Molnár Ferenc (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Molnár Ferenc szócikkből átirányítva)
Molnár Ferenc
Molnár Ferenc Uher.jpg
Molnár Ferenc portréja
(levelezőlap, 1918, fotó: Uher Ödön)
Élete
Született 1878. január 12.
Budapest
Elhunyt 1952. április 1. (74 évesen)
New York
Nemzetiség magyar
Felesége Vészi Margit
Fedák Sári
Darvas Lili
Gyermekei Molnár Márta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, vígjáték
Első műve Az éhes város (1901)
Fontosabb művei A Pál utcai fiúk (1907)
Liliom (1909)
Játék a kastélyban (1926)
Molnár 1941-ben

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12.New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író és Horváth Eszter ének-zene tanár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molnár Ferenc 1878. január 12-én, Budapesten született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón. A Pál utcai fiúk című regénye még most is nagy sikert hozna az elhunyt írónak.

1906. május 19-én Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt[1], főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor.[2] Egy lányuk született, Molnár Márta, aki Horváth Zoltán újságíró, majd később Sárközi György író felesége lett.

Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek[3]. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét, amely a pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét ábrázolja.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító naplója című könyvét. 1922. október 11-én Budapesten feleségül vette Fedák Sárit,[4] de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926. június 9-én kötöttek házasságot Budapesten.[5]

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.

1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n Panoptikum című darabját.

1952. április 1-jén New Yorkban halt meg, 74 éves korában, gyomorműtét közben.

Depressziója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anekdoták szerint alkoholista és agresszív ember volt, aki első feleségét, Vészi Margitot többször megverte, emiatt el is váltak. De előtte kifejezetten feleségének írta a Liliom című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó, szelíd, csendes feleségét. Az előadás 1909-ben kudarcba fulladt a pesti Vígszínházban, mire az író idegösszeomlást kapott, és egy évig szanatóriumban kezelték, de ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott. Beleszeretett a Vígszínházban a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozott, és emiatt börtönbe került. Vészi Margit ezt követően vált el tőle. A csalódások hatására mély depresszióba esett, és öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor a szintén depressziós Bródy Sándor a New York kávéházban próbálta őt kioktatni az öngyilkosság módozataiból, Molnár Ferenc így válaszolt: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

1940-ben az USA-ba emigrált, és miután titkárnője és szeretője, Bartha Vanda öngyilkosságot követett el, az író újból mély depresszióba esett.[6]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úri divat. Nemzeti színház. Paula: Bajor Gizi
A fehér felhő. Nemzeti színház. Angyal: Bajor Gizi, Hadapród: Rajnai Gábor

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1902–): 340.[7]

  • Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
  • Az ördög (1907)
  • Liliom (1909)
  • A Testőr (1910)
  • A Farkas (1912)
  • Úri divat (1916)
  • A fehér felhő (1916)
  • Farsang (1916)
  • Egy haditudósító naplója (1916)
  • A hattyú (1920)
  • Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
  • Égi és földi szerelem (1922)
  • A vörös malom (1923)
  • Az üvegcipő (1924)
  • Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
  • Riviera (1926)
  • Olympia (1928)
  • Egy, kettő, három (1929)
  • A jó tündér (1930)
  • Valaki (1931)
  • Harmónia (1932)
  • Nagy szerelem (1935)
  • Delila (1937)
  • Panoptikum (1949)
  • Nászinduló (1996) [Utolsóként - hagyatékában megtalált - darabja]

Egyéb prózai művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az éhes város (1901)
  • Egy gazdátlan csónak története (1901)
  • A Pál utcai fiúk (1907) (teljes szöveg)
  • Muzsika (1908)
  • Egy haditudósító naplója (1916)
  • A zöld huszár (1938)
  • Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
  • A Dohány-utca és a Körút-sarok (1952)
  • A zenélő angyal

Művei alapján készült filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
  • Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
  • A Testőr (1925, 1931, 1941)
  • Úri divat (1925)
  • A hattyú (1925, 1930, 1956)
  • Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
  • A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
  • Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
  • A jó tündér (1935, 1947)
  • Nagy szerelem (1937)
  • A Pál utcai fiúk (I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys) (2003 – rendező Maurizio Zaccaro)

Róla készült művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Molnár Márta, Vészi Margittól (festő-írónő, Vészi József főszerkesztő leánya, akit 1906-ban vett feleségül), Sárközi György író felesége.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 199/1906. folyószáma alatt.
  2. A bpesti. kir. tszék 42990/1910. sz. jogerős ítélete
  3. Korábban Puccini és Gershwin sem kapott engedélyt a Liliom megzenésítésére. Végül is Richard Rogers zenéjével készült el a musical változat.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 193/1926. folyószáma alatt.
  6. Gaál Tamás írása a Cultura.hu honlapon (2013. január 12.)
  7. 2013 február 10-i lekérdezés

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Ferenc (író) témájú médiaállományokat.