Modern monetáris elmélet
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A modern monetáris elmélet (Modern Monetary Theory, MMT) egy közgazdaságtudományi elmélet. A posztkeynesiánus iskolába tartozik. Lényegi mondanivalója, hogy a szuverén pénzkibocsátó állam a saját pénznemében nem kényszeríthető csődbe. "Az MMT egy közgazdasági elmélet, miszerint egy monetáris értelemben szuverén ország költségvetése nem csak bevételekből (pl. adókból) és adósság-kibocsátásból finanszírozható, ahol a kibocsátott adósságot megtestesítő értékpapírokat befektetők jegyzik le, a megtakarításokért pedig versenyeznek az államok. Az MMT-ben a jegybank, élve a pénznyomtatás monopóliumával, egyszerűen annyi pénzt nyomtat, amennyire az állami költségvetésnek szüksége van (monetizálja a kibocsátott adósságot vagy annak egy részét), a jegybanki mérleg felduzzasztásával pedig leszorítja a kötvényhozamokat. Ebben az elméleti világban úgy tűnik, nem számít a deficit mértéke."[1]
Története[szerkesztés]
Az MMT elődje az úgynevezett chartalizmus volt.
Az MMT egyik előfutára az Abba Lerner által kidolgozott funkcionális finanszírozás elmélete.
Az MMT kidolgozói Randal Wray, Warren Mosler és Stephanie Kelton.
Az MMT-t elfogadó egyéb ismertebb közgazdászok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |