Matroidaxiómák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matroid egy axiómákkal definiált matematikai struktúra. A matroidok speciális halmazrendszerek (pontosabban egy véges halmazból és egy felette értelmezett halmazrendszerből álló struktúrák), konkrétan nem üres leszálló halmazrendszerek, melyekre egyéb tulajdonságok is teljesülnek. Ezeket sokféle ekvivalens alakban lehet megadni, melyek egyenértékűségét e szócikk tárgyalja.

Az alaphalmaz vagy univerzum feletti halmazrendszer a matroid tagjainak halmaza; melynek elemeit független halmazoknak szokás nevezni.

A matroidok leggyakoribb standard definíciója az a három axiómából álló axiómarendszer szokott lenni, melyet bővíthetőségi axiómarendszernek fogunk nevezni.

Nemüresség[szerkesztés]

Mindenekelőtt belátjuk, hogy egy leszálló halmazrendszer akkor és csak akkor nem üres, ha tartalmazza az üres halmazt. Ugyanis ha leszálló, akkor amennyiben tartalmaz egy halmazt, akkor annak minden részhalmazát is, tehát az üres halmazt is, és mivel nem üres, ezért tartalmaz is egy halmazt, és így a leszállóságból következően az üres halmazt is. Fordítva, ha egy halmazrendszer tartalmazza elemként üres halmazt, akkor maga nyilván nem üres.

Tehát ekvivalens a következő két axiómarendszer egy halmaz feletti halmazrendszerre:

  • I. „nemürességi axiómarendszer”:
    • nem üres, azaz
    • leszálló, azaz
  • II. „alternatív nemürességi axiómarendszer”:
    • Tartalmazza az üres halmazt, azaz
    • leszálló, azaz

A következőkben a matroidok meghatározására a „nemürességi” a.r.-t használjuk.

A bővíthetőségi axiómarendszer[szerkesztés]

E szerint egy véges halmaz feletti matroid egy olyan párból álló struktúra, ahol pedig egy feletti halmazrendszer, a matroid tagjainak halmaza; melynek elemeit független halmazoknak szokás nevezni; s mely rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal:

  1. a halmazrendszer nem üres;
  2. a halmazrendszer leszálló, azaz egy független halmaz összes részhalmaza is független;
  3. a független halmazok kölcsönösen bővíthetőek: ha két független halmaz számossága eltérő, akkor a nagyobból (a több elemet tartalmazóból) ki tudunk választani egy, a kisebb halmazban nem szereplő elemet úgy, hogy azt a kisebbe téve az így „bővített kisebb” halmaz is független.

Ez a matroidok definiálására leginkább használt axiómarendszer.

B1. nem-üresség: ;
B2. leszállóság:
B3. kölcsönös bővíthetőség:

Megjegyzés: a harmadik axiómát, talán elnevezési/fordítási hiba vagy tanácstalanság miatt vagy más okból, „kölcsönös felcserélhetőségi axiómának” is nevezik (ld. Cormen-Leiserson-Rivest-Stein: Új algoritmusok 346. o.)

Halmaz bővítője és maximális függetlensége[szerkesztés]

A szóban forgó elemet egyébként a halmaz bővítőjének nevezzük. Célszerű ezt általánosabban is megfogalmazni: legyen az alaphalmaz tetszőleges részhalmaza. Ha van olyan elem, melyre , akkor ezt az elemet az bővítőjének, ha pedig olyan , melyre , akkor utóbbit antibővítőjének nevezzük.

Ha független halmaz, és nincs bővítője, akkor maximális független halmaznak nevezzük, vagy pedig a matroid bázisának. Tehát a maximalitást a tartalmazásra () értjük a matroidelméletben (nem pedig a számosságok rendezésére, -re), hiszen ez pontosan azt jelenti, hogy nincs olyan halmaz, melyre .

A fenti fogalmak általánosítása: Legyen most is az alaphalmaz két részhalmaza. Ha van olyan elem, melyre (s ekkor , akkor ezt az elemet az halmaz -re vonatkozó relatív bővítőjének nevezzük.

Ha független, és nincs -re vonatkozó relatív bővítője, akkor nevezzük -ben, X-re vonatkozóan (relatíve) maximálisan függetlennek, vagy X-ben nem bővíthetőnek.

A maximalitási axiómarendszer és a rang[szerkesztés]

Az előkelő „maximalitási” szó arra utal, hogy a nem bővíthető független (maximális független) halmazok számossága ugyanaz.

1. nem-üresség: ;
2. leszállóság:
3. maximalitási tulajdonság:

Halmaz rangja[szerkesztés]

Az nem bővíthető független halmazok esetén az jelölést bevezetve a harmadik axióma nyilván teljesen ugyanaz, mint a következő:

Az természetes számot, mely a matroidelméletben lényeges szerepet játszik, az (nem feltétlenül független) halmaz rangjának nevezzük. Az U halmaz rangját a matroid rangjának nevezzük.

Ekvivalencia a bővíthetőségi axiómarendszerrel[szerkesztés]

Belátjuk, hogy a bővíthetőségi tulajdonságból következik a maximalitási, ill. fordítva.

  • Legyen bővíthetőségi tulajdonsággal rendelkező nem, üres leszálló halmazrendszer. Legyen két maximális („nem bővíthető”) független halmaz X-ben. Ha az egyik szigorúan kisebb számosságú lenne, mint a másik, mondjuk lenne (indirekt bizonyítás), akkor ez ellentmondana a bővíthetőségi tulajdonságnak, hiszen feltevéseinkből adódóan biztos, hogy van olyan , amelyre független, de mivel és M véges (mivel az alaphalmaz is véges), ezért , ami ellentmond annak, hogy maximális, azaz nem bővíthető. Tehát (< trichotom tulajdonsága miatt) bármely két maximális független halmaz azonos számosságú, tetszőleges esetén.
  • Legyen izokardinalitási tulajdonsággal rendelkező halmazrendszer. Legyen ekkor két független halmaz úgy, hogy . Ekkor nem lehet maximális független halmaz az (nem felt. független) részhalmazban, mert az ellentmondana annak, hogy az ilyenek egyenlő számosságúak, hiszen van egy nála nagyobb számosságú független részhalmaz (). Tehát van olyan elem, hogy ezzel bővítve -t független halmazt kapjunk. Egyszóval -beli, mert könnyen láthatóan e két halmaz egyenlő, így tehát bővíthető egy -beli elemmel, és pont ezt akartuk belátni.

A bővíthetőségi axiómarendszer gyengítései[szerkesztés]

A bővíthetőségi axiómarendszer harmadik axiómáját meg lehet fogalmazni számos „gyengébb” változatban is, melyekből önmagukban (tetszőleges halmazrendszerben) nem következne a harmadik axióma, azonban a leszálló tulajdonsággal együtt már igen.

Néhány ilyen gyengítés:

Kicsi (1) számosságkülönbségű függetlenek[szerkesztés]

Ha egy független halmazhoz van csak eggyel nagyobb elemszámú független halmaz, akkor létezik ez utóbbiban egy elem, mely a kisebbnek nem eleme, s mellyel a kisebbet bővítve az még független marad.

  • Ennek igazolása:
    • ha ez igaz, akkor a bővíthetőségi axióma is teljesül, hiszen ha független halmaz, akkor amennyiben , úgy is független a leszállási axióma szerint, és létezik olyan is, hogy legyen, és ekkor a gyengített axióma szerint van egy -t függetlenné bővítő -beli elem, tehát ez a bővítő elem -beli is.
    • Fordítva pedig, ha az eredeti, erősebb bővíthetőségi axióma teljesül, azaz tetszőleges független halmazok esetén bővíthető a , akkor nyilván olyan -ekre is, melyekre . A két állítás tehát egyenértékű (pontosabban, a bővíthetőség egyenértékű a gyenge bővíthetőség és a leszálló tulajdonság együttesével).

Források[szerkesztés]