Munkaerő-toborzás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegy22 (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 17:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Forrás)

A munkaerő-toborzás olyan tevékenységek együttese, amely egy szervezet igényeinek megfelelő számú és összetételű munkaerő biztosítására irányulnak.

Módszerek

  • spontán jelentkezők fogadása
  • saját adatbank alapján behívások
  • belső munkatársak ajánlásai
  • álláshirdetések
  • munkaközvetítők ajánlatai
  • állásbörze
  • nyílt napok
  • pályázatok kiírása
  • ösztöndíjas rendszer alkalmazása
  • szakmai szövetségek ajánlásai
  • vezető-kereső cégek igénybevétele

Lépések

  • üzenet kibocsátása: a vállalat, intézmény – az igényfelmérés és a betöltendő munkakörrel szemben támasztott követelmények figyelembevételével – meghatározza, majd eljuttatja üzenetét mindazokhoz, akik potenciálisan szóba jöhetnek az adott munkakör betöltésénél
  • érdeklődés: ha az üzenet felkelti egyesek érdeklődését, akik átgondolják saját lehetőségeiket és adottságaikat
  • kapcsolatfelvétel kezdeményezése: az érdeklődők jelentkezhetnek az üzenet alapján és eljuttatják az üzenet kibocsátójához személyes információkat tartalmazó ajánlatukat
  • személyes találkozás: a jelentkezők által eljuttatott információkat figyelembe véve az üzenetet kibocsátó a jelentkezők egy részével személyes találkozást szervez meg
  • alku: a felek aktuális és hosszú távú érdekeik figyelembe vétele mellett egy alkufolyamat keretében megkísérelnek megegyezésre jutni

Álláshirdetés

A toborzás gyakran alkalmazott formája az országos, területi, vagy helyi lapokban, szaklapokban, hirdetési lapban, országos-, vagy kábeltelevízióban, rádióban vagy az interneten.

Ha ismert a megcélzott csoport társadalmi és szociális helyzete, esetleg földrajzi elhelyezkedése, az elvárt képességi szint, akkor kerülhet sor a megfelelő hirdetési módszer kiválasztására, ahol mérlegelik a hirdetés nézettségét, a média példányszámát, az olvasottságát, az olvasói kör összetételét.

Munkaerő-közvetítők

A munkaerő közvetítők a munkáltatók nevében (és megbízásuk alapján) hirdetik meg a betöltendő állásokat. A jelentkezőket bizonyos szempontok szerinti előzetes szűrés után küldik a potenciális munkáltatóhoz. A munkaügyi közvetítők egy része állami-, más részük magánszervezet.

Megkülönböztetünk átmeneti és végleges munkaerő-közvetítést. Az előbbinek különböznek az felvételi lépései. Hét fázisban lehet megoldani a felvételt: a vezető egyén kiválasztása és beosztása, a feladatok előkészítése, a megbízatás műveleti végrehajtása, megfigyelés, elemzés és irányítás első észlelésre, a munkaterv teljes meghatározása, végrehajtás és eredményközlés, és végül, az felhatalmazás átadása.

Források