Nagy kúpfejűszöcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy kúpfejűszöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Ruspolia
Tudományos név
Ruspolia nitidula
(Scopoli, 1786)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy kúpfejűszöcske témájú médiaállományokat és Nagy kúpfejűszöcske témájú kategóriát.

A nagy kúpfejűszöcske (Ruspolia nitidula) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Afrikában honos szöcskefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagy kúpfejűszöcske testhossza a hím esetében 21-26 mm, a nősténynél 23-29mm, ehhez járul még a 17-25 mm-es tojócső. Teste hosszú, karcsú, feje jellegzetesen kúpos. Színe általában zöld, de barnás, sárgás egyedei is ismertek. Szárnyai sárgászöldek, nagyon hosszúak, jóval túlérnek a potrohon; a nőstények esetében a hosszú, kard alakú tojócsövet is eltakarják. Szeme, csápjai, lábszárai is sárgák vagy barnák. Állkapcsa sárga.

Többnyire este és éjjel cirpel nagyon hosszan, néha több, mint 5 percig. Cirpelése hangos (több, mint 20 m-ről is hallható), egyenletes, érces, olyan mint egy transzformátorállomás zúgása.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A Conocephalus és a Phaneroptera nemek tagjai hasonlítanak hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában, Nyugat-Ázsiában, valamint Észak- és Dél-Afrikában honos; főleg a mediterrán vidékeken gyakori. Az éghajlat melegedésével észak felé terjeszkedik, Csehországban 50 év elteltével 2006-ban újra észlelték. Magyarországon a sík- és dombvidékeken elterjedt, gyakori faj. Inkább a melegebb, alföldi tájakat kedveli, de a déli nyitottságú folyóvölgyekben (pl. a Hernád és a Sajó völgye) északabbra is hatolhat.

Életmódja[szerkesztés]

A meleg, párás, dús (legalább 50 cm magas) növényzetű helyeket kedveli. Éjjel aktív és általában a magasabb gyepszintben mozog. Gyors mozgású, félénk faj. Döntően növényevő (éjszaka gyakran látható a füvek virágzatát rágcsálva), ritkán kisebb rovarokat is elfogyaszt.

A kifejlett szöcskék júliustól októberig láthatóak. A nőstények a levélhüvelyekre rakják petéiket, amelyek áttelelnek. A lárvák 5-6 vedlés után válnak ivaréretté.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]