Mons

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mons
Mons beffroi JPG01B.jpg
Mons címere
Mons címere
Mons zászlaja
Mons zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Vallónia
Tartomány Hainaut
Polgármester Elio di Rupo
Irányítószám 7000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 91 759 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 623 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 146,56 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Mons (Belgium)
Mons
Mons
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 27′, k. h. 3° 57′Koordináták: é. sz. 50° 27′, k. h. 3° 57′
Mons weboldala

Mons (hollandul Bergen) város Belgium Vallónia régiójának Hainaut tartományában.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület már a kőkorszakban lakott volt. A város mai területén létezett egy római kolónia, Castrilocus néven. A 7. században Szent Ghislain és követői egy kápolnát építettek itt. A középkorban a kereskedelem és gazdaság virágzott, a népesség gyorsan nőtt. A 13. század végére a város lakossága elérte a 4700 főt. Mons 1295-ben Hainaut székhelye lett. A 15. század végére 8900 lakója volt a városnak.

Mons régi városrésze a háttérben

1515-ben V. Károly spanyol király ellenőrzése alá került a térség. A 16. században az ellenreformáció ideje alatt sok embert öltek meg a városban. 1691. április 8-án, kilenchónapos ostrom után XIV. Lajos francia király csapatai bevették a várost. 1697 és 1701 között osztrák, majd 1701 és 1709 között ismét francia ellenőrzés alatt állt, majd a hollandok irányítása alá került. 1715-ben az osztrákok ellenőrzése alá került. XV. Lajos 1746-ban ismét ostromolta a várost. 1792-ben aztán Hainaut tartományt annektálta Franciaország.

1814-ben, Napóleon államának összeomlása után Hollandia kezére került Mons. A hollandok jelentős erődítési munkálatokat végeztek. 1830-ben Mons a független Belgium része lett. Az 1860-as években jelentősen átépítették a várost (körutak építése). 1914. augusztus 23-a és 24-e között a britek itt harcoltak a németek ellen, akik később elfoglalták a várost. Az első világháború utolsó napjaiban kanadai egységek szabadították fel Mons-t a német megszállás alól. 1944 szeptemberében súlyos harcok dúltak az amerikai és a visszavonuló német csapatok között a város térségében. 2006 áprilisában a helyi börtönben lázadás tört ki, halálesemény nem történt.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban három egyetem működik:

  • Faculté polytechnique de Mons (FPMs)
  • Facultés universitaires catholiques de Mons (FUCAM)
  • Université de Mons-Hainaut (UMH)

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ducasse de Mons (ismertebben Doudou) egy helyi ünnep, amelyet pünkösdvasárnap rendeznek meg.

A város neves szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gilles Binchois, zeneszerző (15. század)
  • Orlande de Lassus, zeneszerző (16. század)
  • Guido de Bres, teológus (1522-től 1567. május 34-ig)
  • Giuseppe Grisoni, festő, szobrász (17. század)
  • François-Joseph Fétis, zeneszerző, kritikus, tanár(18. század)
  • Paul Émile de Puydt, botanikus, közgazdász, író (19. század)
  • Émile Motte, festő (19. század)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Waltrudiskirche (Collégiale Sainte-Waudru, épült 1460–1589)
  • Belfried (Le Beffroi, épült 1661–1672)
  • Késő gótikus tanácsház (épült 1440–1443)
  • Szépművészetek múzeuma (Musee des Beaux-Arts)
  • Musée François Duesberg: Pendeluhren
  • Musée de la vie montoise: Volkskunde
  • Musée du Centenaire
  • Természetrajzi Múzeum
  • Vincent van Gogh-ház

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mons témájú médiaállományokat.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]