű rendszer esetén 1500 V
- váltakozó feszültségű rendszer esetén 1000 V
névleges feszültségnél nagyobb feszültséget jelent. Ezen belül váltakozó feszültségű rendszerek esetén az 1 kV és 35 kV közti tartomány a középfeszültség.[8][1]
Névleges feszültségek[szerkesztés]
Az energiaátviteli rendszerek esetén az MSZ 1[8] tartalmazza a Magyarországon alkalmazott névleges feszültségértékeket. Az MSZ 1 szabvány nem vonatkozik az egyes berendezésekben alkalmazott alkatrészek névleges feszültségeire, a jelátvitelben, jelfeldolgozásban, információátvitelben, vasutaknál alkalmazott feszültségekre. Célja az elosztóhálózatokon alkalmazott feszültségszintek rögzítése.
| Hálózat névleges feszültsége |
|---|
| Középfeszültségű hálózatok |
| 3 kV |
| 6 kV |
| 11 kV |
| 22 kV |
| 30 kV |
| 35 kV |
| Nagyfeszültségű hálózatok |
| 132 kV |
| 220 kV |
| 400 kV |
| 750 kV |
A MÁV vasútvonalain a villamos vontatási nagyfeszültség[9] 25 kV.[10]
Nagyfeszültség a köznyelvben[szerkesztés]
A köznyelvben gyakori, hogy a nagyfeszültség kifejezés alatt az olyan feszültséget értik, amely közvetlen érintés (pl. baleset) esetén halálos áramütést tud okozni.
Gyakori, hogy elektronikus eszközök esetén (pl. mérőkészülékek, automatika rendszereknél alkalmazott berendezések, szórakoztató elektronika stb.) nagyfeszültségű résznek nevezik az elektronikák elkülönített részét, amely üzemi feszültsége magasabb, mint az elektronikáknál alkalmazott néhány volt, néhány tíz voltos feszültség. Pl. egy 230 V hálózatról működő mosógép esetén azokat a részeket is nevezik nagyfeszültségűnek, amelyek hálózati feszültségről működnek, szemben a vezérlő áramkörök üzemi feszültségével.[11]
Nagyfeszültségű hálózatok Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon a villamosenergia-átviteli hálózat[12] a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövid elnevezéssel MAVIR ZRt.) tulajdonában és üzemeltetésben van.[13] Ez a hálózat nagy részben 400 kV, kisebb részt 200 kV feszültségű távvezetékekből áll.[14] Ehhez csatlakozó alállomások 120 kV[15] transzformátorain biztosítja az energiát a területi szolgáltatók 120 kV névleges feszültségű főelosztó hálózata számára,[12] illetve veszi át az energiát az erőművektől.[16] Ez alól a Paksi Alállomás a kivétel, mert a Paksi Atomerőmű 400 kV feszültségen csatlakozik az országos hálózathoz.[16] A különböző területi szolgáltatók tulajdonában álló 120 kV távvezetékekhez csatlakoznak az egyes szolgáltatók NAF/KÖF alállomásai és a települések kiszolgáló középfeszültségű elosztóhálózata.[12] A középfeszültségű hálózatokhoz csatlakoznak a KÖF/KIF transzformátorok, amelyek már közvetlenül kiszolgálják a fogyasztókat. Egy-egy KÖF/KIF transzformátor egy település egy részét látja el energiával.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c 72/2003
- ↑ Mult-kor Transzformátor
- ↑ Magyar Gépipar 1896
- ↑ Jakobovits 1910
- ↑ Elektrotechnika 1911/20
- ↑ Elektrotechnika 1926 13-14
- ↑ 2022-ben
- ↑ a b c MSZ 1
- ↑ A villamos vontatási nagyfeszültségre nem vonatkozik az MSZ 1 szabvány
- ↑ e_101
- ↑ High Voltage PCB
- ↑ a b c Czakó-Horváth
- ↑ MAVIR 1
- ↑ MAVIR 2
- ↑ A jelenleg szabványos érték 132 kV, ez korábban 120 kV volt, a különböző dokumentációk vegyesen használják a 132 kV és a 120 kV feszültség szint megjelöléseket, itt a MAVIR kiadványban szereplő 120 kV értéket használjuk.
- ↑ a b MAVIR 3
Források[szerkesztés]
- ↑ 72/2003: 72/2003. (X. 29.) GKM. rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról (Hozzáférés ideje: 2022. február 22.)
- ↑ MSZ 1: MSZ 1:2002 szabvány: Szabványos villamos feszültségek
- ↑ Mult-kor Transzformátor: Magyar feltalálók érdeme a transzformátor. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
- ↑ Magyar Gépipar 1896: (1896. március 15.) „Az elektromos vezetékek és azok szerelése”. Magyar gépipar - Gépészeti és földmivelési szakközlöny az Országos Gépész-egyesület hivatalos lapja 1896 (6).
- ↑ Jakobovits 1910: Jakobovits Dániel (1910. augusztus 15.). „A gyengeáram és erősáram, a kisfeszültség és nagyfeszültség meghatározásáról”. Elektrotechnika - A "Magyar Elektrotechnikai Egyesület" hivatalos közlönye 1910 (16).
- ↑ Elektrotechnika 1911/20: Martos Viktor (1911. október 15.). „Erősáramu berendezések üzemére vonatkozó szabályzat.”. Elektrotechnika - A "Magyar Elektrotechnikai Egyesület" hivatalos közlönye 1911 (20).
- ↑ Elektrotechnika 1926 13-14: (1926. július 15.) „A Commission Electrotchnique Internationale 1926 évi New York-i teljes ülésszaka”. Elektrotechnika - A "Magyar Elektrotechnikai Egyesület" hivatalos közlönye.
- ↑ e_101: 66/2009- VIG.sz. utasítás Az E.101. sz. általános utasítás a normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére, 2009. október 2. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
- ↑ High Voltage PCB: High Voltage PCB Design: Creepage and Clearance Distance. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
- ↑ Czakó-Horváth: Czakó Balázs, Horváth Gábor: Az üzemirányítás és támogató rendszerei. ELMŰ-ÉMÁSZ, 2017. október 12. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
- ↑ MAVIR 1: A rendszerirányítás 70 éves története. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
- ↑ MAVIR 2: A magyar villamosnergia-rendszer adatai 2020. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
- ↑ MAVIR 3: A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai és távvezetékei. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
További információk[szerkesztés]
