Móker Zsuzsanna

Móker Zsuzsanna (Budapest, 1946. november 8.) porcelántervező iparművész, aki 1974 és 1989 között - 15 éven át - a pécsi Zsolnay porcelángyár porcelántervezője volt.

Életpályája:

Budapesten született polgári családban, hárman voltak testvérek, közülük ő a legidősebb. (Két öccse közül Móker István a zene területén volt tehetséges, több zenekara is volt, Móker József pedig - aki bátyja egyik zenekarában is dobolt - szerszámkészítő, gyártástechnológus volt, majd a BASF solymári poliuretán üzemének vezetője lett.)

Szülei, felmenői:

Apai nagyapja detektív főfelügyelő volt Budapesten, édesapja - Móker József - finommechanikai műszerészként dolgozott a Gamma Gépgyárban Gamma (gyár), de korábban részt vett a második világháborúban a Don-kanyarban (2. magyar hadsereg) zajló ütközetben, ahol az egyik tank híradósa-rádiósa volt. A tankot kilőtték, ő sebesültként Kijevbe került, felgyógyulása után gyalog tért haza Budapestre. A háborúban naplót vezetett, amely ma már a budapesti Hadtörténeti Múzeum (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) gyűjteményében található. Apai ági unokatestvére Muray Róbert festőművész. Édesanyja, Nagyváthy Julianna női szabóként dolgozott, de eredetileg szobrásznak készült. A második világháború kitörése előtt egy budapesti ruhaszalonban előkelő hölgyeknek tervezett és készített ruhákat nagy precizitással és tervezői tehetséggel, ami miatt főnöknője Párizsba szerette volna kivinni őt, de a világháború kitörése ezt meghiúsította. Anyai nagyapja, Nagyváthy Imre műbútorasztalosként, fa (fogaskerék) mintakészítőként dolgozott a Ganz–MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban és mellette a MÁV Szimfonikus Zenekar-ában csellózott, de felmenői "kutyabőrös" (Kutyabőr) nemesek voltak. Anyai nagyanyja, Katona Julianna Katona József (író) - a Bánk bán (dráma) szerzőjének távoli rokona volt.

Iskolái:

Budapesten a Szent Margit Gimnáziumban (akkori nevén Kaffka Margit Gimnáziumban) érettségizett, majd 1969-1974-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán tanult, ahol megismerkedett későbbi férjével, Jegenyés János üvegtervező iparművésszel is.

Gyári tervezői munkássága:

1974-től 1989-ig a pécsi Zsolnay porcelángyár porcelántervezőjeként dolgozott. Ez idő alatt tervezett porcelán étkészleteket gyári sorozatgyártásra, de épületkerámiákat, köztéri ivókutakat, virágtartókat is.

Ő tervezte meg a közkedvelt ún. "pöttyös bögre" alapformáját, amit nagy mennyiségben gyártottak különféle dekorokkal / matricákkal háztartási és vendéglátóipari felhasználásra. Sajnálatos módon az ő saját tervezésű csodaszép dekorterveit nem részesítették előnyben, azokból csak mintadarabok készültek és maradtak fenn.

Gyári tervezőként mindvégig elsődleges szempont volt számára a forma és a funkció összhangja.

A visszafogott, egyszerű és jól körülhatárolható formák jellemzik.

https://gyujtemeny.imm.hu/kereses/alkoto/moker-zsuzsanna/12

Kerámia szimpóziumokon való részvétele:

Több külföldi és hazai nemzetközi kerámiaművészeti szimpózium résztvevője volt.

1984-ben részt vett a Kunstátban (Csehország) és Dzintariban (Lettország) rendezett nemzetközi kerámia szimpóziumokon, ahol szakmai ismereteit és kapcsolatait is bővíthette.

Magyarországon - kezdetben elsősorban a Siklósi Kerámiaművészeti Alkotótelepen folytatott munkája volt meghatározó (1976-, 77-, 84-, 86-, 87- és 88-ban), később a kecskeméti és hódmezővásárhelyi nemzetközi kerámiaszimpóziumokon is részt vett.

Egyéni tervezői és művészeti munkássága:

1989-től szabadúszóként saját műhelyében dolgozott, egyedi megrendelésekre készített különböző beltéri és kültéri kerámiákat - oszlopfőket, oszlopburkolatokat, cégért, egyedi cserépkályhákat és porcelán építészeti elemeket egyaránt.

A megrendelésre készített munkáin kívül egyedi, autonóm kerámia- és porcelántárgyakat is alkotott - elsősorban vázákat, porcelán világító plasztikákat, reliefeket, teáscsészéket, tálalóedényeket, de kisebb medálokat, kitűzőket is.

Magánélete:

1974-ben Pécsre költözött és házasságot kötött Jegenyés János üvegtervező iparművésszel.

Három gyermekük született: Jegenyés Diána (Pécs, 1975. február 9.) - aki szobrász szakon végzett a Pécsi Egyetem Művészeti Karán (Pécsi Tudományegyetem#Művészeti Kar), Jegenyés Jusztina (Pécs, 1977. július 27.) - aki üvegtervező iparművészként diplomázott Budapesten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem-en, valamint Jegenyés Martina (1979. május 19.) - aki a Pécsi Egyetem Pollack Mihály műszaki karán (Pécsi Tudományegyetem#Műszaki és Informatikai Kar) építész képzésben vett részt és jelenleg belsőépítészeti tervezéssel foglalkozik.

Két fiúunokája van.

Díjai, elismerései:

• 1974: I. Országos Kerámia Kiállítás, Pécs, építészeti kategória, I. díj
• 1977: Kerámia a kertben, Siklós, Baranya Megyei Tanács díja
• 1982: Baranya Megyei Tárlat, Pécs, különdíj
• 1988: Országos terítéskultúra pályázat, Budapest, II. díj

Kiállításokon való részvétele:

Egyéni kiállítások:

• 1976 • Pataky I. Művelődési Ház, Budapest
• 1985 • Munkásművelődési Központ, Paks
• 1986 • Művelődési Ház, Komló • Ifjúsági Ház, Pécs • Művelődési Ház, Mohács
• 1987 • Művelődési Ház, Nagyatád
• 1991 • Kisgaléria, Pécs
• 1994 • Táltos Klub
• 1996 • Pécsi Galéria, Pécs

Válogatott csoportos kiállítások:

• 1974 • I. Országos Kerámia Kiállítás, Pécs
• 1975, 1978, 1980, 1982, 1984, 1986, 1988, 1994, 1996, 1998 • Országos Kerámia Biennálé, Pécs
• 1976, 1977, 1984, 1986, 1987, 1997 • Kerámia Szimpozion Kiállítása, Siklós
• 1977, 79 • Formatervezési Biennálé, Valencia
• 1978 • Teríték, Józsefvárosi Galéria, Budapest
• 1979 • Művészet a kerámiaiparban, FIM Stúdió
• 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest
• 1984 • Nemzetközi Mini Kerámia Triennálé, Zágráb
• 1984-1985 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Faenza
• 1985 • Magyarországi szimpozionok eredményei, Műcsarnok, Budapest
• 1986, 1987, 1988 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino
• 1987 • Terítéskultúra, Duna Galéria, Budapest
• 1988 • Országos Formatervezési Triennálé, Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • Nemzetközi Kerámia Szimpozion kiállítása, Karlovy Vary
• 1996 • Sótartó, Kisgaléria, Pécs
• 1998 • Szolgáló tárgyaink, Iparművészeti Múzeum, Budapest

Köztéri művei:

• fagyálló virágtartók (kerámia térrácsok, 1981, Barcs)
• plasztika (pirogránit, 1982, Pécs, Nevelési Központ)
• virágtartók (kerámia, 1983, Balatonfüred, Paksi Atomerőmű Üdülője)
• virágtartók (kerámia, 1984, Pécs, Gyermekház)
• feliratok, burkolatok, betétlapok (porcelán, 1989, Pécs, Zsolnay Patika)
• díszkút (mázas pirogránit, 1990, Mohács)
• oszlopfők (kerámia, 1991, Pécs, FEMA Bevásárló Központ)
• homlokzati gömbjel (kerámia, 1993, Pécs, Opel Szervíz)

Művek közgyűjteményekben:

• Iparművészeti Múzeum, Budapest
• Iparművészeti Múzeum, Prága
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Kerámia Alkotótelep Gyűjtemény, Siklós
• Nemzetközi Kerámia Gyűjtemény, Bechyne
• Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
• Szimpozion Gyűjtemény, Dzintari

Irodalom:

• Koczogh Á.: Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975
• World Ceramics at Faenza, Ceramics Monthly, 1984/12.
• Rideg G.: Sómázas szimpozion, Siklós '86, Művészet, 1987/4.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.